
És a szlenghez kitől kértél segítséget…?
A digitális oktatás mindenkire nagy terhet ró. A tavalyi indulás után tanárok is gyerekek is egyre rutinosabbak vagyunk, online órákat tartunk és hallgatunk, gond nélkül osztunk meg képernyőt, dolgozunk közös dokumentumon. A mindennapi oktatás során azonban egyre nehezebb az órák színesítése. Ebben nyújt segítséget a Pagony online író-olvasó találkozók szervezésével.
Olvassátok el Szalay-Fegyver Erika beszámolóját!

Mindkét találkozó előtt azt beszéltük meg az, hogy Ági és Erzsi meséljenek arról, hogyan írták ezeket a könyveket, mennyiben jelent más írói munkát egy ifjúsági regény és egy történelmi regény megírása. (Ezek a fogalmak épp témába vágtak az irodalom tanulmányainkhoz.) Az óra nagyobbik részében a gyerekek kérdeztek.

A királyné violájánál a történet szerint a főhősök időutazással kerülnek Budára, Mátyás udvarába. Ehhez a könyvhöz kapcsolódva is sok kérdés volt azzal kapcsolatban, mennyire nehéz egy történelmi regényt megírni, de nagyon érdekelte a gyerekeket az is, hogy valóban tudnánk-e a hatszáz évvel ezelőtt élt magyarokkal beszélni, vagy hogy őseink megértenének-e minket.
Egy ilyen író-olvasó találkozó legnagyobb hozadéka azonban nem az, hogy a gyerekek érdekes és értékes irodalommal ismerkednek, vagy hogy megismernek helyeket, nevezetességeket Magyarországon (Pásztó, Buda), érdekességeket tudnak meg a középkori Magyarország történelméről (pl a kilencéves érsek esete). A legfontosabb, hogy a gyerekek írókkal találkoznak és beszélnek. Kiderül, hogy az írók is hibáznak, hogy néha megrendelésre dolgoznak (mint az iskolai fogalmazás írása), hogy az írásnak van kreatív és van sziszifuszi része. Hogy ők is emberek (… és nincs szükségük „szakértői” segítségre a szlengek írásánál….)
Szalay-Fegyver Erika, az AKG pedagógusának írását olvashattátok.