Hogy találta meg Trikó és Nyamm az Excaliburt?
Trikó és Nyamm ismét útra kelt! Ezúttal egy kisebb félreértés egyenesen Artúr király idejébe repítette őket. Persze időutazó hőseinket sem kell félteni, ebben a korban is hamar feltalálják magukat! Kalandozzatok velük! Olvassátok el a Két kis dínó Artúr király udvarában bevezetőjét!
Üdvözlet néked, nagyra becsült Olvasó! Hegyezd a dárdád, akarom mondani, a füled, és élesítsd a szablyád, mármint az elméd! Mert igencsak kalandos eseményeket fogok neked elregélni, melyeket az Úr négyszázvalahányadik esztendejében vetettem papírra!
Na, mit szólsz? Egész jól eltanultam a lovagi beszédmódot, ugye? És nem csak azt! Tudom a fő lovagi erényeket és az udvari etikettet is. Az erények és az etikett nem olyanok, mint az e-könyv meg az e-mail, ugyanis semmi közük a technikához, csak véletlenül e-vel kezdődnek! Az erények a lovagok jó tulajdonságai, aki pedig ismeri az udvari etikettet, az tudja, hogyan illik a királyi udvarban viselkedni. Márpedig ezeket egy igazi lovagnak muszáj tudnia.
Fogadjunk, hogy most arra gondolsz: nem is vagyok igazi lovag! Hát, tévedsz! A nevem Sir Trikó, a Mesemondó, legjobb barátom pedig a rettenthetetlen Sir Nyamm. Ezt a „sir”-t „szőr”-nek kell mondani. Szőr Trikó és Szőr Nyamm. De nem lettünk szőrösek, ne aggódj! Éppen olyan szép pikkelyesek-bőrösek maradtunk, mint eddig, csak mostantól sisakot és kardot hordunk, védelmezzük a hölgyeket és a nálunk gyengébbeket, és megküzdünk minden utunkba kerülő ellenséges lovaggal!
Ha már régi barátunk vagy, biztosan nem csodálkozol. Ismersz minket annyira, hogy tudd: mindig belekeveredünk valamilyen kalamajkába, miközben keresztül-kasul utazgatunk térben és időben. Igen, az időben is! Hatvanötmillió évvel ezelőtt indultunk a zsírkréta korból, hogy keressünk egy olyan csodabogyót, amitől nagyra növünk. Mert ugyan a bátorságunk hatalmas, de a testünk pici. Akkorák vagyunk, mint egy mobiltelefon. Vagyis mint két mobiltelefon, mert Nyamm és én is nagyjából tíz centi magasságot értünk el. De ne merészelj kinevetni minket!
Kőszeghy Csilla illusztrációjaIlyen piciként persze nehéz szembeszállni az ellenséges lovagokkal, akik hatalmas lovon ülnek és üres konzervdobozt hordanak a testükön, amit páncélnak hívnak. De a harcokról majd később mesélek! Hidd el, ennyi összecsapásban még soha nem volt részünk! Ha olyan vagy, mint Nyamm, és örülsz, ha egy történetben friss vért szimatolsz, akkor ez a kaland nagyon fog neked tetszeni.
Ha olvastad az előző krónikámat, azt is tudod, miként kerültünk a lovagok korába. Éppen a honfoglaló magyarokkal kalandoztunk, de már átértünk a Kárpátok hágóján, és a magyarok le akartak telepedni az új hazában. Ekkor éreztük, hogy ideje útra kelnünk. Már csak az volt a kérdés, hová menjünk. Az időutazáshoz vulkánra van szükségünk, anélkül nem megy. Márpedig ott, ahol éppen táboroztunk, nem volt vulkán. Szerencsére kaptunk Aportól, a hétmagyarok táltosától egy varázserejű medvefogat, ami mégiscsak segített. Emlékszel, mi volt az úti célunk?
Itt találod a könyvről írt ajánlónkat!
Kőszeghy Csilla illusztrációjaHonfoglaló barátnőnktől, Boldától hallottunk egy érdekes történetet, ami a hunok királyáról, Attiláról szólt. Attila bátor és félelmetes hírű király volt, akinek legfőbb ereje egy csodakardban rejlett. Ezt a kardot egy szántóföldön találta egy pásztorfiú, és mivel lángok csapkodtak körülötte, gyorsan el is vitte a királynak. Hát mi éppen ezt a földből kinőtt kardot akartuk látni, és meg akartuk ismerni Attila királyt, akit az ellenségei Isten ostoraként emlegettek, mert úgy féltek tőle, mint az isteni büntetéstől.
Mivel a medvefog süket, hiába magyaráztuk neki a kívánságunkat. Végül lerajzoltuk a földből kiálló kardot, és ráböktünk a foggal, hátha úgy megérti. Megértette! Vagyis valamit érthetett belőle, mert rögtön elrepített minket valahová, ahol tényleg kiállt a földből egy kard. Vagyis nem a földből, hanem sziklából. És nem a szántóföldön állt, hanem egy városban, egy katedrális előtt. És nem voltak körülötte lángok, bár az éle kéken villogott. Szóval majdnem olyan volt, mintha Attila kardja lenne, de mégsem az volt. Hamarosan azt is megtudtuk, miféle csodakard, és hogy került a kőbe.
Olvasd el a folytatást is! Rendeld meg itt a legújabb Két kis dínó-kötetet!
