Elindult a Pagony Jelmesék a YouTube-on!

Fazekas Veronikával, a mesék életre keltőjével beszélgettünk

Régi vágyunk volt, hogy a Pagony meséit elérhetővé tegyük jeltolmácsolt formában is, és nagyon örülünk, hogy a Jelefánt csatorna egyik készítője segít nekünk ebben. Fazekas Veronika jeltolmáccsal beszélgettünk, olvass tovább!

Te mióta foglalkozol ezzel, illetve minek a hatására kezdtél el foglalkozni a jeleléssel?

Fogyatékkal élő diákokat integráló iskolában nőttem fel, melynek köszönhetően a gondolkozásmódomba nagyon erősen beépült az emberi sokszínűség természetessége, a képességbeli különbségeink értékként való megközelítése, egymás szemléletének, értékrendjének tisztelete. Hét éve iratkoztam be az első jelnyelvi tanfolyamomra, ahol egészen az alapoktól kezdtem el tanulni a magyar jelnyelvet. A nyelvtanulás évei során ismertem és szerettem meg a helyi siket közösséget és a siketkultúrát. Másfél éve tevékenykedem a jelnyelvi akadálymentesítés területén.

Mennyire univerzális a jelnyelv?

A jelnyelv nem egyetemes, minden országnak megvan a maga saját jelnyelve, jelrendszere, mely a helyi siket közösségekben jött létre, és formálódik a mai napig. A hangzó nyelvekhez hasonlóan a jelnyelvekben is vannak egy országon belül is variációk, dialektusok. Hazánkban hét jelnyelvi járás különböztethető meg.

Hogyan tudja egy kisgyerek elsajátítani a jelnyelvet?

A jelnyelvet ugyanolyan természetesen sajátítják el (hallásállapotuktól függetlenül) a gyerekek, mint bármelyik másik természetes nyelvet. Sőt, azok a gyerekek, akikhez csecsemőkoruktól fogva jelelnek, már 6-8 hónapos korukra képesek kifejezni főbb szükségleteiket, hiszen a jelprodukció ebben a korban még könnyebben kivitelezhető, mint a hangok megformálása. Azok a gyerekek, akikhez csecsemőkoruktól jelelnek, két éves korukra szépen érthetően tudnak már jelben kommunikálni, messze megelőzve halló, hangzó beszéddel kommunikáló társaikat.
Azonban tudni kell azt, hogy a hallássérült gyermekek több, mint 90%-a halló családokba születik, ezáltal a számukra elsődlegesen használt nyelvvel – anyanyelvükkel –, a jelnyelvvel legtöbben csak a hallássérültek óvodájában, iskolájában találkoznak, tehát kisgyermekkorukban nem kapják meg a számukra elsődleges anyanyelvi imputot, amely nyelvelsajátítás szempontjából óriási hátrányt jelent. Azok a hallássérült gyerekek, akik stabil jelnyelvi tudással rendelkeznek, könnyebben sajátítják el a magyar hangzó nyelv írott és beszélt formáját, valamint további idegen nyelveket, hiszen van egy biztos nyelvi alapjuk, amelyre építkezhetnek.

És hogyan segít ez a kezdeményezés ezeknek a gyerekeknek?

A hallássérült gyerekek számára ugyanolyan fontos, hogy kisgyermekkorban – az olvasás elsajátítása előtt – hozzáférhessenek a mesékhez, és ennek legtermészetesebb módja számukra, ha jelelve láthatják azt. Próbáljunk belegondolni milyen nehéz lehet odafigyelni, és hosszú ideig szájról olvasni egy mesét, főleg egy kicsi gyereknek! Hogyan lehet követni a mese dialógusait, eseményeit hang nélkül? 

Míg a meseolvasás, mesenézés az éphallású testvéreket fejleszti, a szülő-gyerek kapcsolatokat erősíti, addig a hallássérült gyereket sok esetben inkább – még ha indirekt módon is –  kirekeszti a családi, baráti körből. A mesék jelnyelvi akadálymentesítése által egyrészt a halló közönség számára láthatóvá válik a jelnyelv szépsége, ugyanakkor – ami számomra még fontosabb – a többségi társadalom kultúrája elérhetővé válik a hallássérült gyerekek számára is – így a mese egy barátokat, testvéreket, családot összekovácsoló, építő, pozitív élménnyé válhat.

Tudsz hasonló kezdeményezésről Magyarországon?

Volt már számtalan kezdeményezés amely a gyermekek felé irányuló médiatartalmak akadálymentesítését célozta meg, azonban rövid időn belül ezek a kezdeményezések támogatás hiányában elhaltak. Jelenleg a párommal közösen működtetjük önkéntes erővel Youtube csatornánkat, a JELEFÁNT csatornát, amelyen hétről hétre újabb meséket akadálymentesítünk, és osztunk meg.

 

Csatornánkon kizárólag a gyártó és forgalmazó jóvoltából engedélyezett videók jelennek meg. Ezúton is köszönjük, hogy kezdeményezésünket egyetértéssel fogadta, és meséikkel támogatja a Diafilmgyártó Kft., Kecskemétfilm Kft. és a KEDD Animációs Stúdió.

Nagy öröm számunkra hogy a Pagony meséit is akadálymentesíthetjük most a legkisebbek számára!

Mennyi siket gyerekhez érnek el szerinted ezek a mesék?*

Mivel a mesék YouTube-on könnyedén elérhetők, azt gondolom hogy ha nem is azonnal, de előbb-utóbb el fognak jutni a mesék az érintett gyerekekhez. Magyarországon 8 hallássérült gyerekek oktatására specializálódott bentlakásos iskola működik, a siket és súlyos fokban nagyothalló gyerekek többsége ezekben az intézményekben nevelkedik, így bízom benne hogy közösségeikben hamar híre fog menni a meséknek.

Miben más egy siket kisgyereknek mesélni, és hogyan lehet egy mesét eljelelni?

Mivel a jelnyelv egy vizuális-gesztikuláló nyelv, ezért különösen fontos a mesék jelelésénél az hogy a történet minél képiesebb legyen. Fel kell építenem a környezetet, amelybe a szereplőket és a cselekményt elhelyezem. Ugyanúgy, mint a halló gyerekeknek való mesemondásnál, fontos a beleélés. Bele kell tudni bújni minden szereplő bőrébe, hogy a szereplők könnyen elkülöníthetőek legyenek egymástól a gyerekek számára. Meg kell mutatni, milyen az egyes karakterek természete, mozgása. Illetve milyen stílusban beszélnek? Milyen mimika kapcsolható hozzájuk? És a többi. Fel kell készülnöm a mesékből, rendelkeznem kell a szereplők személyiségének magabiztos ismeretével, hiszen a karakterek között sokszor pillanatonként váltogatni kell, például dialógusok során. 

Érdekesség, hogy a karakterek megformálásának elengedhetetlen része a szereplők névjeleinek megalkotása. Például Annipanni nevét lebetűzhetjük A-N-N-I-P-A-N-N-I-ként, de ez életidegen lenne, és a mesélést is minden alkalommal kizökkentené. Kézenfekvőbb megoldás tehát a névjelek használata. Természetes módon a siket közösségekben a névjelek egyénre legjellemzőbb külső-belső tulajdonságok alapján születnek. Ezek olyan találó, személyes, egymás ismeretén alapuló jelek-jelkombinációk, melyek láttán a közösségen belül az egyén egyértelműen beazonosítható. Annipanni jelnevét a fordításomban az ANGYAL+COPFOS jelek együtteséből alkottam.

A jelnyelvben, mint a hangzó nyelvben is, elkülöníthető a különböző korosztályok eltérő jelhasználata, beszédstílusa. A Pagony Youtube csatorna ovis meséinek előadásmódját jellemzi a gyerekeket megszólító dajkanyelv, gyereknyelv, így a jelnyelvi mesemondáskor ugyanúgy törekszem ezt a stílust követni, minél közelebb hozni a meséket a gyerekek lelki világához.

Milyen nehézség, kihívás adódhat egy mese jelelésénél?

Örök dilemmát jelent számomra, melyek azok a kifejezések, szófordulatok, amelyek a történet szempontjából, pedagógiai szempontból vagy akár a mindennapi életben fontosak. Mennyire kövessem szó szerint, vagy térjek el a magyar hangzó nyelvtől? Általában a jelentések és hangulatok átadására törekszem, azonban vannak kivételek: például a közmondásokat, mesei fordulatokat általában tükörfordításban tolmácsolom, bízva abban, hogy ha később a gyerekek olvasás során találkoznak ezekkel a szólásokkal, kifejezésekkel, már nem ütköznek meg rajtuk, hanem felismerik majd azokat. Egy másik kihívása a gyermekirodalom tolmácsolásának a hangzó nyelv játékainak átadása: mondókák, rímek, ritmusok, hangulatfestő, jelentés nélküli nyelvi formulák („egyedem-begyedem”, “ingyom-bingyom” stb.) és egyéb egyik nyelvről a másikra nehezen átfordítható nyelvi elemek, új jelek alkotását igénylő kifejezések. Tehát a meséket nem elég egyszer meghallgatnom, hanem alaposan meg kell ismernem, tanulmányoznom ahhoz, hogy hiteles adaptációt tudjak hozzájuk készíteni.

Milyen érzés volt Marék Veronika meséivel foglalkoznod?

Külön öröm számomra hogy gyerekkorom egyik kedvenc írójának Marék Veronikának a meséit ismertethetem meg a gyerekekkel, az én gyerekkorom egyik legkedvesebb meséje a Télapó és ezüstmackó című diafilm! Örök kedvenc!




*Hazánkban a legutóbbi KSH adatok szerint 2715 siket és súlyos fokban nagyothalló 14 évnél fiatalabb gyermek él.

Kapcsolódó cikkek