Nyomozás a századeleji Angliában...
„Először az új barátról mesélek, a holttestet későbbre hagyom. Ezzel a hagyományos történetmesélési szabályokat követem – elkábítom az olvasót kellemes tájakkal és élénk párbeszédekkel, bemutatok néhány vonzó karaktert, és aztán – igen! – felfedezünk egy holttestet!” – írja a 12 éves Aggie Morton esetnaplója elején. Jó kis kezdés, ugye? És mint ez a bevezetés, a könyv is bővelkedik meglepetésekben, csavarokban, becsapós szálakban, és hát... igen, egy holttestben. Olvass tovább, ismerd meg ezt a szuper krimiregényt!
A szülők érdekes lények, még akkor is, ha éppen az ember lányának próbálnak segíteni. Aggie nővére például még simán járhatott iskolába, ahol vele egykorú lányokkal barátkozhatott. Aggie anyukája azonban azóta rengeteget olvasott a modern pedagógiáról és a gyermekek pszichológiai szükségleteiről, ezért elhatározta, hogy kisebbik lánya csak és kizárólag otthon tanulhat. Például apukája könyveiből. És amúgy is, mindig kell, hogy legyen mellette egy gardedám, aki minden egyes percben megfigyeli. De nem túlságosan, mert a gyermeki léleknek szüksége van egy kis szabadságra. Pont ezért Aggie eljárhat hétvégente hittanra és táncórára.
Na igen, a táncóra. Azzal kezdődik ez az egész bonyolult történet.
1902-ben járunk, Torquay tengerparti városában, az angliai Devonban. Aggie, be kell vallania, eléggé unatkozik. Vele egykorú barátnője nagyon kevés van, mert rendkívül félénk. Vagyis nem teljesen: családja előtt bármikor szívesen szaval, táncol, velük szívesen megbeszél bármit. Csak más emberekkel ne kéne... Anyukája szerint ez olyan valami, amit egy jóravaló ifjú hölgy majd magától kinő és elhagy. Ezt is bizonyára valamelyik nevelésről szóló értekezésről olvasta. Aggie nem teljesen biztos benne, hogy a félénksége olyan dolog, ami egyszerűen kinőhető.
Olvass bele a könyvbe ide kattintva!
Szóval minden a táncórán kezdődik. Pontosabban előtte, amikor Aggie szombat reggel bemegy a táncstúdióba, hogy elhozza a füzetét, amit előző este ott felejtett. De a táncteremben nem csak a füzet várja: a zongora alatt ott fekszik valaki – mozdulatlanul. Mrs. Irma Eversham, a tánctanárnő, Miss Marianne mogorva sógornője az. Halott. Mellette összetört csésze, kiömlött tea, és valami egészen baljós hangulat a levegőben. Mérgezés? Véletlen baleset? Vagy valaki szándékosan akart megszabadulni tőle?
Aggie természetesen nem hagyja annyiban a dolgot. A rendőrség megérkezése előtt már elkezdi összeilleszteni a részleteket – és 
hamarosan társra is talál a nyomozásban: Hector Perotban, a Belgiumból menekült fiatal fiúban, aki rajong Sherlock Holmesért. A két gyerek együtt vág bele élete első detektívkalandjába, miközben a gyanúsítottak listája egyre hosszabb: Mrs. Eversham szépséges lánya, Rose; Rose egyik udvarlója, a bajba jutott szerencsejátékos Roddy Fusswell; a különc újságíró, Augustus Fibbley; és még Aggie családjának futárfiúja, Leonard Cable is képbe kerül.
Ismerd meg az Abszolút Könyveket!
Mi található ebben a könyvben? Századelős Anglia, suffragette-tánctanárnő, teáscsészék, titkos üzenetek és egy aprólékosan kidolgozott rejtély. Marthe Jocelyn története játékosan idézi meg a klasszikus detektívtörténetek világát, miközben finoman utal arra is, hogy a főhősnő nem más, mint a fiatal Agatha Christie alteregója, így az idősebb Christe-rajongók számára is tökéletes olvasmány. A könyv nem száguld végig az eseményeken – inkább finoman bontja ki a részleteket, a karakterek apró furcsaságait, a nyomok kusza hálóját. És miközben Aggie és Hector egyre közelebb kerülnek a tetteshez, az olvasó is egyre biztosabb lesz abban, hogy a gyerekek logikája és kíváncsisága néha többet ér bármely rendőri szigornál.
A könyvet magyarul Moldova Júlia fordításában olvashatjuk.
Tedd a kosaradba most!
