Biztonságos mesenézés?

Lehetséges!

2018. február 5.Pagony

leadA mozgókép negatív hatásairól rengeteget olvashatsz a neten. Ebben a cikkben összeszedtük neked a valódi problémákat, megmutatjuk, hogy milyen lehetőségeid vannak, ha tudatosan szeretnéd kezelni a kérdést, sőt, még egy szuper megoldást is mutatunk neked, azt, ami nekünk a legjobban bevált! Olvass tovább!
A képernyő bámulása ovis korban azért is káros, mert a gyerekeknek ebben az életszakaszban mozogniuk kellene. Már napi két óra nemmozgás is súlyos fizikai következményekkel járhat. Az elhízás, légzési, keringési zavarok mellett viszont hatása van a mesenézésnek a gyereked agyára, annak fejlődésére is.



Bizony összefüggés van az egyre gyakrabban megállapított figyelemzavar és hiperaktivitás és a képernyő bámulás között, és a magyar gyerekek sokkal több mesét (vagy még rosszabb, tévét) néznek, mint amennyit az orvosok megengednének. 0-3 éves kor között gyakorlatilag tilos, ovis korban is legfeljebb fél órát, kisiskolás korban pedig egyet engednének a szakemberek.

A gyors, villódzó mesék, a túlzott hanghatások soknak bizonyulnak a gyereked idegrendszerének, ami a túl sok ingertől gyakorlatilag kisül: a gyerekek az alváshoz hasonló idegi állapotba kerülnek. Ráadásul – mivel általában ilyenkor pihen és kávézik a szülő – gyakori hiba, hogy nincs kibeszélve a sok látott és hallott tartalom.

"A kiskorúak védelmének alapvető indoka, hogy életkori sajátosságukból, hiányos élettapasztalatukból
kifolyólag könnyebben sebezhetők és befolyásolhatók, védtelenek a külső hatásokkal
szemben, mert még nem képesek megfelelően kezelni, értelmezni az őket körülvevő valóságot..." - írja Kóczián Sándor a Gyermekvédelem a médiajogban című könyvében. 

A gyerekek általában eljátsszák a mesét, ami rengeteget segít a feldolgozásban, mégis nagyon fontos, hogy beszéljetek is róla! Derítsd ki, mit értett a meséből, és arra reflektálj! A mozgóképnek ugyanis nem csak a testi fejlődésre van negatív hatása, hanem a szociálisra is.

ijedt















Az óvodások egészséges lelki fejlődése abban mérhető, mennyit "társalognak" a környezetükkel. A túl sok mese ebből az interakcióból vesz el, amiért gyakori, hogy nem tud megfelelően fejlődni, alakulni az empátia (és a személyiségük): a gyerekek érzéketlenebbek lesznek az embertársaik iránt. 

Ezt persze láthatod is, ha megfigyeled a gyerekedet egy olyan napon, amikor nézett mesét: ingerlékeny, zavarodott és nyűgös, sokkal nehezebben kezelhető, ami neki is nagyon rossz, mert ő nem tudja, mi is a baja voltaképpen. Megnevezni, elmondani és eljátszani sem tudja a gondját, csak nyűglődik, aminek sokszor hisztérikus kitörés a vége. Olyan hiszti, amit szülőként is lehetetlen igazán jól kezelni, mert nem tudjátok megbeszélni a valódi okát. Ha azt mondod neki, hogy a mese miatt van az egész rossz érzés, csak még jobban ki fog borulni. 

A tiltás nem megoldás

Az egyszer biztos, hogy elkerülni nem tudod a mozgóképet. A gyereked egy olyan világba született, ahol azt kell megtanulnia, hogyan kontrollálja ő maga a szórakoztató- és információs fejlesztések újabb és újabb kütyüit, azt, hogyan tudja ő használni az eszközt, hogy ne az eszköz használja őt. Mozgós mesével találkozni fog, akár akarod, akár nem. Ráadásul sokkal izgalmasabbnak látszik majd a tiltott gyümölcs, a vágy csak fokozódik benne, hogy minél több mesét nézhessen. Mivel a kisgyerek még korlátlanul szeretné azt, ami neki rövid távon élvezet, a te feladatod a vágya ésszerű keret közé szorítása. Ez persze attól, hogy milyen nagy felelősség, cseppet sem tűnik hálás és könnyű feladatnak

Nálunk nagyon jól bevált a megfelelő korlát és szelekció, mint ahogy azt is elmondhatom, hogy nagyon nem vált be egyetlen egyéb televíziós, vagy online csatorna. 

Mégis, mit tehetsz?

Olyan szűrt, biztonságos és rövid tartalmat kell keresned, ami maximálisan neki való. Amiben nincsenek gyorsan váltakozó képsorok, túl gyors hang- és képváltások. Egy lassú, békés, igényes és kedves helyet, ahol védve van a káros ingerektől.

Mi csináltunk egy ilyet!

Az, hogy milyen a mese tartalma mindennél fontosabb. A Pagony Tévén a régi és új Pagony-könyveket hallgathatod, nézheted meg, ami eleve egy minőségi szűrő. A kedves, jótékony hatású történeteket a szerzők, vagy színészek olvassák fel, ami sokat ad a műsor élvezetéhez.

A kiadó videócsatornáján, rengeteg mese közül válogathatsz. A legjobb, ha előre megbeszélitek, hány mesét nézhet a gyereked, és te is figyelemmel kíséred a történetet, hogy közben meg tudjátok beszélni a látottakat. A videók rövidnek számítanak, mindössze párpercesek, bár vannak hosszabb lélegzetű Grimm-történetek Mosonyi Alíz átiratában, amit több mint tíz percet is kitesznek. Ezek tökéletesek nagyobbaknak, kisiskolásoknak. 

A lejátszási listák segítenek neked: választhatsz korosztály szerint: a "Kicsik kedvenc meséi" a 2-5 éves gyereknek való tartalmakat, a "Nagyovisok kedvenc meséi" a 4-7 éves korosztálynak, míg a "Legjobb mesék nagyoknak" a 6-10 éves gyerekeknek nyújtanak igényes és biztonságos szórakozást. Vannak műfaji besorolású meselisták is, mint a "Rövid mesék és versek hétköznapokra", vagy a "vicces mesék", de szerző és könyvsorozat szerint is válogathatsz: külön csatornán vannak a kuflik, Berg JuditVadadi AdriennDániel András meséi. 

Kattints a videókra és kóstolj bele a tudatos médiafogyasztásba!

Kicsiknek itt egy felejthetetlen kedvenc: Maszat!

maszat


















Nagyobbaknak a kuflik!

kufli



















A Julia Donaldson rajongóknak a legújabb vicces mesénk, A bandita patkány!

ban


















Iratkozz fel a Pagony TV-re, ismerd meg a legjobb meséinket és kövesd a hétről hétre frissülő csatornát!

Felhasznált irodalom: 

Gyarmathy Éva (2017): Neurológiai harmónia és diverzitás a digitális korszakban, Új Pedagógiai Szemle, 2017/9-10, http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/lapszamok/2017-9-10 (Utolsó letöltés: 2018.02.04.)
Hetzmann Dénes (2013): A média hatása a korszakunkban, http://cybereyeweb12.blogspot.hu/2013/01/a-media-hatasa-korszakunkban.html (Utolsó letöltés: 2018.02.04.)
Misik Eszter: A média és a gyermekek kapcsolata, https://www.slideshare.net/guestdef55c4/a-mdia-s-az-ember-kapcsolata-3281921?next_slideshow=1 (Utolsó letöltés: 2018.02.04.)
Kiss Judit (2004): A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre, Országos Közoktatási Intézet, Új Pedagógiai Szemle 2004 szeptember, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00084/2004-09-ta-Kiss-Televizio.html (Utolsó letöltés: 2018.02.04.)
Kóczián Sándor (2014): Gyermekvédelem a médiajogban, Médiatudományi Intézet, Médiatudományi Könyvtár 13., http://mtmi.hu/dokumentum/633/koczian_sandor_gyermekvedelem_mediajog.pdf, (Utolsó letöltés: 2018.02.04.)