Milyen a jó első könyv?
Nincs nehezebb, mint amikor a sok felolvasás után a gyerek már önállóan kezd, de inkább kezdene el olvasni. A polcok roskadoznak az első olvasós könyvektől, mégsem könnyű megtalálni a megfelelőt, amivel a gyerekek magabiztosságot szerezhetnek, sikerélménnyel gazdagodhatnak és még magát a szöveget is élvezik.
Most sorba vettük a legfontosabb pontokat, amikre mindenképpen figyelned kell, ha szeretnéd, hogy a gyereked ne szenvedésnek, hanem valódi kalandnak élje meg az olvasást.
1. Képek
A képeskönyvek világát imádják a gyerekek. Miért kéne ezt a szimpátiát méltatlannak gondolni, ha már konkrét olvasásról van szó? Egy izgalmas vizuális világot bemutató könyv gyorsan elnyeri a gyerekek pozitív hozzáállást a továbbiakhoz. Ráadásul van még egy fontos szempont. Ha felolvasol a gyereknek, lehet, hogy nincs szükség képekre, mert a fantáziája egyből megelevenedik a hallottak szerint. Viszont, ha ő olvas, az még nem azt jelenti, hogy egyből érti és absztrahálja az olvasottakat. A szöveg megértése egy lassabb folyamat, ami sok gyakorlást igényel. A gyakorlást pedig úgy a legkönnyebb ösztönözni, ha az olvasott szöveget segítenek megérteni az illusztrációk.
2. Kötés
Nagyon fontos, hogy az első könyv küllemre is könyv legyen, bármilyen kevés is a szöveg benne. Így a gyerekek büszkén újságolják majd, hogy elolvastak egy igazi könyvet teljesen egyedül!
3. Betűméret
A megfelelő szedés is fontos, hogy az olvasás ne legyen nagyon terhelő és kimerítő a kezdőknek. A megfelelő betűtípus és tördelés és erősen befolyásolja a sikert. Figyelned kell arra, hogy ne legyen sok elválasztás, és ne legyen túl cirádás a szedés!
4. A betűk
Bizony, nem árt, amikor beleolvasol, ha alaposabban szemügyre veszed a betűkészletet. Ne legyenek benne mássalhangzók (sőt, az a jó, ha fokozatosan jelennek meg a szövegben),
5. A szavak
Szintén fokozatosságra van szükség a szókészlet tekintetében. Ne legyenek mindjárt a könyv elején túl hosszú, vagy idegen szavak. Persze érdemes tágítani a szókészletet: később, amikor már a gyakorlat megvan annyira a gyerekekben, hogy az érdeklődésüket fenn kelljen tartani újabb izgalmas ismeretekkel. Addig bőven elég nagy feladat nekik, ha kibetűzik a szavakat, és ha sikerül nekik, nem árt, ha ismerik is.
6. Mondatok
Nem meglepő, hogy a mondatok esetében is fokozatosságra van szükség. Bármilyen bénának is tűnik először, tök szuper, ha tőmondatokból áll egy kezdő olvasós könyv. Később, fokozatosan lehet bonyolítani a szerkezetet, minél hosszabb egy gondolategység, annál inkább kimeríti a gyerekeket az olvasás.
7. Történet
A kaland és az izgalom szerencsére nem a bonyolult nyelvezeten, vagy a választékos szókincsen alapul. Iszonyat jó történeteket lehet elmesélni egész egyszerűen is. (Sőt, így talán még nehezebb is.) Még szerencse, hiszen a sztori amúgy nagyon fontos a kisiskolásoknak. Hallás után, vagy akár a képernyő előtt már hozzászoktak a dinamikus történetekhez, és az izgalmi faktort valamilyen szempontból itt meg kell ütni egy jó gyerekkönyvnek.
8. Karakterek
A kisiskolások még alapvetően játszva tanulnak. Ha hallanak egy mesét, akkor egyből az azonosulási pontot keresik az egyik szereplőben, majd, ha véget ért a mese, tényleg belebújnak a kedvenc hősük bőrébe, és kezdődik a szerepjáték. Ez egy nagyon fontos szakasza a mentális fejlődésüknek, és, ha egy könyvben találnak egy karaktert, aki hasonló problémákkal küzd, hasonló érdeklődési körrel rendelkezik, vagy csak egyszerűen hasonlóan néz ki (igen, sokszor ez is elég), akkor általában már nyert ügyed van.
