Mire jó a ló?

Minden, amit gyerekori lovaglásról tudnod kell - a szakértő segít

cimkék: #interjú

A lovaglás egyre divatosabb manapság, és mi, szülők néha nehezen tudjuk eldönteni, hogy engedjünk-e a gyerekünk unszolásának, és belevágjunk-e a lovaglásba? Talán Kiss Szilvia lovas képességfejlesztővel készült interjúnk után pontos és biztos képet kapsz erről az izgalmas sportról, ami a szórakozás mellett sok-sok mindent fejleszt is.  

Hogyan segít a ló a gyerekeknek? Olvasd el a cikket!




- A  lovasterapeuta sem lovon született. Te mióta lovagolsz?


- Kicsi korom óta nagy vágyam volt, hogy lovagolni tanulhassak, de csak 13-14 évesen kezdtem. Egy alternatív iskolába jártam, ahol a testnevelés órák keretében a lovaglásra is volt lehetőség. Távolsági busszal jártam ki minden hétvégén Budapestről Pilisszentivánra, ráment a fél napom, de nem bántam. Télen sötétben, teljesen összefagyva értem haza, anyukám pedig mindig forró fürdővízzel várt.

Az egyetem után kevesebb időm-energiám maradt a lovaglásra, így maradtak a nyári, alkalmi tereplovaglások. Amikor megszülettek a lányaim, és otthon maradtam velük, újra felszabadult annyi időm, hogy visszatérhessek a lovakhoz. Ebben persze nagy szerepe volt azért annak is, hogy Budapestről kiköltöztünk az agglomerációba, és csak 10 percre volt a lovarda. Amikor a lányok is elkezdtek lovagolni, már annyira sokszor jártunk oda, hogy elhatároztuk, hogy saját lovat veszünk. Kezdetben bértartásban tartottuk, aztán pár lovas baráttal úgy döntöttünk, hogy inkább saját magunk gondoskodunk a saját lovainkról, úgyhogy kis „kommunában”, saját területen tartjuk most a lovakat, és minden munkát mi magunk végzünk.




- Gyerekkorodban milyen kapcsolatban voltál a lovakkal?

- Hamar megtanultam, hogy a lovaglás nemcsak abból áll, hogy felszállok az előre lepucolt és felszerszámozott lóra, majd az edzés végeztével leszállok, odatolok egy répát a ló orra elé, és elegánsan távozok. A lovardában nekünk magunknak kellett a lovakat kivezetni, lepucolni, felszerszámozni. Az óra végén pedig ugyanígy rendbe is kellett tennünk a lovakat és a szerszámokat is. Sőt, sokszor extra munkákat vállaltunk (trágya talicskázás, box takarítás, öltöző rendbetétele, itatás-etetés), aminek fejében olcsóbban vagy ingyen lovagolhattunk.
A lovak melletti egyéb munka sokat segít abban, hogy még jobban megismerjük az állatok szokásaikat, viselkedésüket. Nekik is egyéniségük van. Így természetes, hogy voltak lovak, akik közelebb álltak hozzám, így könnyebben alakítottam ki velük  kapcsolatot, és voltak, akikkel nehezebben ment.





















- Hogyan segít a lovaglás a gyerekeknek?

- Hosszan lehetne erről beszélni, kezdve az egyértelmű dolgokkal, úgymint mozgáskoordináció-fejlesztés, egyensúlyjavítás, tartásjavítás, erőnlét fejlesztése. Ezenkívül nagyon lényeges a szociális készség fejlesztése. A gyerekeknek tekintetbe kell venniük a lovak viselkedését, reakcióit és egymást is, hiszen ha több lovas van a pályán egyszerre, a balesetek elkerülése végett mindig maximálisan figyelni kell a többiekre is. Ha már itt tartunk, akkor fontos tudni, hogy a lovaglás balesetveszélyes sportnak számít, így kiemelten lényeges, hogy a gyerekek betartsák a lovardai szabályokat, tehát a szabálykövető magatartást is megtanulják.

Lóháton, futószáron pedig számos olyan gyakorlat végezhető, ami a gyerekek finommotorikus készségét illetve figyelmét, koncentrációját, szem-kéz koordinációját is fejleszti. Szoktunk például célbadobni, gyöngyöt fűzni, mondókázni, pohárban vizet egyensúlyozni, csipeszeket csíptetni a ló sörényébe. Szinte végtelen a játékos feladatok tárháza. De már maga a ló ringatózó mozgása – a hintázáshoz hasonlóan – jótékony hatással van a gyerekek idegrendszeri fejlődésére.

