Hogy kicsoda Viplala? Hát egy viplala!

Ismerd meg Annie M. G. Schmidt új könyvét!

cimkék: #Pagony

Viplala akkora csak, mint egy radír. Elszökött a saját világából, és most a Blom családnál talált menedéket. Ám hiába kicsike Viplala, ha elég dühös vagy rémült, bárkit el tud pittyenteni. Hogy mi történik ilyenkor? Az elpittyentett illető vagy kővé válik, vagy apróra összemegy. Ez történik Blom bácsival, Nella Dellával és Jánoskával is: Viplala úgy akarja megmenteni őket a rendőrtől, hogy összezsugorítja a teljes családot, ám a visszapittyentés már nem megy neki... Ismerd meg Annie M. G. Schmidt új könyvét, a Viplalát, közben pedig nézegesd Dániel András rajzait!

Minden egy szörnyen unalmas délutánon kezdődött. Az eső az ablakokon kopogott, Blom bácsi pedig az írógépén. Amikor a felnőtteknek rettentően fontos, határidős munkájuk van, akkor ott a gyerekek élete bizony nem habostorta és vidámpark. Nella Della és Jánoska is borzasztóan unatkoztak, bent az írógép kattogása, amit csendben kellett hallgatni, kint az eső, hiába van tavasz, és közben sehol egy kaland, sehol egy repülő csészealj! Mindenhol csak az unalom, pisszenni sem lehet, mert különben apa nem halad a munkájával, és mérges lesz. Mit lehet ilyenkor tenni? Csak álmodozni lehet fagylaltról, holdlakókról, vagy egy izgalmas kalandról.

Ez a kaland aztán meg is érkezik, éppen a család kanapéja mögé, egy fura kis figura személyében. Ki ez az icipici, borzas hajú kis idegen, aki se nem egér, se nem manó? Ő Viplala, aki egy viplala. Elfér egy tenyérben, és fürge, mint egy egér, ezért a szemfüles, kanapé mögött lapító macskának finom ínyencfalat is lehetett volna, ha Viplala éppen jókor nem pittyent egyet, hogy megvédje magát.

A pittyentés fura tudomány, meglehetősen hasonlít a varázsláshoz, de sok bonyodalmat okoz, ha nem megfelelően alkalmazzák. Különösen nehéz ez Viplalának, aki hol tud pittyenteni, hol nem. Ez a kis fogyatékossága űzte el őt a viplaláktól, akik pancsernak tartják őt, mert nem tud jól pittyenteni. Mert azért az mégsem járja, hogy elpittyenti a számára veszélyes Lepke cicát, aki erre kővé válik, de vissza már nem tudja pittyenteni, akárhogyan is próbálkozik. Azt is mondhatnánk, hogy amerre Viplala jár, kő kövön marad, de azért ennél bonyolultabb a helyzet.

Mert Viplala pittyentéstudománya akkor éri el a drámai csúcspontot, amikor egy nagyon puccos, nagyon drága étteremben elköltött ebéd után a családfő elég kínos helyzetbe kerül. Innentől pedig nincs megállás! Blom bácsi, Nella Della, Jánoska és Viplala egyszer csak egy íróasztal fiókjában találja magát, és pontosan ugyanakkorák, mint Viplala. Onnantól kezdve csupa kaland az életük. Ki kell valahogy jutniuk a fiókból, és haza is kellene menniük. Ami pedig ezután történik velük az óriásivá lett házukban, az óriásbútorok és óriásételek között, azt talán el sem tudjátok képzelni!

Mesélhetnék a ház tetején nyújtózkodó beszélő szoborról, a galambon repülésről, a kővé vált poétáról, a cukortartóban bujkálásról, vagy arról, hogy milyen a savanyú uborkák között úszkálni. De inkább olvassátok el a holland gyerekek egyik nagy kedvence, Annie G. Schmidt nagyszerű klasszikusát! Külön öröm, hogy az illusztrációkat az új kötethez a magyar gyerekek egyik nagy kedvence, Dániel András készítette.

Rosta Helga ajánlója


Ha szeretnéd a könyvespolcodon tudni a könyvet, kattints ide!


Tudj meg többet Dániel Andrásról: ebben a cikkben két kedvencünkről, Kicsibácsiékról és Smorc Angéláról írtunk!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek