Egy ház tetejének a peremén áll

Kamaszkritika

Milyen kamasz szemmel a kortárs magyar ifjúsági irodalom egyik legfrissebb szövege, a Zuhanórepülés? Olvasd el itt!

A könyv úgy kezdődik, hogy Ádám egy ház tetejének a peremén áll. Ez igencsak veszélyes

dolog, főleg, hogy még ugrál is. Mindenki áhítattal figyeli, ő pedig úgy érzi, mintha repülne. Előző

alkalommal, amikor ezt tette, leesett a tetőről. De nem emlékszik rá, csak egy nagy feketeség van az

emlékezetében. Azonban a legfurcsább, hogy teljesen épen megúszta, még a karja sem törött el.

Amikor megpróbálja felidézni a történteket, megszédül és gyorsan lemászik.

Másnap reggel az apja közli vele, hogy ezentúl egy másik, különleges iskolába fog járni,

ahová még aznap elfuvarozzák. Az Erőd – félreértés ne essék, ez egy iskola – teljesen steril, zárt

intézmény, ahol mindent szabad, csak épp kimenni nem. Természetesen Ádám, jó főhőshöz

méltóan, fel van háborodva és nyomozni kezd.

Először is, a könyv elején az Olvasó azt gondolhatja, hogy ez egy fantasy. Sok minden

sugallja ezt, például a kezdés is erre utal. Majd ez a sejtés csak tovább erősödik, amikor főhősünk

bekerül az Erődbe. Most már a dörzsölt Olvasó teljesen biztos a dolgában, kényelmesen belesüpped

a fantasy-olvasás remek élményébe.

Aztán úgy a könyv közepén kezd kényelmetlenné válni a dolog, mert semmiféle megerősítést

nem kap az elmélete. Ekkor már az Olvasó feszeng, egyre türelmetlenebbé válik (esetleg hátralapoz

a könyvben, ami nagy bűn). Aztán az író egy merész csavarral hátracsapja a székébe saját gyanútlan

Olvasóját, az egész elméletét semmissé teszi.

Ez a könyv nagyon érdekes kérdéseket vet föl, amikre nem ad egyértelmű választ, mert nem is

lehet egyértelmű választ adni. Amikor Ádám a nagy döntése elé kerül, onnan úgy folytatódik a

történet, mint egy lapozgatós könyv, igaz, csak két úton mehetünk végig. Szerintem mindkét

végkimenetel nagyon felkavaró és lehangoló. Ami nem baj. Mindenképp elgondolkoztat és téged is

választás elé állít, hogy szerinted melyik a jó válasz a kérdésekre.

Az elsőben Ádám leszáll a földre, talán egy kicsit felnő, szembenéz a problémáival, de ez

valahogy kicsit kiábrándító. Valószínűleg egy nagy traumát átélt ember lesz ilyen, ha úgy-ahogy

túllép rajta. A második megoldásban bent marad az Erődben, saját bevallása szerint azért, hogy a

barátainak segítsen túllépni, de ezt, olvasóként, kicsit nehéz elhinni; vagy legalábbis maradnak

kételyek a szívünkben.

Tehát összegezve nekem kifejezetten tetszett a könyv, kellőképpen összezavaró és izgalmas

volt. Ellenében talán azt tudnám felhozni, hogy nyelvileg nem elég erős a szöveg. A könyv nagyon

történetközpontú, mindent a történettel mond el, fejez ki, nem pedig a nyelvvel. Ezért joggal teheti

fel a kérdést az Olvasó, hogy tulajdonképpen miért is regényként született meg ez a mű? Miért nem

mondjuk film formájában készült el? De persze ez sem olyan nagy hiányosság, h írásaiszen jelen esetben

a történet elég sokatmondó.

Nényei Klára írása

 

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek