Megnyílt a Mézes cukrászda!
Az ember társas lény, azaz élete nagy részét közösségekben tölti, legyen szó természetesen kialakuló vagy mesterségesen létrehozott csoportokról. Ahogy a felnőttek, úgy a gyerekek is tagjai mindenféle emberi közösségnek, pl. az óvodai csoportjuknak vagy a családjuknak. Életünk első szakaszában sok mindent megtanulunk, amire később szükségünk lesz: számolni, írni és olvasni, mik voltak történelmünk legfontosabb eseményei stb., de mi a helyzet életünk azon területével, amelynek néhány éves korunktól halálunkig részesei vagyunk, azaz a közösségi élettel? Cikkünkből minden kiderül, olvasd el ajánlókat a Mézes cukrászdáról!
Alapvető fontosságú, hogy a szocializáció megkezdésétől beszéljünk a gyerekekkel az emberi csoportok működéséről, hiszen egész életükben szükségük lesz azon képességekre, melyek segítségével nem csupán ők maguk tudnak megfelelően beileszkedni egy közösségbe, hanem akár másoknak is segíteni tudnak benne. Mindez persze túlmutatna olyan alapvető szabályokon, mint a “Ne bántsd a másikat! Ne vedd el, ami másé! Viselkedj jól!” Bevallom, én életemben először gimnáziumban tanultam arról, hogy kell működtetni egy közösséget úgy, hogy annak minden tagja megtalálja a helyét, vagy arról, miért az egyik legfontosabb készség a világon az empátia, vagy miért alapvetően elhibázott a tekintélyelvű rendszer, vagy hogy létezhet központi irányítás nélkül is remekül működő közösség. Lássuk be, én még így is a szerencsésebbek közé tartozom, hiszen sokan úgy mennek keresztül az oktatási rendszeren, hogy sohasem hallanak ezekről.
Szentendrei Judit Mézes cukrászda című meseregénye remek alapot szolgáltat ahhoz, hogy beszélgetést kezdeményezzünk a gyerekekkel a különböző emberi közösségekről, valamint rendkívül szórakoztató és mesés formában mutatja be, miként tud összekovácsolódni és hatékonnyá válni egy eltérő személyiségtípusokból álló lakóközösség.
Elolvasnád? Kattints ide, és tedd kosárba!
Hogyan segít a főzés?
Sokan félnek bevonni a gyerekeket a főzés folyamatába, mert lelki szemeik előtt látják a felfordulást, kiborult hozzávalókat, ügyetlenkedést. Mégis fontos, hogy megbékéljünk a kezdeti rumlival, hiszen több ez, mint rendetlenség. Így tapasztalnak és fejlődnek a gyerekek. Ha nem vesszük ki a kezükből a fakanalat, ha nem csinálunk meg mindent helyettük, hamarosan maguktól is megtanulják, és a fejetlenség is megszűnik. Vegyük természetesnek a felfordulást, hiszen gyakorlat teszi a mestert.
Végül, de nem utolsó sorban a főzés kiváló eszköz arra, hogy összehozza a családot: mindenki talál benne olyan feladatot, amihez remekül ért, szórakoztató, és persze finom is a végeredménye.
A Mézes cukrászda egy remekül felépített, humoros, mégis komoly alaptémájú mese, ami mégsem szűnik meg bájos lenni. Minden 6 éven felüli gyereknek bátran ajánlott.
(És minden felnőttnek, akit érdekel a co-housing elmélete :)
