Négy összebújós mesekönyv

Meghitt mesék magyar szerzők tollából

cimkék: #szemle

Egy néni és a hűséges öreg autója, egy erdei lány, aki nem beszél, egy bátor baráti páros, aki a kerítés ismeretlen oldalára merészkedett és egy kislány, akit mindennél jobban érdekel a múlt. Elsőre úgy tűnhet, nincs sok közös bennük, de valójában mind a négy történet a képzelet varázslatos tájaira kalauzol minket, ahol eltűnnek a mi világunk törvényei és helyet kap a fantázia.

Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt

Ha Tóth Krisztina valamihez igazán ért, akkor az a magával ragadó, mindent átjáró hangulat megteremtése fél oldal alatt. Olyan gyönyörű, erős képekkel ír, hogy azonnal egy film kezd pörögni a az olvasó fejében. Olyan toposzok, szimbólumok kerülnek elő a történetben, melyhez az ember szinte zsigeri kapcsolódást érez, így a könyvbe belefeledkezve csak úgy sodorja őt a történet, mely egyszerre új, izgalmas, és mégis olyan érzés hallgatni, mint a régi kedvenc mesénket a nagymamánk szájából.

A három mese összefüggő történetté áll össze, mely az erdők rejtélyes világába vezeti az olvasót, ősöreg fák, hegyek, völgyek, tiszta patakok, erdei állatok és fáradhatatlan vándorok közé. A barlangrajzot idéző, színes illusztrációk pedig kiegészítik és felerősítik ezt a mélyen ősi hangulatot.

Kemény, nagyon is valóságos témákat érint a három történet. Születés, halál, félelem, felejtés, szeretet és elfogadás. Elsőre ez ijesztően hangozhat, de ki ne ismerte volna gyerekként a Hamupipőkét, amiben a mostohatestvérek levágják a sarkukat, vagy a Piroskát, amiben gyereket esznek és farkast vágnak fel? Mégsem terheltek túl minket ezek a történetek, hanem kedvenceinkké váltak és sokat formáltak rajtunk. A lány, aki nem beszélt letisztult egyszerűségével és népmesei elemeivel pont olyan mese, melyet végtelenszer újra tudnánk hallgatni.

Ha érdekel a könyv, itt tudod megvásárolni.


Mosonyi Aliz: Az öreg kisasszony autósmeséi

"Volt egyszer egy öreg autó. Öreg kisasszony öreg autója volt, de szép fényes, tiszta kívül-belül, mert a kisasszony szerette a rendet és a tisztaságot, és az autóját is szerette. Az öreg autó mindig oda ment, ahova a kisasszony parancsolta, de egy napon a Nyugati pályaudvar helyett véletlenül az Északi Sarkon kötöttek ki. Talán szemüveg kéne ennek az öreg kocsinak – gondolta az öregkisasszony."

Így kezdődik a hű társak története és sok-sok apró mesén keresztül követhetjük a kalandjaikat. Találkoznak rendőrrel, autóbolhával, segítenek a bús postásnak, sőt még a tolvajjal is jó szívvel bánnak. Egyszerű, rövid, kedves mesék két öreg barátról, akik jóban-rosszban összetartanak, rácsodálkozó örömmel szemlélik a világot és jósággal bánnak mindenkivel, akivel útjuk során összeakadnak. Tökéletes estimese-alapanyag, mivel minden rövid történetet keretez pár ismétlődő motívum, mondat, mely ismert, barátságos hangulattal tölti el az olvasót vagy a kis mesehallgatót. Mindenkinek, aki szereti az autókat, a roadshowkat és a néniket!

Ha megrendelnéd ezt a meghitt mesekönyvet, ide kattints!


Borbáth Péter: Sündör és Niru - Sündör nyomában

Egy szép napsütéses délutánon a szikkadt bábavargánya-frizbi berepült egyenesen a susnyásba, a szögesdrót kerítés túloldalára, ahol Sündör és Niru még sosem jártak. Rögtön látszik, hogy egy izgalmas felfedező mesével lesz dolgunk, térképpel, expedíciókkal, vadászattal.

