Hadd bújjak anyához!
Végre új résszel bővülnek a 3-5-8 perces mesék - olvasd el az első történetet a kötetből!
Levente nagyon szereti, amikor anya az ölébe veszi és simogatja. Legeslegjobban azt szereti, ami kor a haját cirógatja. Azon a napon Levi nagyon vágyott anya ölelésére. Az óvodában összeveszett a barátjával, Árpival, mert Árpi lökdösődött. Levi elesett, és csúnyán lehorzsolta a térdét. Nem sírta el magát, de rossz kedve lett, és fura érzés vett erőt rajta.
Olyan „hadd bújjak kicsit anyához!” érzés. Amikor anya a karjába veszi, az mindig jó és megnyugtató. Olyankor nem történhet semmi baj.
De anyának most nem volt ideje az összebújáshoz. Levi kedvenc ételét főzte: paradicsomszószos spagettit apró húsgombócokkal. De a szószos lábos leborult a tűzhelyről, és a paradicsomszósz szerte szét fröccsent a padlón. Még a konyhaszekrény és a fal is piros lett tőle. Egyszóval mindenhová jutott belőle. Anya nagyon bosszankodott, az összes konyhabútort le kellett mosnia. Levi segített neki, amiben tudott, így végül szép tiszta lett megint minden.
– Sajnálom, kincsem – szólalt meg, és megborzolta Levi buksiját. – A főnököm hívott. Ma délutánra van egy kis munkám, és sürgősen el kell intéznem néhány dolgot.
Épp magához ölelte Levit, amikor csöngettek a bejárati ajtón.
– Ne nyissuk ki! – suttogta anyának Levi.
– Meg kell néznem, ki az – válaszolta anya.
Levi elszomorodott. Mindig akad valami fontosabb, mint hogy odabújhasson anyához!
Anya ajtót nyitott, a postás állt a küszöbön. Átadott egy csomagot. A szomszédjuknak címezték, de őt nem találta otthon. A konyhában csipogni kezdett a mosogatógép, anyának abból is ki kellett szednie az edényeket. Aztán főzött magának egy kávét, és sietve a dolgozó szobába ment. Muszáj volt bekapcsolni a laptopját, hogy nekifogjon a munkának. Levi látta rajta, hogy kissé már ideges. Nagyot sóhajtott: amikor anya a számítógépén dolgozik, nem szabad őt zavarni. Levi már jól tudta ezt. Leült a dolgozószoba egyik sarkába, és elővette az építő kockáit. Ma megépíti a világ legeslegmagasabb tornyát. A torony még nála is magasabb lesz!
– Ide nézz, anyu! – kiáltott fel lelkesen.
De mire anya hátrafordult az íróasztaltól, a torony ledőlt. Az építőkockák szétgurultak a szobában. Levi négykézláb szorgoskodott, hogy össze szedje őket. A következő torony biztos nem lesz majd ilyen magas! Levinek valahogy már el is ment a kedve, hogy újat építsen.
– Nézhetek tévét? – kérdezte anyától. Anya megengedte, hogy megnézzen egy filmet, és betett egy DVDt a lejátszóba.
Mire a film véget ért, apa hazaérkezett a munkából. Nagyon éhes volt. Levivel ügyködni kezdtek a konyhában: saját készítésű pizzát sütöttek. Levi imádta a pizzát is. Majd szétpukkadt a kiadós vacsorától. Apa a fürdőszobába küldte, hogy meg fürödjön és megmossa a fogát.
– Ha szeretnéd, olvasok neked egy mesét – mondta apa.
Levi másra sem vágyott. Talán csak még arra, hogy anya is odabújjon mellé az ágyba.
– Megígérted! – mondta anyának. – És most már eleget dolgoztál, ugye?!
Anya bólintott, és hamarosan szorosan összebújva mindhárman egymás mellett feküdtek az ágyban, és apa nekifogott a meseolvasásnak. Levi átölelte anyát. Ez volt mindennap a legeslegjobb pillanat!
Rendeld meg itt a sorozat részeit!