Emellett nagyon érdekes látni azt, hogy lóháton még a legzárkózottabb gyerekek is megnyílnak, beszélni, mesélni kezdenek. De ugyanez fordítva is igaz: az izgága gyerekek elcsendesednek, megnyugszanak. Erre nagyon jó alkalmakat kínálnak a vezetett séták, amikor kimegyünk a közeli erdőbe. A gyerekek ilyenkor ellazulnak, figyelik a környezetet. Egyfajta relaxációnak is tekinthetők az ilyen alkalmak.

Nem beszélve arról, hogy a gyerekek órákat töltenek a szabad levegőn. Ha már annyit sikerül elérni, hogy ennyivel csökken a tévé és a számítógép előtt eltöltött idő, már sokat nyertünk.





















- Milyen problémák, testi-lelki nehézségek oldására ajánlod a lovas sportokat?

- Egészséges gyerekek esetében elsősorban a stresszoldást, az önbizalom növelését, valamint az általános fizikai erőnlét és az egyensúly fejlesztését mondanám. Súlyosabb testi fogyatékosság vagy viselkedésbeli problémák estében pedig a lovasterápia különböző ágazatai nyújthatnak segítséget. A hippoterápia például fizikoterápiás, rehabilitációs célú gyógytornának tekinthető. A gyógypedagógiai lovaglás pedig elsősorban értelmi sérült, magatartásproblémás, tanulási zavarokkal küzdő vagy akár érzékszervi sérült gyerekekre van jó hatással. Lényeges, hogy ezeket a tevékenységeket csak erre szakosodott emberek végezhetik.

- Mire kell készülni a szülőknek, ha a gyerekük lovagolni kezd?

- Tisztában kell lenni vele, hogy a lovaglás időigényes sport. Sokszor hosszú kilométereket kell utazni egy lovardáig, az edzések idejébe bele kell kalkulálni a lópucolást, szerszámozást is. Lovagolni nem lehet úgy, mint konditerembe járni: “van egy órácskám, leugrom edzeni.” És sajnos olcsónak sem mondható. A lovak tartása drága, a lovaknak ki kell termelniük a saját tartásuk költségét, a lovarda és a pálya fenntartásának költségét és az oktató díját, így az órák díja magasnak tűnhet. Ezt nem lehet megúszni. Viszont sokat spórolhatnak a szülők azon, ha nem rohannak egyből megvenni a legújabb, legdivatosabb, legrózsaszínűbb lovas felszereléseket. Eleinte bőven megteszi egy vastagabb cicanadrág és egy bakancs. Persze a bukósisak (kobak) elengedhetetlen.

- Kiknek ajánlod a lovassportot?

- A lóval való ismerkedést 5 éves kortól érdemes elkezdeni. Ez felügyelet melletti lóápolást és vezetett vagy futószáras lovon végzett egyszerűbb tornagyakorlatokat jelent. A lovaglás alapjait, a helyes ülést, a lovas segítségek adását, a ló irányítását inkább csak iskolás kortól javasolnám, ekkor jutnak el a gyerekek a lovagláshoz szükséges fizikai és szellemi érettségi szintre.
Egészséges gyerekek esetén nincs ellenjavallat. Fizikálisan vagy értelmileg sérült gyerekek esetében ki kell kérni szakember véleményét, hogy milyen terápiás célú lovaglás lenne a legmegfelelőbb. Néhány betegség – mint például az epilepszia – pedig sajnos kizárja a lovaglást.

- Milyen változást hoz az életbe a lovaglás? Miért jó lovagolni?

Az élet részévé válik a rendszeresség, a felelősségérzet és az egészségesebb életmód. Rendszeresség, mivel meghatározott időben eljárunk a lovardába, felelősségérzet, mert foglalkozunk egy állattal és egészségesebb életmód, hiszen szabad levegőn vagyunk és mozgunk. Emellett a lovardában sokszor szoros barátságok is köttetnek.

Kiss Szilvi Nagykovácsiban ovis kortól tanít gyerekeknek lovaglást, így megkereshetitek őt bármilyen lovas kérdéssel.
Ha pedig érdekel a lovaglás, akkor kezdjétek az ismerkedést ezzel a mesekönyvvel!


Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek