A
dackorszak előbb vagy utóbb minden gyermek életében színre lép, amit tudni kell elfogadni és olykor kezelni is. Ehhez persze elengedhetetlen egy hatalmas adag türelem és megértés, illetve fontos tudatosítani, hogy ez egy
abszolút természetes jelenség, ami nem tart örökké. Ez a korszak a gyermek életében a szellemi fejlődés egy fontos szakasza, pontosabban
az ő kis személyiségének kifejlődése. A gyermek ugyanis ebben az időszakban jut el arra a felismerésre, hogy ő egy különálló személyiség saját akarattal. Ehhez hozzájön egy erőteljes önállósodásra való vágyakozás is. Ennek kezdete általában 2-3 éves kor köré tehető, de pontosan nem meghatározható, sokkal inkább gyerekfüggő.
Rendeld meg a Szofi-gyűjteményt!
Harcos Bálint Szofi-könyveiben dacmesékkel találkozhatunk. Az írónak sikerült a lehető legviccesebben ábrázolnia a bonyolultabb helyzeteket, ezzel mankót nyújtva a hasonló nehézségekkel küzdő szülőknek. A humor megragadása segíthet átvészelni egy kínosabb szituációt, de talán fontosabb ilyenkor felvenni a gyermek szemüvegét is. A Szofi szemszögéből megismert események segíthetnek nekünk is jobban megérteni a gyermek érzéseit, vágyait és céljait, okokat találva egy-egy elképzelhetetlennek tűnő helyzetben.
Vegyük példának a
Szofi átváltozik című mesét.
Anyukával el kell menni a plázába bevásárolni, de hát ez mennyire unalmas lehet egy kisgyereknek! Így van ezzel a főhősünk is, majd amikor talál magának egy barátot, izgalmas játékra invitálja. Elszaladnak, beöltöznek fának, dínónak vagy oroszlánnak és közben jókat kacagnak. Talán érezzük a túlzásokat, hiszen jobb esetben senki nem hagy magára két kisgyereket egy nagy áruházban, de
láthattuk Szofi nézőpontját és fantáziáját, érezhettük az autonómiára való törekvését. Ideális esetben a szülő ezt inkább segíti és nem elnyomja, mert
a gyermek érdeke, hogy előbb-utóbb önállóvá váljon. Ennek mértéke és intenzitása függ a szülőtől és a gyerkőctől, de semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Másik nagy szülői „fegyver” lehet a következetesség, ami nemcsak a dackorszakon segít átlendülni, de gyermeknevelés minden területén hatékony lehet. Ha kicsit visszaemlékezünk,
Feribűvész is ezt használja a cirkuszban,
amikor az önként jelentkező Szofi elkezd varázsolni. Persze ő sosem azt a varázsigét mondja, mint amit a bűvész kér, viszont őrült varázslásba kezd, és
olyan dolgokat teremt a pálcával és a hókuszpókuszaival, amire minden gyerek vágyik. Varázsol erdőt, ahol futkározhatnak a gyerekek, mesebeli várat királylányokkal és lovagokkal, báltermet csillogó ruhákkal, majd egy hatalmas sártengert, ahol sárcsatázni lehet. És medencét, és egy hatalmas ugrálni való ágyat is. Ám a könyv végére
Feribűvésznek egy olyan ötlete támad, amit főhősünk sem tud kivédeni, ugyanis tiltó mondattal kéri Szofit, hogy mit NE mondjon.
Ugye tudjuk, hogy a gyerekek imádnak minden olyat csinálni, amit nem szabad? Egy ilyen helyzetben, amikor a kérés nem használ, érdemes más technikát választani, ami a végén (jobb esetben) célba ér. Természetesen ez nem megy egyről a kettőre, a bűvész is a történet végére találja ki a megoldást, ezért semmiképp sem szabad feladni vagy azt gondolni, hogy semmi sem működik, mert egy idő után fog. Nem is olyan egyszerű a gyermeknevelés...
Láthatjuk, hogy a
Szofi-könyvekmegannyi helyzetben segítségünkre lehetnek, ezért igazán
praktikus lesz őket egy nagy könyvben megtalálni, így nem kell mindig a sok kisebbet keresni vagy éppen cipelni. Hiszen a kisgyerekek is imádják a vörös hajú, cserfes kislányt, vétek lenne egy utazás során vagy akár a parkba nem magunkkal vinni őt egy igazán különleges kiadásban.
Olvasd el a szerzővel készült interjúnkat!
Ebben a gyűjteményes kötetben is Cristina Quilescsodálatos illusztrációit nézegethetjük, amik a kipukkadó nevetésig fokozzák a történeteket, és az amúgy morgolódó, türelmetlen felnőttekből is elnéző mosolyt csalnak elő, míg a gyerekekből csibészes, összekacsintó nevetést. Christina Spanyolországból dolgozik, így neki és a szerzőnek nincs sok lehetőségük nagy összejövetelekre, beszélgetésekre, mégis fantasztikusan egymásra érzett író és illusztrátor. Hol a szöveg erősíti a rajzokat, hol pedig a képek fokozzák egy-egy mondat humorát. Szofi épp annyira mindkét alkotóé. A könyvekben is írják, hogy szívből szeretik Szofit. Épp úgy, mint ahogy az olvasók is.
Egyik személyes kedvenc történetem a
Szofi lufija, amiben
kivételesen nem a kislány lesz dacos-akaratos, hanem a lufi az, aki nagyon nem akar szót fogadni! Az a szemtelen, sárga gömb soha nem arra megy, amerre kellene, sőt, biztos, hogy mindig pont az ellenkező irányba röpül, nem is akárhogyan! Ő
egy igazi túlélő lufi. Nem fog ki rajta esernyő hegye, se harapós kutya foga, sőt még a rózsabokor tüskéi sem. Inkább ő fog ki rajtuk!
Az esernyő ijedtében kinyílik, a kutya elrepül, és a rózsák pukkadnak ki végül a lufi helyett. Szofi pedig, mint ahogy anyukájától hallotta, nevelgeti azt a rakoncátlan ballont, aki „csakazértis” makacskodik. Persze a kislánynak végül könnyű dolga van, a lufi ugyanis elrepül és ő lesz maga a Nap, de végül is minden szülő érezheti úgy, hogy az ő gyereke világítja be borús napjait.
Szofi nagy képeskönyveszuper ajándék lehet Mikulásra, Karácsonyra, szülinapra vagy akár csak úgy, hiszen ezek a vicces és kedves történetek bearanyozzák mind a szülő, mind a gyermek napjait. Legyen szó tüsszentésről, varázslásról, bújócskáról vagy átváltozásról, Szofi biztosan jobb kedvre derít mindenkit. A Szofi-mesékbelevaló történetek egy cserfes kislányról, akit csakis imádni lehet akkor is, hogyha néha igazán nagy zűrbe sodorja magát.
Tedd kosárba most!
Murányi Odett ajánlóját olvastad.
