Kihirdetjük a KUFLI-JÁTÉK NYERTESEIT!

Kattints ide és nézd meg, hogy nyertél-e!

2017. augusztus 21.

Lapozz és nézd meg a nyertes képeket, olvasd el a nyertes mesét!
Gratulálunk minden résztvevőnek, akik lelkesen alkottak a kuflis játékunk alkalmából! Nagyon nehéz volt dönteni, köszönjük a játékot és sok szellemes alkotást!

Íme a nyertesek:

Kerekes Csenge rajza, 6 éves:






















Dani, 5 éves:

dani




















Puskás Janka, 6 éves:

puskasjanka1




















puskasjanak2





















A nyertes mesét a Márk testvérek (Benedek 10, Benjámin 8, Barnabás 4 és Boldizsár 2 éves) együtt írták:

Zödönt nem hagyta nyugodni az eltűnt zsebásó, elindult hát a réten,hogy megkeresse.                                       Ahogy mendegélt, fura lábnyomokat vett észre, és csakhamar egy szörcsögő, maszatos képű idegent pillantott meg. Halszerű testét hegyes pikkelyek fedték, apró kezei gombócokban végződtek, pillangószárnyai lustán hevertek mellette.

Zödön óvatosan kikukucskált, és a látogató mellett megpillantotta zsebásóját,mely púposan volt mókamálnával.

- Hmm, mókamálna! Jó ideje nem ettem már, pedig milyen finom! - révedezett Zödön, de nem sokáig töprenghetett, mert az egérfejű megállt és apró szájához emelte a lapátot. Morcosan próbálta belegyömöszölni, de a málnaszemek szétgurultak.

- Hát hogyan lehet ilyen nagy kanállal enni? - csattant fel az idegen, és Zödön minden óvatosságát feledve felkiáltott:

- Ez nem kanál, hanem az én zsebásóm! Kérlek add vissza!

Az egérfülű előbb összerezzent, majd elpirult:

- Nem tudtam, hogy ez a Te…valamid, de visszaadom,úgysem tudom használni! - mondta szomorúan.

Zödön mérge nyomban elillant, látva a különös szerzet bánatát.

- Na, kérlek ne nézz már ilyen szomorúan! Nézd csak, mit adok Neked! - azzal hosszas keresgélés után előhúzott egy icipici zsebásót. - Ez a gyerekkori zsebásóm, még kölyökkufli koromban nyertem tombolán. Jó ideje nem használom már, szívesen Neked adom. Ezzel könnyebb lesz ásni, és a szádba is befér!-magyarázta Zödön.

Az egérfejű gombócujjai közé fogta a lapátot, és Zödön útmutatásai alapján ásni kezdett. Csakhamar jókora gödör tátongott előtte, olyan igazán gödrös gödör, mely egy gyakorlott kuflinak is dicsőségére válna. Az újdonsült ásótanonc elégedetten szemlélte művét, és hogy a magasból is jól láthassa, szivárványszín szárnyaival a magasba emelkedett.

- Csodálatos, köszönöm, hogy megtanítottál ásni! Hálából… hálából… Szereted a mókamálnát? Szívesen ültetnék Neked, ez a lyuk pont jó is lenne!

- Hát persze, hogy szeretem! De nemcsak én, hanem a többiek is! Kuflik! - rikkantott Zödön-Gyertek, vendégünk van! Meg mókamálna is van, gyertek enni meg ültetni, hogy később is legyen!

A többi kufli boldogan köszöntötte a látogatót, ettek, ittak, ültettek, jót mulattak!

Itt vége is lenne a történetnek, de várjunk csak, hát persze! Leszállt az este (potty). A dombon ülve együtt nézték a naplementét a szivárványszín szárnyakba burkolózva, és csuda boldogok voltak!

Gratulálunk a nyerteseknek! Levélben mindent megtudtok arról, hogy hogyan vehetitek át a nyereményeteket.