Misu, a nyuszigyerek pont olyan mint te

Frappáns mesék jó képekkel

cimkék: #Húsvét

Végre itt a tavasz! De nem csak az egyre melegebb napok közelednek rohamosan, hanem a húsvét is. Ilyenkor mindent ellepnek a nyuszis és báránykás mesék és játékok. Most egy olyan mesekönyvet mutatunk be, akinek a hőseit már ismerheted, a legújabb kötet mégis rendhagyóra sikerült. Ismerd meg a német gyerekirodalom kedvenceit, Rotraut Susanne Berner meséit egy nyúlcsaládról!

Rotraut Susanne Berner a népszerű Böngésző-sorozatát már biztos ismered. Nincs olyan ovi, család is alig, ahol ne lenne legalább egy évszakos Böngésző a polcon. Hazájában mégsem az óriási képeskönyvek miatt vált fogalommá a Berner neve. 

A nyuszis meséi kultikusak, hőse, a kedves, dacos, kíváncsi és játékos Misu (Karlchen) figurája pedig a gyerekek ikonjává vált. Megpróbálom kideríteni, mit is szeretünk annyira ebben a kisnyusziban. 

A Misu könyvek ránézésre nem tűnnek formabontónak, a képei kedvesek és otthonosak, amiken bőven akad böngésznivaló. De, ha egy mesét is elolvasol, egyből rájöhetsz, hogy az igazán jó szöveget egyből kiszagolod, ezek a kis mesék pedig egytől egyig pontosak és frappánsak. Sokkal találóbban rímelnek egy kisgyerek megfigyeléseire az életről, mint bármi, amit az utóbbi időben olvastál. A kicsi gyerekeknek jó mesét írni könnyűnek tűnik, mégis az egyik legnehezebb műfaj. Éppen azért, mert a szöveget általában felnőttek szokták felolvasni. Persze olvashatja nagyobb gyerek is, a lényeg, hogy a jó gyerekmeséknek olyan pontosnak kell lenniük, hogy az egész családot elszórakoztassák. Egyszerre megragadni és fenntartani egy fiatalabb és egy idősebb ember figyelmét nem sok könyv tudja igazán. Nálunk Misu mindenkinek elég gyorsan belopta magát a szívébe. Este, mikor szertartásosan tanakodunk, hogy mit meséljünk, megnyugtató érzéssel tölt el, hogy ott van a polcon. 


Nehézségek mindig vannak

Kisgyereknek lenni nem könnyű, és ezt Misu nem is rejti véka alá. Történeteiben sokszor találkozhattunk nehezebb reggelekkel vagy estékkel, teljes kiborulással az utca közepén, veszekedéssel, falánksággal vagy egy bonyolultabb bevásárlással. De nem csak a fáradtság, félelem vagy düh jelenik meg a mesékben, hanem a játék, a kaland, a szeretet, a biztonság, sőt sok répa is! Az egyszerű játékra hívó és a bonyolultabb konfliktust felvető meséinek aránya pont jó. Úgy mesélhetjük el a legnehezebb gyermeki érzéseket, hogy közben rengeteget szórakozunk és nevetünk. A gyerekek valószínűleg ezért imádják Misu történeteit, mert amellett, hogy viccesek és tele vannak élettel, bátran bevállalják a gyermeklét árnyoldalának a bemutatását is.
 


Kisgyereknek lenni nem könnyű


Egy türelmetlenül kezelt hiszti, egy fáradt kiborulás, vagy egy szervezetlen bevásárlás beárnyékolhatja az egész napot spirált indítva a kisgyerekekben. És türelmes szülőnek sem olyan könnyű lenni. Misuéktól nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is tanulhatnak. A szülők és nagyszülők a kötetben egyáltalán nem csodálatosak, követnek el apróbb hibákat, sőt feledékenyek és türelmetlenebbek is néha, ám ez a mesékben mindig átbillen a egy frappáns poénba, ami megoldja a felmerülő problémát. Ezek a trükkök, tűpontos mondatok pedig nem csak a gyerekek elismerését és humorérzékét mozgatják meg, hanem a felnőttekét is. Ezért jó Misut mesélni kicsiknek és nagyoknak is. Amikor pedig egy nehéz helyzetben egy kisgyerek szájából elhangzik egy történet vége, "Legközelebb vécén ülve iszom a gyümölcslevet, jó? (...) Akkor nem fog kifolyni." - ezzel egy csapásra megoldva a problémát is, csak mosolyogni tudok, hogy pontosan érti a helyzetet és alkalmazza a mesében hallott poént a konfliktus megoldására. 



Ha pedig a legjobb nyuszis könyvet keresed húsvétra, akkor meg is találtad a tökéletes könyvet a 3-6 éves ovis gyerekeknek!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek