Ez a könyv mintha a te gyerekedről (is) szólna!
Milyen egy óvodás? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Néha kedvesen bújós, néha egy konyhacsempén pörgő hurrikán. Van, amikor türelmetlen, de van, amikor órákon keresztül csendben épít valamit a szobájában (de nem túl csendben, mert az azonnal beindítja a vészcsengőt a szülőknél). Mégis, minden ovisban van valami közös. Trencséni Dávid első gyerekkönyvének főszereplője, Brúnó pedig pont azt testesíti meg, ami minden óvodásban ott van. De ez vajon mi? Olvass tovább és tudd meg a cikkünkből!
„Az biztos, hogy volt egy Brúnó nevű kisfiú. Feje a nyakán, oldalt két kéz, alul két láb – szóval teljesen átlagos kisfiú volt. Nem vesztette el semmijét. Még a tejfogai is megvoltak. Volt neki anyukája és apukája. Saját ágya a saját szobájában. Volt óvodája és voltak barátai. Piros, rókás hátizsákja és rénszarvasos kesztyűje. Volt bebújós sálja és egy hintája. És sok, nagyon, nagyon, nagyon sok játéka... Egy dolog nem volt Brúnó körül: unalom. Mindig történt vele valami. El is mesélem, mi minden.”
Mint minden gyerek, Brúnó is nehezen tart rendet a szobájában. Ez teljesen természetes, hiszen elkezd autókkal játszani, aztán eszébe jut, hogy milyen szuper lenne egy autópálya építőkockákból, ha már megépül az autópálya, akkor milyen jó lenne mellé egy vonatsín is, akkor elő a játékvonattal, és amellé egy erdő, az erdőben állatok... és alig telik el pár perc, a gyerekszoba padlója telis-tele van játékokkal.
Érdekesen hangzik? Kosárba vele!
Mint minden gyerek, Brúnó nagyon szeret hintázni, és kikéri magának, ha a kisbabáknak való hintába ülteti be valaki. Hiszen ő már igazi nagyfiú! És abból sem kér, hogy Anya csak óvatosan lökje őt előre. Minél magasabbra akar szállni, egészen az égig!
Mint minden gyerek, Brúnó is imád Apával játszani: építeni, szerelni, hintázni, sőt, vele a rendrakás sem annyira unalmas.
Mint minden gyereknek, Brúnónak is van egy villogó, hangokat kiadó műanyag játéka. Mint minden szülő, Apa és Anya is sokat gondolkozik azon, hogy vajon kitől kaphatta a kisfiuk ezt a csodás ajándékot, ami mintha mindig vasárnap kora reggel keltené fel őket a legédesebb álmukból...
Egyszóval Brúnó olyan, mint minden másik óvodás. És ez a legjobb a történeteiben! Az ovisok biztonságot merítenek a mindennapi történetekből (főleg, ha olyan viccesen vannak elmesélve, mint Trencséni Dávid könyvében), amelyek
segítenek nekik újraélni és elmesélni mindazt, ami velük történt. Hiszen Brúnó kedvenc játékáról hamar eszükbe juthat a sajátjuk, a játszóteres kalandokról az, hogy velük mi történt délután a játszótéren, a rendrakásos meséről pedig... hát, reméljük az sem talál süket fülekre!
Ha pedig a történetekben valami egy kicsit félresiklik, elveszik a kedvenc játék, kilazul az új hinta, ledől a nagy bim-bam torony, akkor mindig ott van Anya és Apa, hogy gyorsan megoldják a helyzetet és felvidítsák Brúnót. Pont, mint a való életben.
Ha egy igazán ovis, igazán családi, igazán rólatok szóló mesekönyvet kerestek, akkor ki ne hagyjátok az Apa, építs nekem bim-bam tornyot! című kötetet!
Tedd a kosaradba ide kattintva!
