
A karácsony mindenkié!
Karácsonykor mindenkinek jut valami. Szenteste igazából nincs gazdagabb karácsony, szegényebb karácsony: ahol szeretet van, ott ünnep van. Ezt meséli el Fűzfándy úr karácsonyfájának története megannyi humorral, bájjal – pont úgy, ahogy a gyerekek azt imádják! Olvass róla tovább!
Ha te is szeretnéd, hogy a gyereked olyan értékekkel tudjon azonosulni, mint hogy osztozni öröm, hogy a szeretet nem köthető anyagi javakhoz, hogy az igazi ünnep nem az ajándékok mennyiségétől lesz szép, akkor olvassátok el Fűzfándy úr karácsonyfájának szívmelengető történetét.
Fűzfándy úr csodaszép, hatalmas karácsonyfát állít a halljában, nem is lehet betelni a gyönyörűségtől, olyan pompázatos! De jaj... Egy gond van csak. Túl nagy a fa, a tetejéből le kell vágni. Szerencsére Kálmán, a komornyik már szalad is az ezüsttálcáért, és a levágott csúcsot viszi a szobalánynak, Klári kisasszonynak. Neki pont jó lesz ez a közepes fácska! De jaj... Nem fér a szobájába, a tetejét le kell vágni. A csúcs viszont pont jó lesz Pistáéknak, aki már viszi is a feleségének az ünnepi fenyőt. A történet így folytatódik tovább és tovább, amíg minden otthonban nem lesz egy tökéletes méretű karácsonyfa.
Rendeld meg most!

Felnőttként olvasva a mesét csodaszép emlékek törhetnek ránk. Például a saját gyerekkorunk karácsonyai, a gyerekeinkkel töltött első karácsony, vagy az első viccesen félresikerült karácsonyi baki – de eszünkbe juthat az is, milyen csodás érzés a szeretteinktől figyelmet, törődést kapni. Ha kicsit jobban megfigyeljük a történetet, senki sem magának viszi haza a megtalált fenyőcsúcsokat. Másnak okoz vele örömöt, így senki sem marad ki a karácsonyi varázslatból. Te kinek adnád a karácsonyfacsúcsot?
Tedd a kosaradba itt!
