Első nap az iskolában
Egy nagycsoportos, bár már az iskolába készül, igazából még ízig-vérig óvodás (és csak egy nagyon picit iskolás). A legszuperebb, ami velük történhet, ha az óvodai-iskolai átmenetben segítségükre van egy mókás mesekönyv, melynek illusztrátora eddig is végigkísérte már őket bölcsis-ovis éveik alatt. Axel Scheffler rajzai biztonságot jelentenek, a vicces történet pedig oldja a feszültséget, az izgalmakat. A legnagyobb csavart még nem is említettük... Kinek is lesz ez az első napja az iskolában? Tudd meg a cikkünkből!
Pipp és Polli, A graffaló, A majom mamája, Tölgyerdő meséi – nagyon hosszan tudnánk sorolni Axel Scheffler emblematikus köteteit, melyek összetéveszthetetlen stílusjegyekkel bíró rajzai már egy generációt kísértek végig apró koruktól egészen – sokáig, ezúttal pedig az iskolakezdésig! Ha az Első nap az iskolában című mesekönyvvel hangolódtok a tanulás megkezdésésre, már nem lesz ez olyan félelmetes sem a gyereked számára, sem pedig neked, (ha esetleg izgulnál), milyen lesz majd a nagy sulis élet.
A téma könnyedségét maximumra tekeri a szerző, Agnès Bertron azzal, hogy tesz egy nagyon vicces csavart a történetbe: az iskolát ezúttal nem egy ovis állatka kezdi meg, hanem egy felnőtt: a tanító néni.
Szerezd meg máris!
Minden tanítónak, tanárnak van még egy első napja az iskolában (gyerekkora nagy szeptemberi eseménye mellett), ezúttal Róza rendkívüli izgalmait kísérhetjük végig. Ha azt gondoljátok, neki nincs is min aggódnia – akkor egyrészt meglátjátok, hogy de, nagyon is érthető az idegesség, másrészt amíg empátiátok aktívan dolgozik és Róza nénit támogatjátok lelkileg, saját szorongásaitok mintha valahol messze szállnának.
Axel Scheffler vizuális humorát mindig nagyon szerettük, most sem hagy cserben. Odavagyunk Róza nyúlkisasszony répás blúzáért, nyulas könyvtámaszáért vagy például azért, hogy a tanári asztal mögött csücsülve nem ér le a lába a forgószékről. A képeken megjelenő történet és a szöveg egymással szerves egészet alkotnak, tökéletesen kiegészítik egymást. Nem is tudjuk melyiken nevetünk jobban: a tényen, hogy szegény Róza reggel véletlen nagy izgatottságában hálóingben indul útnak, vagy hogy látunk a rajzokon egy hálóruhás nyulat kétségbeesve egy biciklin tekerni?
Miután Róza néni beér új munkahelyére, és gombóccal a torkában belép az osztályterembe, onnantól minden mintha magától a helyére kerülne: megismerkedünk az osztály tagjaival, majd egy nagy közös éneklés összehoz minden iskolás résztvevőt a történetben. Innentől kezdődhet a közös alkotás, játék, a tanulás, vagyis kijelenthetjük: szimbolikusan is átlépte mindenki az iskola kapuját.
Tótfalusi Ágnes frappáns fordításában olvashatjuk ezt a nem mindennapi történetet. Mindenki megnyugtatására el kell mondanunk: természetesen minden döccenő ellenére csodálatosan sikerül az első nap az iskolában. Biztosak vagyunk benne, hogy Róza néni is békésen fogja este álomra hajtani a fejét!
