“Ez a festmény illatokból, színekből, sejtelmekből van összeszőve"

Interjú Gévai Csillával a Mini Textúra sorozatban bemutatott bábjátéka kapcsán

Idén tavasszal ismét Mini Textúra előadásokkal várjuk a gyerekeket és a szüleiket a Magyar Nemzeti Galériában. Ahogy eddig, most is kortárs szerzők választottak egy-egy festményt az MNG állandó kiállításáról, és ezek alapján írtak gyerekeknek szóló drámai jeleneteket, amelyeket aztán a Budapest Bábszínház művészei ültettek színpadra. A szerzők: Bán Zsófia, Gévai Csilla, Kiss Judit Ágnes, Molnár T. Eszter és Nényei Pál. Gévai Csilla Gulácsy Lajos Rózsalovag című titokzatos képét választotta, és interjúnkban azt is elmondja, milyen könnyű dolga volt a választásnál.

gulacsy-lajos_rozsalovag.jpg
Miért választottad ezt a festményt?

Mert vonzott. Mert eleve szerettem.

Mi volt az első gondolatod a képet nézve? Mi indította el konkrétan a gondolkodást a kép kapcsán?

Hogy milyen érzékeny a textúrája ennek a képnek, hogy illatokból, színekből, sejtelmekből van összeszőve. Szeretem, ha egy kép sokkal messzebb mutat, mint a konkrét cselekmény vagy karakter, amit ábrázol. A kép címe: Rózsalovag. Gulácsy ismerte az azonos című operát, így ezzel a címmel a képéhez rögtön hangzásvilágot is csatolt. A rózsának pedig bódító illata van. Nekem így ez a kép illatos és dallamos is. A képen látható főalak különben egy zenészt ábrázol, zenészt, gyertyával a kezében. Talán egy könnyed nyári kerti koncertre igyekszik, talán már túlvan a koncerten, és a hölgy rajongók gyertyával követik őt ki tudj’, hova. Vagy a képen felsejlő nők maguk a koncert megrendelői? Ki tudja?

Hogyan választottál? Már előre tudtad, hogy melyik festőtől fogsz választani, vagy a múzeumi látogatás során döntötted el? Ismerted, szeretted-e a választott festményt, alkotót?

Én Gulácsy Lajossal a gimnáziumi éveim alatt kezdtem el járni. A kezdeti randevúink először a Budapesti Vörösmarty Gimnázium termeiben voltak, mert ő is oda járt iskolába, csak 100 évvel korábban, mint én. Később aztán Lajos felcsábított a Magyar Nemzeti Galéria tágas, napos termeibe is. Amikor akkoriban közeledtem a képei felé, mindig könnybe lábadt a szemem, meghatódtam, és szíves örömest ugrottam volna bele a képeibe, ha megtehettem volna. Sosem mondtam le arról az álmomról, hogy egyszer majd személyesen is találkozhatom vele. Annyira szoros közöttünk a kapcsolat, hogy az évekkel ezelőtt a Tilos az Á Kiadó gondozásában megjelent Lídia, 16, illetve a folytatás, a Lídia, 17 című könyveimben Gulácsy Lajos az egyik abszolút főszereplő. Amikor ezeket a könyveimet írtam, akkor is sokat találkoztam vele. A Textúrára én azért a Rózsalovag című alkotását választottam, mert a galériában található festményei közül számomra ebben található meg legerőteljesebben Gulácsy lelkülete.

Közelebb kerültél-e a festményhez, alkotóhoz a szöveg írása során?

Ha Magyarországon eredeti Gulácsy képeket állítottak ki, én biztosan megnéztem. Tudom jól, hol bukkantak fel Gulácsy képek az utóbbi húsz évben Magyarországon, merre voltak kiállítva, s kik azok a művészettörténészek, akik személyével és munkásságával foglalkoztak, foglalkoznak. Nagyon szeretem a képzőművészetet, a magyar festőket különösen, de mindenki közül Gulácsy Lajos művészete érintett meg messze a legmélyebben. Én annyira hálás vagyok ennek az embernek, hogy lefestette nekem (is) az álmait, a gondolatait, a világát. S hálás vagyok azoknak az embereknek is, akik megőrizték a képeit.

Hogyan befolyásolta-e a szövegírást (történetet), hogy bábelőadásra készült? Egy kicsit áruljunk el az olvasóknak arról, hogy miről szól a te írásod!

A bábelőadásra készített szöveg egészen új kaput nyitott ki bennem. A jelenet egy osztályteremben játszódik, a tanító néni épp feleltetni készül. Szerintem nagyon vicces lett a szöveg, elsőre nem nyilvánvaló, hogyan fog összeérni a bábelőadás témája a képpel. A szöveg megírásakor végig szem előtt tartottam, hogy mindez gyerekeknek készül, s attól még, hogy ilyen komoly és méltóságteljes az előadás helyszíne, nem kell nélkülözni a humort és az élettel teliséget. A jelenetem rendezője egyébként Mórocz Adrienn színész és bábrendező lesz, akit nagyon jó színésznek és színházi embernek tartok, és izgatottan várom, hogy ő hogyan fogja bábszínpadra állítani a leírtakat.

Hogyan ajánlanád szerzőtársad darabját?

Amikor a megbeszélésen kiderült, hogy melyik szerző melyik képet választotta, még inkább lelkesedni kezdtem a projektünkért. Mivel egyelőre csak a saját szövegemet ismerem, a többi szövegről nem tudok nyilatkozni, de ahogyan a Textúrára felkért szerzőket ismerem, bizonyára mindenki ihletett és friss szöveget fog írni a képekhez. Az én választott képem és a hozzá írt jelenetem csak az egyik szelete lesz ennek az előadás-sorozatnak, ami végül össze fog állni egy több képet bemutató és magába foglaló előadás-komplexummá. Alig várom, hogy láthassam, és a gyerekeimmel ott kucorogjak nézőként a paravánok előtt. évai



Olvasd el előző interjúnkat Kiss Judit Ágnessel, aki az idei Mini Textúrán Aba-Novák Miklós Körhinta című alkotását választotta!

Vagy keresd itt interjúnkat Molnár T. Eszterrel, aki Paizs Goebel Jenő Aranykor című képét kelti életre!


Bellák Gábor művészettörténész a Rózsalovagról:

gulacsy_lajos_onarckep_1903.jpg
A „Rózsalovag”-ot, Richard Strauss operáját 1911 januárjában mutatta be a drezdai operaház. A mű rendkívüli sikert aratott, s egy éven belül Európa csaknem valamennyi nagy operatársulata – köztük a budapesti is – műsorára tűzte. A zenemű egyik főhőse maga a rózsalovag, aki a zenemű fordulatos cselekménye szerint hol férfi, hol női szerepet játszik, hol hősszerelmest, hol pedig titkos csábítót. S az opera mindegyik fő karaktere ugyanígy szintén kettős szerepet játszik. Egyet a rokonok, a környezet, a társadalmi konvenciók szerint, egyet pedig a titkos érzéseik szerint.

Úgy tűnik, hogy Gulácsyt különösen mélyen megérintette a „Rózsalovag” világa, hiszen ő maga is ugyanabban a kettősségben élt. Nemcsak festményein, hanem a hétköznapi életben is gyakran viselt történeti kosztümöket, s az életét is szinte festményeinek képzeletbeli szereplőjeként élte: „Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta önmagáról.

A Rózsalovag egy nagyobb kompozíció része. Gulácsy 1913-ban, Padovában alkotta meg a mintegy háromméteres „Rococo Concerto” című képét, amelyet azonban néhány évvel később három részre vágott. E kompozíció jobb oldali alakjából lett a „Rózsalovag”, amely 1922-ben volt kiállítva először, immár ezen az új címen.

A kép központi alakja a finom, nőies arcú lovag. Igazi titokzatos, kettős szerepet játszó figura, s az ő személyiségének titkát hangsúlyozzák az utólag mellé festett álomszerű női alakok, a ráfestett virágok is. Az az érzésünk, mintha Gulácsy a későbbi ráfestésekkel csak még rejtélyesebbé akarta volna varázsolni hősét, ezt a fura, álmodozó, kettős életű lovagot, akinek alakjában magára a festőre, Gulácsy Lajosra ismerünk.


A képen Gulácsy Lajos 1903-as önarcképe látható.