Pihenj, értékeld az éved, OLVASS VERSEKET!

Boldog új évet!

Olvasd el kedvenc ünnepi versválogatásunk! Jó pihenést , boldog új évet  kívánunk nektek! Csendesedj, összpontosíts és élvezd a pillanatot!

Kedvenceinket ezúttal a Friss tinta című gyerekvers-antológiából válogattuk. Ismerd meg a kötetet itt! A verseket most Agócs Írisz medvés illusztrációi egészítik ki.

Kányádi Sándor

Ha a napnak

Ha a napnak lába volna,
bizonyára gyalogolna.
Ha pedig keze is lenne,
akkor ő is cipekedne,
s leülne, ha elfáradna,
ide mellénk, a kis padra.
Kérges kezét térdre ejtvén,
merengene a holdas estén.
Úgy várná be, szépen ülve,
hogy őt a föld megkerülje.

Havasi Attila

karacsonyi.jpg
Éjjel-nappal

Nappal az égen caplat a Nap,
jó tempóban körbeszalad.
Éjjel a mélyben, a lenti sötétben
nagy csapat ördög húzza szekéren.

Éjjel az égen cammog a Hold,
reggel szusszan, jót gyalogolt.
Nappal a mélyben, a nappali fényben
ördögök őrzik mázas edényben.

Kovács András Ferenc

Kínai dallam

medve001.jpgŐsszé válok.
Már nem bánom.
Szélvész rázhat:
Van két lányom.

Egyik nyárfa,
másik nyírfa:
vén törzsemben
meg volt írva!

Ősszé válok.
Már nem bánom.
lombom rezdül:
van két lányom!

Egyik nyírfa,
másik nyárfa:
tán nem lészek
többé árva…

Koronámat
égnek tárom:
Ősszé válok!
Van két lányom.

Gryllus Vilmos

medve002.jpg
Téli hangok

zúzmara olvad cseppen a víz
füttyent néha a csíz
roppan a völgyben pendül a jég
szór rá darát az ég
fák fagyos alján túr a rigó
szirtről csusszan a hó
sombokor ágán surran a szél
halkan zenél a tél

(szólnak a hangok tél idején
s hozzá dúdolok én)

Szabó T. Anna

medve005.jpg
Hóhullásban

Hóhullásban sok pihe hull
egy pihe sem lesz így egyedül
Egyedül nem jön nincsen kedve:
egyedül a hópihe csak dideregne.

Egymaga nem jön, százan jönnek,
kavarog a sok pihe, hullanak, esnek,
kavarog százezer, hull millió,
perdül és táncol és kanyarog a hó.

A földre leérve összefogóznak,
tolldunnának, lágy takarónak,
belepik az utcát, a tereket, a várost,
Szentendrét és Budafok-Hárost,

belepik a ligetet, belepik a szigetet,
összefogózva már nem didereg,
már nem fázik a sok pihe csillag,
tollpuha paplana csillog-villog.

Alszik alatta a rét meg az erdő,
könnyű a dunna, pihepuha felhő,
alszik a föld és a földben a búza,
hótakaróját magára húzza.

Csend van, csend van, semmi se moccan,
ág sem roppan, cipő se koppan,
nyugszik és alszik a tér, meg a táj,
csak a hó, csak a hó, csak a hó muzsikál.

Kapcsolódó termékek