Kutyák, autók és egy város, ami túl messzire megy
Mi történik, ha egy városban hirtelen mindenki autóba ül – még az is, akinek talán nem is kellene? Ivan Mitrevski szlovén szerző vicces és szórakoztató könyvéből kiderül, miért fontos, hogy ne mindig autózzunk, amikor gyalogolni is tudunk!
Ivan Mitrevski: Bolhaváros - Történet egy kutyául különleges városról
Fordító: Balázs Andrea–A fordítás az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében valósult meg.
A különleges képeskönyv egy első pillantásra vidám, nyüzsgő kutyavárosba repíti az olvasót, melynek lakói mind kutyák, akik nagyon szeretik egymást és a városukat. Van köztük polgármester, üzletember, tanár, gyerekek és álmodozók, akik békésen élik mindennapjaikat Bolhaváros utcáin. Sokat vannak a szabadban, beszélgetnek az utcán, a kölykök rohangálnak fel és alá, és a Jutialat cukrászdában kapni a legfinomabb fagylaltot.
Aztán egy nap minden megváltozik. Dorotea, a sebesség megszállottja autót vesz magának – egy igazit. Ami először különlegesség, hamar divattá válik: ha neki lehet, másnak miért ne? Hamarosan minden bolhavárosi kutya autóval jár mindenhova, a város rövid idő alatt megtelik színesebbnél színesebb, egészen abszurd járművekkel – banánautókkal, cápaverdákkal és meghökkentő formájú csodagépekkel.
A vizuális kavalkád mögött azonban egyre ismerősebb problémák rajzolódnak ki: dugók, zaj, eltűnő közösségi terek, feszültség a lakók között. A korábban élhető, barátságos város lassan elveszíti önmagát, az utcákon már szinte semmi hely sincs a gyalogosoknak, a kutyák már nem beszélgetnek egymással, mindenki csak ül az autójában idegesen, nyomja a dudát, áll a dugóban. Ráadásul szörnyen büdös is van. Hol van már az a barátságos és kedves hely, amit eddig Bolhavárosként ismertek a lakói? A korábban élhető, barátságos város lassan elveszíti önmagát.
De semmi sincs veszve! A kutyák felismerik, hogy sokkal jobb, ha nem mindenhova autóval mennek, bátran lehet a gyerekeknek ide-oda szaladgálniuk az utcán, és a felnőttek is nyugodtan mehetnek gyalog. Úgy még beszélgetni is tudnak az ismerőseikkel.
A történet különlegessége a riport-szerű, közvetlen hangvétel: a narrátor szinte végigvezeti az olvasót a városon, megszólaltatja a lakókat, kérdez, kommentál – és játékosan vonja be a gyerekeket a gondolkodásba. A könyv így nemcsak szórakoztat, hanem finoman, humorral beszél arról is, hogyan hatnak a döntéseink a közösségre, és mit jelent együtt élni másokkal.
A szöveg és a dinamikus, részletgazdag illusztrációk kiváló beszélgetésindítók ehetnek a közlekedésről, a fogyasztásról és a közösségi felelősségről már a legfiatalabb olvasók számára is. ABolhavárosegyszerre szórakoztató böngészőélmény és elgondolkodtató, mai mese arról, milyen könnyen változik meg egy világ – és hogy van-e visszaút.
A könyv Balázs Andrea fordításában jelent meg, az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében.
