Kéne egy Nő

Rolf Lappert: Pampa Blues, Tilos az Á Könyvek,

cimkék: #jó könyv

A Pampa Blues az eddig megjelent legjobb könyvünk szerintem. Pont. Annyira jó, hogy nem is kaptam meg feladatnak, hogy írjak róla és én mégis írok. Hát, ennyire jó könyv a Pampa Blues. – Milán ajánlója

A tizenhat éves Ben Schilling egy kis német porfészekben lakik és autószerelő szeretne lenni. Amikor pedig éppen nem a szomszédai traktorait bütyköli, két dologról álmodozik: hogy saját építésű VW-buszával elutazik Afrikába, illetve hogy milyen lehet megcsókolni egy lányt. Nehéz megmondani, hogy melyik álmától áll messzebb a történet elején, hisz a busznak egyelőre csak a rohadó karosszériája van meg, Wingrodenben pedig rajta kívül még kilencen élnek és ebből mindössze egy nő, aki ráadásul házas. A többi wingrodeni lakos szinte mindegyike a nagyapja lehetne, így Karl is, Ben igazi nagyapja, aki az időskori demencia oltalmazó burka alatt éli mindennapjait. Papíron ő vigyáz Benre, amíg a fiú anyja európai turnén vesz részt dzsesszbandájával. A valóságban azonban épp fordítva van: Ben főz, mos, takarít, ő eteti nagyapját. A mindennapok monotonitásában csak az esti sörözések jelentenek Ben számára viszonylagos felfrissülést.

A történet másik kulcsszereplője Maslow, az ötvenes éveiben járó wingrodeni lokálpatrióta. Ő a tulajdonosa a település benzinkútjának, a boltnak, a fogadónak, tehát nagyjából mindennek, ami Wingrodent egy rakás házból településsé teszi. Korábban Amerikában élt, majd hazatérve mindent megpróbál, hogy felvirágoztassa szülőfaluját. Egyik életképtelen ötlete követi a másikat, mígnem előáll az addigi legelképesztőbb tervével, amit most persze nem mondok el. Bent is megpróbálja bevonni a megvalósításba, de a fiú igyekszik elzárkózni ettől a komplett őrültségtől. Maslow el is kezdi hát Ben nélkül végrehajtani ördögi tervét, mikor is belép a történetbe a Nő.

Léna még épp begurul régi, lepukkant kocsijával Wingrodenbe, ahol a járgány hirtelen „elromlik”. Ben a motorháztetőt felnyitva persze rögtön látja, hogy Léna szándékosan rontotta el a kocsit, amiből Maslow azonnal le is vonja a következtetést: Léna csakis újságíró lehet, akinél el kell érni, hogy írjon Wingrodenről. Ezzel megindul a vesszőfutás: Maslownak mihamarabb el kell kápráztatnia Lénát, Bennek pedig mindössze két napja van „megjavítani” Léna kocsiját, s egyúttal közel kerülni a lányhoz.
A Pampa Blues Rolf Lappert első ifjúsági regénye, bár a svájci író már évtizedek óta a pályán van. Tapasztalata érződik is a művön: apróságok zajlanak a szemünk előtt, nem akar sokat markolni, de amit fog, azt roppant ügyesen tárja a szemünk elé. Nagyon érzékletesen festi le Ben világát, aki választott hivatásának megfelelően két lábbal áll a földön. Nem ad a külsőségekre, nem flancol. A hozzá hasonló korúakkal ellentétben még az autók külsejéért sem rajong. Ahogy ő mondja: „Egy autó menjen, ennyi. Ha tönkremegy, megszerelem. A többi csak lényegtelen cirkusz.” Nem mindennapi kamasz tehát és bizonyos értelemben már nem is kamasz. Hisz amellett, hogy autókat javít, ő gondozza nagyapját a nap huszonnégy órájában, ami olyan feladat, amit én nem hiszem, hogy el tudtam volna látni tizenhat évesen. Nem jár bulizni, nincsenek ötven évnél fiatalabb barátai, ami nem is csoda, hisz nincsenek is körülötte ilyen emberek. Ben fel is hívja rá figyelmünket a történet során, hogy ha Wingroden betűit átrendezzük, akkor a nirgendwo kifejezést kapjuk, melynek magyar jelentése: sehol. Ezért amikor belép életébe a gyönyörű, talpraesett és humoros Léna, Ben világa a feje tetejére áll. Hirtelen megmutatkozik, hogy mennyire híján van azoknak a szociális kompetenciáknak, amiket egy srác csak más fiatalok körében fejleszthet. Az sem segíti a kettejük kommunikációját, hogy folyamatosan halálosan zavarban van a lány előtt és ezzel egyébként sem túl sziporkázó humorérzéke egy tengeri malacénak szintjére csökken. És ha ez még nem volna elég, ott van Maslow, a tervével.
A Pampa Blues nagyon jól megírt, kerek történet egy tizenhat éves srác szárnypróbálgatásairól, szerethető karakterekkel, a kamaszkoromból ismerős problémákkal, és elég gondolkodni valóval az olvasó számára a könyv befejezte utáni időszakra is. Szép munka!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek