
Innen a szívek mélyére is belátni
Megjelent az Abszolút könyvek sorozat legújabb tagja, ami nemcsak egy izgalmas nyomozós történet, de egyben egy mély önismereti utazás is. Mi azonnal a szívünkbe zártuk, és szerintünk neked is tartogathat kincseket. Érdemes kölcsönkérned a kiskamaszodtól!

„Szóval egy teljesen átlagos szombat délután találtam egy levelet. Nem nekem szólt, de azért jó, hogy megtaláltam. Mert a levélnek köszönhetően elkezdtem kérdéseket feltenni. Kinek szól a levél? És ki írta? Úgy éreztem, ki kell derítenem.
Akkor, abban a pillanatban még nem tudtam, hogy milyen nagy fába vágom a fejszém. Azt sem tudtam, hogy a nyomozás egy sokkal nagyobb kérdéshez fog elvezetni. Minden egyes kérdés mögött egy újabb rejtőzött. Egészen addig, amíg elérkeztem a legfontosabbig: ki vagyok én?”
Saját identitásunk kialakítása és megélése akkor is összetett folyamat, ha a közvetlen környezetünkben minden adott ahhoz, hogy egészséges énképet alakítsunk ki. Hát még akkor, ha a családi élet telis-tele van titkokkal és ki nem beszélt fájdalmakkal... Ez az érzés talán neked is ismerős.
Kiskamasz korban, ahogy a gyerekek véglegesen az önállósodás útjára lépnek, ezek a kérdések egyre nagyobb teret kapnak: mi tesz engem önmagammá? Kik azok a körülöttem, velem élő emberek, akik formálnak, akik alakítják a személyiségemet? Vajon tetszik nekem, ahogyan alakítják, vagy egyszerűen elfogadtam? Talán nem fogalmazza meg ezt minden gyerek olyan egyértelműen, mint regényünk főszereplője, Deetje, de az ő útját követve mindenki elgondolkodhat ezeken a fontos kérdéseken.
Máris kosárba tennéd? Kattints ide!
Deetje 9 éves, egy nagy társasházban él kettesben fiatal édesanyjával, akivel nem is lehetnének különbözőbbek: a kislány kíváncsi, szétszórt, csupa élet, anyukája viszont szigorú, mosolytalan és szabálykövető. Még külsőre sem hasonlítanak: Deetje bőre sötét, haja göndör, szeme huncut, míg édesanyja szőke, sápadt és gondterhelt.
Ennyi különbözőség már okot ad a lánynak arra, hogy megkérdőjelezze, egyáltalán van-e nekik közük egymáshoz.
Ami ezt a regényt kiemeli a kiskamaszoknak szóló útkereső-könyvek sokaságából, az egyrészt a végtelen érzékenysége, másrészt a könnyedsége. A szerző egy nyomozós szálat is beleszőtt a történetbe, aminek köszönhetően keresztül-kasul bejárhatjuk a hatalmas társasházat. Bekukkanthatunk a szomszédok életébe, megismerhetjük Deetje sokszínű, izgalmas szomszédságát, akik úgy működnek, mint egy nagy család: néha veszekednek, néha kiabálnak, de minden körülmények között számíthatnak egymásra.
Egy szürke hétvégi napon talált rejtélyes levéllel nemcsak ez a nyomozós szál indul el, hanem Deetje belső utazása is. A levél címzettje olvashatatlan, a tartalma viszont szívszorító: valakinek valaki nagyon hiányzik. A kislány elhatározza, hogy végére jár a titoknak, és ahogy lakásról lakásra halad, nemcsak az derül ki számára, hogy „mindenkinek, akivel találkozom, hiányzik valaki”, hanem hogy a saját anyukája is hiányzik valakinek – sőt, talán neki is hiányoznak mások.
Ahogy a gyerek lassan közelít édesanyja felé és végül megtöri a felnőtt nagy gonddal felépített, vastag páncélját, kettejük kapcsolata is új mélységeket kap, életük pedig új színeket. A regény a felnőtt olvasó számára is sok-sok tanulsággal szolgál. Megmutatja, hogy a szülő is ember, hibázhat, és bizony néha érdemes a gyerekekre hallgatni az élet fontos ügyeiben – mert nem mindent mi tudunk a legjobban, sőt.
Szívből ajánljuk ezt a csodálatosan megírt, érzékeny, mégis kalandos regényt minden kiskamasznak, akiben már valaha felmerült, hogy hová is tartozik. Meg a szüleiknek is.
Kosárba teszem!
A könyvet Rádai Andrea fordította, az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretén belül készült el.