Csakhogy a vad nem szokványos. Niru ugyanis ritka és érdekes hangokat próbál befogni és befőttesüvegben gyűjtögetni. Kollekcióját gazdagítja többek között esőkoppanás, szikrapattanás és a rozsda lassú, alig hallható marásának hangja. Sündört inkább a fény játéka babonázza meg. Eleinte csak a patak felszínén hancúrozó apró csillanásokat fogdossa össze, meg fénynyalábokat cserkészik be alkonyatkor, de maximalista létére nem elégszik meg ezzel, tehát úgy dönt, hogy magát a Napot fogja rabul ejteni. Így küldetésre indulnak a Villám-hágóra, ahol sok-sok kalandba keverednek, mely barátságukat is próbára teszi. A mese napsütésesen és bájosan indul, de fokozatosan – szinte észrevétlenül lassan, mint az óramutató haladása – megkomolyodik, sötétebbé és izgalmasabbá válik.

A könyv hihetetlenül intenzíven hat az érzékekre, szinte halljuk a rozsda marását, szinte látjuk a játszadozó fények csillogását, szinte érezzük a mészpempő, a kösönytyűkence és a csillámpörkölt ízét. Már e szavak olvasása is felér egy élménnyel.

A könyvben szereplő szerkezetek, találmányok, tervek egyszerre tudományosak és fantasztikusak, pont, mint az igényes és rusztikus képek, melyek azokra a szép növény- és állathatározóra emlékeztetnek, melyekben gyerekkorunkban elragadtatással nézegettük a pillangó szárnyának hártyáját vagy az orrszarvú páncéljának barázdáit. Teljesen el lehet veszni az izgalmas gépezetek (mint a pillanatszorító vagy a köldökkoszkiszedő) részletes rajzainak böngészésében. Kis felfedezők és természettudósok könyvtárába kötelező darab!

Sündör és Niru kalandjaiért ide kattints!


Gurmai Beáta: Borka könyve

Borka könyve kisebbeket (főként lányokat) céloz meg, akik most ismerkednek a nevekkel, a bemutatkozással, a köszönéssel. Az utóbbi szerintem minden gyerek számára nehézség, vagy legalábbis én inkább elsüllyedtem volna a föld alá ötévesen, mint hogy kibökjek egy nyeszlett csókolomot a boltos néninek. Minden fejezet végén Borka rövid személyes kérdéseket intéz kis olvasóihoz, mely alapján meg lehet beszélni a tanultakat. (pl.: Neked van-e testvéred? Mi a beceneved? Emlékszel-e érdekes családi történetekre?)

Van még szó tesókról, nagybácsikról, nagynénikről és felmenőkről. Ha 2 szülőm van, akkor 4 nagyszülőm, 8 dédszülőm, 16 ükszülőm és 32 szépszülőm! Húha, nem is olyan egyszerű ez… A családi múlt központi téma a könyvben. Borka szerint fontos, hogy megőrizzük a régi családi emlékeket, bogarásszuk a családfát, időről időre nézegessük a fekete-fehér fényképeket és továbbadjuk a fontos történeteket és hagyományokat. A könyv az üzenetéhez híven apró érdekességekkel szolgál a múltbéli szokásokról (például, hogy régen a gyerekek magázták szüleiket). Borka könyve kiváló apropó szülőknek vagy nagyszülőknek, hogy meséljenek a fiatalkorukról és továbbadják az izgalmas családi történeteket!

Az első lapon található Goethe idézet azt hiszem, jól összefoglalja a könyv szellemiségét: „A legtöbb, amit a gyerekeinknek adhatunk, a gyökerek és a szárnyak.”

Ha lecsapnál Borka könyvére, kattints ide!


- Vujovits Júlia cikke -


Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek