A gyerekeknek bármit érdemes elolvasniuk!

Kovács Attila alias Holden Rose mesél - most magáról

cimkék: #interjú

"Holden Rose (Kovács Attila) egy szakállas fickó, aki amikor épp nem ír, többnyire zenél és weboldalakat készít.
Eléggé öreg, de nem jár még bottal. Az a fajta, aki mindig fekete pólót meg kockás inget venne fel, ha nem szólna rá a felesége.

Volt már biztonsági őr, telefonos szupportos, kábelhúzó, katona, rendező, asztalos, rendszergazda, vokalista, kőművessegéd, zeneszerző, eladó, grafikus, újságíró, tanár, vágó, szövegíró, marketing izét is csinált… szóval mindig kitalál valamit."

Olvasd tovább a vele készült interjúban, hogy még mit talált még ki! Elárulom: egy sorozatot, aminek az első kötete most jelenik meg!

  • -Először is tisztázzuk a nevedet: Holden Rose? Miért jött ez a név? Holden a Zabhegyezőből?

- Így van, a Holden keresztnevet az örök lázadó tinisrác figurája után vettem fel, Salinger regénye nyomán, mert egy kicsit én is rebellis vagyok. Legalábbis annak érzem magam. E mögé kellett valami egyszerű, rövid vezetéknév. Féltem, hogy a Rose túl feminin hatású lesz, ahogy én sem tudtam gyerekkoromban, hogy Agatha Christie valójában akkor Agáta, vagy Kriszti néni-e. De aztán úgy voltam vele, ha Axl Rose-nak megfelel, akkor nekem is. Hiszen egy kicsit amolyan rocker arc is vagyok, ha közelebbről megfigyelik a fizimiskámat.

- Hogyan jött a Micsoda költözés! ötlete?

- A Micsoda költözés!-t az Aranyvackor pályázatra írtam és kifejezetten „Pagonyos” írást szerettem volna beadni. Élt egy kép bennem arról, hogyan kell megszólalnia a Pagony Kiadónál egy könyvnek, és erre a hullámra ültettem aztán fel ezt a bolondos családot, bátran megfűszerezve a gyermekkori emlékeimmel a Pipacs utcáról.

Szerinted miért érdemes elolvasniuk a gyerekeknek a Micsoda költözést!?

- A gyerekeknek bármit érdemes elolvasniuk. Sok száz előadást tartottam országszerte az olvasásról és az a legfontosabb üzenet, hogy azt olvass, amit akarsz. Azt olvasd, ami tetszik és ne olvasd el, ami nem tetszik. És amikor odaülök írni, mindig az lebeg a szemem előtt, hogy ez most tetszeni fog neki (a nyájas olvasónak, aki momentán alsós), itt nevetni fog, itt izgul majd, és én csak mesélek neki, lendületesen, változatosan, hogy le ne rakja a könyvet. Azért érdemes kézbe vennie tehát, mert lehet, hogy tetszeni fog neki. Olvasni pedig mindig érdemes.

- Most nagy divatja van a kriminek, szerinted a gyerekek miért szeretik ezeket a történeteket?

- A krimi az egy örök divat. A gyerekek, akárcsak a felnőttek, szeretnek együtt gondolkodni, együtt nyomozni a főhőssel és szurkolni, hogy a jó elnyerje a jutalmát, a gonosz pedig megbűnhődjön. Az érdekesség számomra mindig az, amikor a sok jónak látszó megoldás kudarca után végre rálelünk a megfelelő összefüggésekre. Ezt az izgalmat igyekszem belepezsdíteni a történetbe.

- Van valami jó tipped képernyőfüggő kisgyerekek kétségbeesett szüleinek?

- Van. Ne tiltsák meg a kütyük használatát. A mobilt nem tiltani kell, hanem meg kell tanítani használni. A szülőnek is kontrollálnia kell önmagát, és be kell építenie a saját életébe az olvasást, valamint a közös időt a gyermekével. A gyerek másol, és a jó példát is lemásolja (meg a rosszat is). Meg kell mutatni, milyen értelmes, kreatív, hasznos dolgokra lehet használni a kütyüt és meg kell tanítani azt is, hogy mikor kell lerakni. Együtt töltött, hasznos időt kell szánni arra, hogy megmutassuk a srácoknak a valódi világot és az olyan dolgokat, mikről nem készült még YouTube-tutorial.

 

- Te mit adsz szívesen a gyereked kezébe és mit szerettél olvasni te anno?

- Én bármit szívesen adok, ha az leköti és végigolvassa, de ez nem ilyen egyszerű. Az olvasásra szoktatás, az szoktatás. Következetességet és időt igényel. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik csak úgy maguktól imádnak olvasni. Olyanok is vannak, akik kirándulni szeretnek, és néhányan még focizni is szoktak. De a többi gyereket rá kell vezetni, szoktatni ezekre a dolgokra. Nem vagyunk egyformák, így minden gyerekhez más-más kulcs kell. Elkezdünk együtt egy könyvet, kitűzünk olvasási célokat, néha visszaolvasunk egy-két fejezetet, vagy megbeszéljük mi történt, mit várhatunk, mi történjen még a könyvben. Kevés olyan könyv van, ami egy lélegzetvételre elolvasásra kerül, de vannak otthon ilyen sikereink is. Aztán a végső cél pedig, hogy az olvasás fontos része legyen az életüknek, és úgy érzem elérhető. Én nem olvastam ennyit az ő korukban. Nem is volt ennyi 8-10 éveseknek szóló könyv. Ez a világ most sokkal jobban kiszolgálja az olvasni vágyó gyerekeket, vagy az olvasásra buzdító szülőket, tanárokat. Jobban állunk, mint régen, nem lesz baj!

- Sokat foglalkozol gyerekekkel, mi az, amivel mindig meg tudod ragadni a figyelmüket, ami mindig bejön náluk?

- Ami a gyerekeknél a legfontosabb, hogy ne kezeld le őket. A legtöbb energiát arra fordítom, hogy megtaláljam velük a hangot. Azt a tempót, hangnemet, dumát amivel át tudom adni a legfontosabb üzeneteket. Amint meglátják az őszülő szakáll mögött, hogy egy vagyok közülük, már nyert ügyem van.

- Mit tervezel írni a Micsoda költözés! után?

A Nyomozás a Pipacs utcában sorozat első része után érkezik a második. Már dolgozom Laliék következő kalamajkáján. Utána szeretnék egyel idősebbeknek írni. Egész pontosan a 10-14-es korosztálynak, szóval a felsősöknek, a kiskamaszoknak. Van a tarsolyomban még sci-fi és klasszikus krimi is. Készülök egy új előadással is, ami a kütyük, az internet, a virtuális tér, és ezekkel szemben a valóság és az olvasás relációját boncolgatja majd. Van néhány ötletem, és úgy tűnik igény is lenne rá. Szóval, egyelőre nem kínoz az unalom.



Szerezd be itt a könyvet!

 

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek