Neked is van saját Zozid?
Zozi egy csíkos zokni, aki elválaszthatatlan Tomitól, a világ legeslegközepén, a Nyári Pál utcában lakó fiútól. Nemcsak a Zozi mindig hazajön című könyv hősének, hanem a gyermekek többségének is van saját Zozija: lehet, hogy az éppen egy kendő, kispléd, rongydarab, cumi vagy plüssmaci, de nélküle nem tudnak aludni, megnyugodni, idegen helyre menni. A pszichológusok szerint a gyermeki fantáziában tulajdonságokkal felruházott átmeneti-, vagy vigasztárgyak révén könnyebbé válik az önállósodás.
Lapozz a cikkünkre! Engedj a kötődésnek!
Ne bántsd a zoknit, a kendőt, a kis plédet, vagy a rongydarabot, ami nélkül a gyereked nem tud elaludni, folyton a kezében szorongatja, ha te kimész a szobából. Ezek a szakirodalom szerinti átmeneti-, vagy vigasztárgyak fontosak a számára. Donald Woods Winnicott brit gyermekorvos, gyermekpszichiáter az ötvenes években írt először róluk, már akkor elmagyarázta, igazán mi szükség rájuk. Szerinte ezek anyapótló tárgyak, ezért sem szabad őket elvenni a gyerekektől. Általában 8-12 hónapos kor között találnak rájuk a kicsik.
Ha hiányzik nekik az anyukájuk, megnyugszanak tőle, idegen helyen biztonságérzetet adnak, segíti őket álomba merülni. Általuk a gyerekek megtanulják az „én” és a „nem én” különválasztását és azt is, hogy a bajok, a feszültségek csak átmenetiek: anya, vagy apa mindig visszajön a szobába, vagy az idegesítő zaj egyszer eltűnik.
Pungor András Zozi mindig hazajön című könyvébenZozi, a csíkos zokni nyújt biztonságot Tominak: a kisfiú vele megy oviba, de még a szomszéd kislányhoz, Szofihoz is. Néha Zozi elveszik, akkor jön a sírás, mert a zokni nélkül se biztonság, se jó barát nincsen. Mindenki tudja, mennyire fontos Zozi, ezért ha eltűnik, az egész család, sőt, az egész bérház keresni kezdi.
A vigasz- vagy átmeneti tárgyak révén a gyerekek könnyebben önállósodnak, válnak le az anyjuktól. Éppen ezért a pszichológusok azt javasolják, hogy mindig legyen belőlük kettő, ha az egyik elveszik, vagy mosni kell, lehessen pótolni. Bár gyakorló szülők azért tudják, ez azért nem ennyire egyszerű: sok gyerek tiltakozik, ha mosásba kerül az ő Zozijuk. Sőt, akár száz egyformának tűnő tárgy közül is ki tudják választani az igazit.
Winnicot szerint nem kell törődni azzal, ha a tárgy piszkos lesz, megvarrni sem szabad, vagyis sem a tömegét, sem a szagát nem szabad megváltoztatni, mert a kedvencnek saját „léte” van, azt a gyerek a fantáziájában tulajdonságokkal ruházza fel.
Tomi fantáziájában például Zozi okos, előrelátó és azt képzeli magáról, hogy ő nagy, ezért folyton azt kiabálja: „Én vagyok a nagy Zozi!” Emellett imád fürödni a kék lavórban, ezért az anyukája mindig ki is mossa őt. Ezt Tomi sem bánja, mert Zozi is boldog ettől. A pszichológusok azt javasolják, a tisztítást, és a vigasztárgyon való bárminemű változtatást csakis a gyerek engedélyével tegyük meg.
Persze ezek a barátságok nem örök életre szólnak. Sem a plüssmaci, sem Zozi nem kíséri végig a gyerekek életét, egy idő után a vigasztárgyak lassan elvesztik szimbolikus jelentőségüket és általában az óvoda végére a kicsik magától elhagyják őket.
Oldd a kötödés nehézségeiből adódó feszültséget a megfelelő történetekkel!
Pungor András meséi minden kisgyereket megérintenek. Minden gyereknek van saját kis barátja, amit mindenhova magával visz. Éljék meg a kötődést mesékben is!
Olvass bele a Zozi mindig hazajön című könyvbe!
