Berci egyfolytában vigyorog

Olvass bele a Nyár, nagyi, netbe!

cimkék: #Pagony #8-12

Berci, a Nyár, nagyi, net főhőse nem akar nyáron sem karatetáborba, sem nyelvtanfolyamra menni. Igazából nincs semmi máshoz kedve, mint számítógépezni. A szülői ítélet: egy szünidő a nagyinál, vidéken, jó levegőn. De mi történik, ha kiderül, hogy nagyinak egy egészen szuper tabletje van, és egyáltalán nem is haragszik a számítógépezésért? Görgess lejjebb, és olvass bele a könyvbe!


2. fejezet, amelyben Nagyi nem lepődik meg, Berci viszont igen

Hétágra sütött a nap, amikor elindultak a nagyihoz. Pontosabban szólva, először elvitték Emesét a karatetáborba. Az edző, akitől Bercit mindig kiverte a víz, lepacsizott Emesével, aztán beleöklözött Berci gyomrába. „Na, mi van, öcsi, nem csatlakozol?” – kérdezte, Emese meg a többi gyerek röhögött. Berci hátat fordított. Csak akkor nyújtotta ki a nyelvét az egész karatés bagázsra, amikor az autó már kikanyarodott a táborból.
Az út hosszú volt, és Ákos jövendölése ellenére unalmas. Apa ugyanis nem adta oda a tabletet. Helyette a saját gyerekkori sztorijaival szórakoztatta Bercit. Illetve azt hitte, hogy szórakoztatja. Vagy talán nem is hitte, csak amolyan apai kötelességének érezte „az én kedvenc öreg mozdonyom” kezdetű történetek felidézését. Berci megpróbálta fejben lejátszani a múltkori pályát. A hatodik szinten tart már, ami sokkal nehezebb, mint az előző. Ilyen szúrós fejű izéken kell átugrálnia, amik folyamatosan jönnek-mennek. Ha elég gyors, sikerülhet úgy feljebb kerülnie, hogy nem veszít egyetlen életet sem. De az sem gáz, ha elsőre nem megy. Jó, hogy az embernek több élete van.
Mióta utoljára jártak nála, nagyi elköltözött és apa nem tudta pontosan, hogyan juthat el az új házhoz. Berci nem mondott semmit. A tableten lenne olyan alkalmazás, ami odanavigálna, de ő nem fogja felhívni erre apa figyelmét. Nem adta oda a gépet, egye meg akkor, amit főzött. Nagy-nagy kanállal.
– Hát ti meg miért mentetek körbe-körbe? – kérdezte nagyi, amikor végre leparkoltak a háza előtt, és apa meglehetősen morcos ábrázattal kászálódott ki a kocsiból.
– Ismétlés a tudás anyja – vette elő Berci apa szövegét, csak hogy mondjon valamit.
– Vagy a nagyanyja – nevetett nagyi. – Na de gyertek be. Vár az almás pite! És még valami.
Berci bizalmatlanul lépett be a házba. Nagyinál ugyan csak egy kutya sertepertélt, de a szomszéd udvarban ott kukorékoltak a tyúkok. Vagy a kakasok. Mindegy, akik kukorékolni szoktak. Berci szótlanul telepedett le az asztal mellé, amin ott volt két nagy tál letakart sütemény. Rettenetes lesz ez a vakáció. És ezen még a világ legjobb almás pitéje sem tud segíteni.
Apa csak egy kávét döntött magába, és indult is visszafelé.
– Munka – mondta azon a hangon, ahogy csak a fontos dolgokról beszél az ember.
– Magától értetődik – mondta ugyanezzel a hangsúllyal nagyi. Berci sóhajtott egyet. Aztán még egyet, mert nehéz volt teli szájjal sóhajtania.
– Szóval – kezdett bele nagyi, ahogy becsukódott apa után a kapu –, véget ért az iskola.
– Igen – felelte megadóan Berci. Pont ilyen beszélgetésre volt felkészülve.
– És itt a vakáció – tette hozzá nagyi.
– Igen – mondta Berci.
– És nincs mateklecke – folytatta nagyi.
– Nincs – válaszolta Berci. Nem volt hozzáfűznivalója. Most jön az a kérdés, hogy ugye, ő is jó matekból. Erre meg csak vállat ránthat az ember.
– Nem szeretem a matekot – vágta ki durcásan, hogy megelőzze a kérdést.
– Ezen egy cseppet sem csodálkozom – bólintott nagyi. – Azt apád szereti.
– És nem szeretek sportolni sem! – fakadt ki Berciből.
– Ezen sem lepődöm meg – hunyorított nagyi. – Azt meg Emese szereti. És persze a zene sem köt le, mert azt meg anyukád szereti. Na de téged mi érdekel?
Berci ránézett nagyira. Pontosabban szólva, most nézte meg igazán. Aztán azt gondolta, jöjjön, aminek jönnie kell. Legfeljebb nagyitól is kikap, mint Márta nénitől az iskolában, amikor ugyanerre a kérdésre válaszolt.
– Angry Birds. Minecraft. Minden, ami számítógép – hadarta minden mindegy alapon.
– Gondoltam – bólintott nagyi.
Berci csodálkozva kapta fel a fejét, hogy a szokásos sopánkodás elmarad. Ennél már csak akkor lepődött meg jobban, amikor Nagyi levette a terítőt arról a valamiről, ami az almás pités tál mellett volt az asztalon.


3. fejezet, amelyben Berci egyfolytában vigyorog

– De hát ez egy igazi szupermodern tablet – suttogta Berci áhítattal. – Jobb, mint apáé.
– Naná – mondta mosolyogva a nagyi.
Berci nem bírta abbahagyni a vigyorgást. Az volt a legjobb, hogy nem is kellett abbahagynia. Bekapcsolta gépet. Megnézte, milyen alkalmazások vannak rajta. Jó sok minden hiányzott, viszont volt még rajta egy csomó hely. Mennyi mindent tölthet még le!
– Wifi van? – kérdezte meg.
– Már találkoztál vele – mondta a nagyi. – Most éppen a szomszéd macskát ugatja az udvaron.
Bence először nem értette. Aztán eszébe jutott, hogy a nagyi Wifinek hívja a kutyáját. De az a Wifi most egyáltalán nem érdekelte.
– Olyan wifi is van, amire te gondolsz – hajolt közelebb a nagyi. – Rá tudsz csatlakozni?
Ha valaki olyan profi, mint ő, egy percbe sem telik! Ezt nem mondta, inkább csinálta rögtön. Hű, ha ezt ő Ákosnak elmeséli… Ránézett a nagyira. Nagyi nagyinak látszott. Olyan klasszikus nagymamának. Almás pitésnek. Erről eszébe jutott a süti, és gyorsan betömött még egyet a szájába.
– Na de …mi? És miért? – kérdezte. Azt akarta megtudni, hogyan is került ide ez a szuper gép, de valahogy nem tudta megfogalmazni. Az olyan hülyén hangzott volna, ha azt mondja, nagymamáknak nem szokott tabletje lenni, és nem is tudnak internetezni. De a nagyi értette.
– Gondolod, hogy kiöregedtem már ebből? Hogyisne! Nem akarok kimaradni a jó dolgokból!
A vigyor még szélesebb lett Berci arcán. Elég régen hallott olyat, hogy a számítógép jó dolog. Otthon csak azt nyomják anyáék, hogy tedd már le azt a vackot, tedd már le azt a vackot, tedd már le azt a vackot… Lejátszott egy pályát a legutóbbi letöltött játékban. És még egyet egy szinttel feljebb.
– Király – vigyorgott nagyira.
– Sőt, a király nagyanyja! Most viszont gyere!
– Hová? – Bercinek nem akaródzott indulni.
– Örülnék, ha velem jönnél. Csak te tudsz segíteni!
Berci ránézett a gépe. A következő pálya nagyon hívogatónak tűnt. Viszont olyat sem hallott még, hogy valamiben csak ő tud segíteni… És csak úgy tudhatja meg, miről van szó, ha elindul kifelé. Ezért aztán letette a gépet és ment.


Tudj meg többet a Nyár, nagyi, netről: olvasd el a könyvről írt ajánlónkat itt!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek