Főszerepben a drámatagozat

Ismerd meg Vadadi Adrienn új könyvét!

Vadadi Adriennt nem kell bemutatnom a Pagonyba járóknak, könyvei rengeteg családnak könnyítették meg az ovi- és sulikezdést. Óvodapedagógusként jól ismeri az ilyenkor felmerülő problémákat, nehézségeket, és nincs olyan szorongás, amire ne találnának megoldást a kicsik a meséiben. Eddig főleg az ovis és kisiskolás korúaknak írt történeteit olvashattuk, úgyhogy nagy érdeklődéssel vártam, mivel rukkol elő a nagyobbak számára. Most veletek is megosztom, hiszen megjelent a Miénk a színpad!

Ez a regénye az Abszolút-könyvsorozat legújabb tagja. Ez a sorozat nagyon közel áll hozzám, és nagyon boldog vagyok, hogy maximálisan megtalálta a közönségét, a 9-12 éves korosztályt. Boldogság hallani, hogy a gyerekek szeretik és magukénak érzik a könyvekben megjelenő problémákat és élethelyzeteket, és végre bőven van miből választaniuk. Sok minden dől el ebben az életkorban, a kiskamaszok egyre önállóbbak, kezdenek rátalálni az őket igazán érdeklő témákra, és az olvasóvá nevelés szempontjából is vízválasztó lehet ez az időszak. Szuper fontos, hogy olyan könyvek kerüljenek a kezükbe, amik nemcsak szórakoztatják őket, hanem gondolatébresztők, inspirálóak is.

A Miénk a színpad! első ránézésre szórakoztató, könnyen emészthető olvasmánynak tűnhet, nekem Leiner Laura regényei ugrottak be róla, de ahogy haladtam az olvasással, egyre több olyan téma is felvetődött benne, amik nagyon fontosak, és amik remek beszélgetéseket indíthatnak el akár a családon belül is.

A történet egy művészeti iskolában játszódik, ahol egy évfolyamban négy osztály tanul párhuzamosan: leendő zenészek, képzőművészek, sportolók és főszereplőink, a drámatagozatosok. Ebben a suliban háttérbe szorul a matek és hasonló népszerűtlen tudományágak, a lényeg sokkal inkább a kreativitás és a képességek kibontakoztatása.

Mi a drámások, a 6. d osztály életébe kapcsolódunk be, akik a történet kezdetén éppen egy színdarabot próbálnak (és nem állnak valami fényesen). Sokféle életbe nyerhetünk bepillantást, ahogy szép lassan megismerjük a gyerekeket: Viki az anyukája egészségeséletmód-mániája miatt az állandó diéták és a tökéletesség hajszolásának világában ragadt, Attilát a nagyszülei nevelik, Ricsi túlsúlyos, és ezért gyakran van kitéve piszkálódásnak, Milusnak pedig származása miatt akadnak nehéz pillanatai.

A gyerekek az év végi előadásukat próbálják, és a céljuk nem kisebb, mint kijutni az országos versenyre, hogy megmutathassák magukat. Végigkövethetjük, hogyan ötletelnek, és hogy a kis darabok végül hogyan állnak össze egy kerek egésszé, de eközben számos más dolog is történik az osztállyal, amin izgulhatunk.

Keresd itt a könyvet!

Bepillanthatunk az első szerelmek alakulásába, teli aranyos bénázással, félrekapott tekintetekkel és túlságosan gyorsan dobogó szívekkel. A szerelem minden életkorban fura, hihetetlen és meghökkentő erejű érzés, de először átélni úgy, hogy közben osztálytársak árgus tekintete figyel, és mindenki készen áll egy kis szekálásra, igazán nem egyszerű. A barátságból alakuló szerelemmel meg végképp nehezen tud az ember mit kezdeni. Nagyon szépen viszi végig ennek az ívét az író, egészen a… na de nem akarom elspoilerezni a végét, olvassátok el, igen, felnőttek is, ha szeretnétek kicsit nosztalgiázni!

Szintén nagyon fontos, a tinédzserek életét átható téma az étkezési zavarok kérdése, amit a regény bár csak finoman érint, de remekül felhívja a figyelmet arra, milyen fontos foglalkozni vele. Viki szinte semmit sem eszik, úgy érzi, hogy muszáj megfelelnie egy lehetetlen ideálnak, noha még csak 12 éves. Édesanyja megszállottan tömi vitaminokkal és egészséges ételekkel, sminkeshez és fodrászhoz cipeli, és ezek miatt kialakul benne a szorongás, hogy nem elég jó úgy, ahogy van. A könyv kezdetén nem ő a legszimpatikusabb karakter, bárkinek keresztbe tesz, akiről úgy érzi, hogy veszélyezteti a státuszát, de az ő személyiségfejlődése a leglátványosabb. Megtanulja elismerni a hibáit, elfogadni magát és a körülötte élőket, és arra is rájön, hogy ha kommunikál édesanyjával az érzéseiről és félelmeiről, akkor sokkal könnyebben talál rájuk megoldást.

Ami viszont szerintem egyértelműen a regény legfontosabb témája, az a rivalizálás kérdése. Egy olyan közösségben, ahol mindenki sikerre vágyik, ez szinte elkerülhetetlen. A gyerekek a történet során saját bőrükön tapasztalják meg, milyen fájdalmas következményekkel jár, ha engedik, hogy az irigység eluralkodjon rajtuk. A lányok, Viki és Milus ellenségként tekintenek Lillára, mert az osztály legszebb szemű fiújának ő tetszik. Válogatott módszerekkel próbálják ellehetetleníteni, hogy bármi kialakulhasson közöttük, de amikor egy hamis szerelmes levéllel lebuknak, az egész osztály ellenszenvét kivívják.

Ahogy haladunk előre a sztoriban, néhány hasonlóan gonosz kísérlet után szerencsére Viki és Milus is rádöbben, hogy valaha ők is ellenfélként tekintettek egymásra, mielőtt legjobb barátnők lettek. Megértik, hogy a szeretet köztük fontosabb, mint bármilyen fiú, és hogy nem azáltal lesznek ők szebbek vagy érdekesebbek, hogy másokat nevetségessé tesznek.

A lánybarátságok és -szövetségek hihetetlenül lényeges részei a felnőtté válásnak, és mivel a társadalom gyakran igyekszik a lányokat a fiúkért harcban álló felekként beállítani, borzasztó fontos erősíteni a tinikben, hogy mennyivel többet ad az életükhöz, ha nem engednek ennek a nyomásnak.

Ahogy láthatjátok, egy ilyen könnyed stílusban megírt, olvasmányos könyvbe is lehet rengeteg útmutatást, fontos témát, lényeges tanulságot elrejteni. A Miénk a színpad! egyszerre vicces, pörgős, ugyanakkor sok-sok aktuális problémát érintő regény, ahogy azt az Abszolút-könyvektől már megszokhattátok. Ezt a kötetet inkább a 11-12 éveseknek ajánlanám, nekik fog igazán sokat mondani. 



Rendeld meg itt!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek