Öninterjú

Kérdez és válaszol: Fekete András

cimkék: #interjú

Az apropó pedig egy most megjelent szuper vicces könyv, melynek címe: Tüsi és Lobonc megmenti Bam Bandit!

Ez a könyv tökéletes választás a nagycsoportos korosztálytól felfelé, ha szeretitek a Monty Phytonos abszurd humort és az akciódús, izgalmas, pörgős történeteket, Mayer Tamás rajzait pedig itt is nagyon fogjátok szeretni! A szerzővel most maga a szerző készített interjút!
 

– Szia! Fekete András vagyok. Interjút szeretnék veled készíteni a Tüsi és Lobonc megmenti…

– Ne tegezzél, kisöreg! És ne gúnyolódj a nevemen! Én vagyok Fekete András.

– Nem gúnyolódom, engem is így hívnak. Vannak ilyen véletlenek. Nyugodj le!

– Na jó, csak azt hittem, kötekedni akarsz.

– Dehogy akarok. Kezdjük elölről! Kérdezni szeretnélek a Tüsi és Lobonc megmenti Bam Bandit című meseregényedről. Kicsit bonyolult a címe, nem gondolod?

– Már megint kóstolgatsz, kisöreg? Mi ezen a bonyolult? Két fiú meg akar menteni egy harmadikat. Talán nem érted azt a szót, hogy megmenti?

Na, ez így nem fog menni. Szerettem volna egy értelmes beszélgetést a könyvről, hogy kedvet csináljak az olvasásához. Ez a te érdeked is lenne. De nem közreműködsz ebben. Inkább ellenséges vagy. Hagyjuk most inkább, majd megejtjük máskor.

– Ne haragudj, kisöreg, csak nehéz éjszakám volt. Vasfülű egyfolytában a fülembe tüsszentgetett. Alig aludtam valamit.

– Vasfülű Bubu a regényből? Ő létezik? Azt hittem, te találtad ki.

– Én is azt hittem. De amint kijött a könyv a nyomdából, rendszeresen meglátogat. Elviselhetetlen szaga van. Egyik este mondtam, hogy nyugodtan zuhanyozzon le a fürdőszobámban, de azt mondta, ha eddig soha nem tett ilyet, akkor már ezután sem fog.

– Más szereplőid is életre keltek?

– Ne is mondd! Ha előre tudom, meg sem írom ezt a könyvet. Képzeld, három napja megállított két rendőr. Elkérték a jogosítványom és megszondáztattak.

Ez most hogy jön ide. Ez mindenkivel előfordul időnként.

– Igen ám, de bemutatkoztak, az egyik, az öregebb, kopasz, fogatlan azt mondta, hogy Tivadarnak hívják, a fiatalabb – hidd el, ha mondom – Bodri néven mutatkozott be.

– A két rendőr a regényből?

– Igen. És Tivadar hadnagy egyfolytában a kocsi ablakát nézte és kérdezgette, hogy ki az a rendőr a hátsó ülésen, aki pont úgy néz ki, mint ő. Amikor azt mondtam, hogy ne hülyéskedj, kisöreg, az a te tükörképed a kocsi ablakában, bedühödött és megbilincselt.

– Ez hihetetlen! Találkoztál más szereplőddel is?

– Lejárok néha egy konditerembe. Mit gondolsz, kivel futottam ott össze?

– Na, ne! Ezt már nem hiszem el! Sam Öldök edzett ott éppen?

– Kitaláltad! Éppen fekvenyomott, amikor megérkeztem. Az összes súlyt rátolta a rúdra, de nem csak a rudat emelte fel, hanem a paddal együtt az egészet. Mindenki döbbenten nézte. És pont úgy nézett ki, mint ahogy Mayer Tomi illusztrátor kisöreg megrajzolta.

– Három szeme volt és a lila szemöldöke leért a köldökéig?

– Ahogy mondod. Tegnap pedig tudod, hogy mi történt? Van egy kutyám, Brúnó, nincs oda a cicákért, elzavarja őket a kertből. Tegnap látom, hogy lohol egy macska után. Jobban megnézem, hát nem cica volt, hanem Hüvelyk Gazsi menekült lélekszakadva.

– Azt hiszem, nem csak az íróra van ilyen hatással a könyv. Az olvasójára is. Én például ahogy jöttem ide, a Blaha Lujza térnél esküszöm, hogy mintha Tasziló bácsit láttam volna.

– Én is láttam, de a Keletinél.

– Arra lennék még kíváncsi, hogy miért, kinek írtad meg a meseregényt.

– Nagyon élveztem az írást abban bízva, hogy olvasni is élmény lesz. Hat év felett bárkihez szól, feltéve, ha szereti az izgalmakat, a nyomozást és nem utolsósorban az iróniát.

– Egyes nézetek szerint minden író beleszövi magát saját regényébe. Te ki vagy? Tüsi? A hajad, illetve annak hiánya, ezt sugallja. Vagy Bam Balázs? Bandi apukája? Te is lekezelő vagy és mindenkit kisöregnek hívsz mint ő. Vagy Hüvelyk Gazsi? Te sem vagy egy kosárlabdás alkat.

– Fejezd be kisöreg, mielőtt átszablak egy fogpiszkálóval! Több szereplőben van belőlem egy kevéske. Hüvelyk Gazsinak nem a termete, hanem az esze hasonlítható az enyémhez. Bam Balázs határozottsága olyan, mint az enyém. Tüsi és Lobonc bátor, nem ismer akadályt, ha valamit el szeretne érni, pont úgy mint én. Bubu varázserejét, Sam Öldök izomzatát az enyémről mintáztam…

– Elnézést, de nem vagy te egy kicsit öntelt, Fekete András?

– Az interjúnak vége, kisöreg!

– Köszönöm, hogy időt szakítottál rám!

– Gyakorold még az interjúkészítést, kicsit béna voltál! De azért köszönöm!

Olvass bele az első részbe itt!  Ismerd meg a könyv illusztrátorát, Mayer Tamást, aki sokszor tört ki röhögésben rajzolás közben!

 

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek