Mit szeretünk a mesékben? Hogy időtállóak. A felnőttek olvasás közben gyereknek érezhetik magukat, a gyerekek pedig felnőttnek, királylánynak, hófelhőnek, vagy bárminek, ami a szívük vágya. Szeretjük, hogy a nyelv szépségére, ízes szavaira tanít minket. Nem utolsósorban szeretjük, ha kifejezőek benne a rajzok (hány felnőtt emlékezik szívesen vissza első mesekönyvére, és abból hány a szebbnél szebb rajzokra évtizedek múlva is!). Vészits Andrea új könyvében minden benne van, ami csak egy jó meséhez kell. Olvass tovább, ismerd meg ezt a szuper kötetet!
Tovább olvasom...Története során először gyerekirodalmi kritikapályázatot hirdetett a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat, melynek során Vészits Andrea ifjúsági regényéről, Miklya Zsolt verseskötetéről és Szinvai Dániel csendeskönyvéről vártak bírálatokat. A közel 100 beérkezett pályaműből a lap szerkesztőiből álló szakmai zsűri választotta ki a nyerteseket, valamint a pályázatban részt vevő kiadók is megnevezhették saját különdíjasaikat. Az Ábris és az azúrkék patkány című ifjúsági regényről 42 jelentkező írt, a Pagony különdíjasa közülük került ki. Olvasd el Dr. Luchmann Zsuzsanna írását!
Tovább olvasom...Mit adjunk a gyerek kezébe, amikor már nem kisgyerek, de még nem is igazán tinédzser? Sokáig nagy kihívást jelentett számunkra olvasmányt ajánlani nekik, mert elég összetett a helyzetük. Ne legyen mese (azok már száműzve vannak a dedós kategóriába), de ne is legyen olyasmi, amit még nem feltétlenül tudnak megemészteni, mert túl nyomasztó, vagy egyszerűen nem a korosztályuknak megfelelő problémákról, sajátosságokról szól.
Tovább olvasom...