Egyébként óriási focidrukker vagyok

Kovács Hanga, Kamaszkritikus bemutatkozó levele

cimkék: #Folyt. köv.

"Legszívesebben egyik helyről a másikra stoppolnék, és be se fejezném, amíg be nem jártam az egész világot, és meg nem ismertem az összes kultúrát."
Ismerjétek meg Hangát! :)

Sziasztok!

Kovács Hanga vagyok, és általában Hangának hívnak, de a Hangi, meg ilyenek még beleférnek, szólítsatok, ahogyan nektek tetszik. [Bár persze a hozzám nagyon közel álló személyek igazán frappáns beceneveket találtak ki, de azokat most nem említeném lehetőségként.] 14 éves vagyok, és egy kisvárosban lakok, Várpalotán (Veszprém megye). Egy helyi általános iskolába járok, és éppen a felvételimre készülök. A tovább tanulásom szempontjából a legfontosabb dolog, hogy nyelveket tanuljak. Angolul mindenképpen tökéletesen, de szívesen beszélnék spanyolul, olaszul, portugálul és franciául is. Bár a német nyelv sem lenne a káromra. Ezért lehetőleg két tannyelvű gimnáziumba szeretnék tovább tanulni.

Szabadidőmben sokat olvasok, írok, de szívesen foglalkozom a politikával és a feminizmussal is. Nagyon szeretem a szép lábbeliket, ruhákat, ékszereket, táskákat, így a divat is elég nagy szerepet tölt be a „hobbijaim” kategóriában. Talán cipőmániásnak is nevezhetnétek! Egyébként óriási focidrukker vagyok. A napomat az igazán fel tudja dobni, hogyha látom a kedvenc csapataimat nyerni, egy jó meccsen. Amit ugyan nem tehetek meg nap, mint nap, de mindenképpen megemlíteném a szabadidős tevékenységeim között, az az utazás. Legszívesebben egyik helyről a másikra stoppolnék, és be se fejezném, amíg be nem jártam az egész világot, és meg nem ismertem az összes kultúrát.

Mivel szeretnék foglalkozni? Újságírás. Egyértelműen. Persze kacsingatok még más állások felé is, de azt hiszem engem legfőképpen ez a szakma jellemez, és a személyiségemhez is ez illik a legjobban. Egyébként a divat-, sport-, utazás rovatot szerkeszteném boldogan, de akár haditudósítóként is kipróbálnám magamat. De persze politikáról, vagy bármilyen más, érdekes témáról szívesen írnék.

Bakancslistám első pontja? Hm... Nem is tudom. Jelenleg fontos nekem a felvételi, aztán pedig, hogy lehetőleg a tavasszal eljussak Olaszországba, azon belül is Nápolyba, a nyáron pedig a budapesti VB-n önkénteskedjek. Hát igen. Pillanatnyilag ezek a céljaim, de nem igazán nevezném őket a bakancslistám résztvevőinek, olyan ugyanis még nem készült, fejben sem. Egyelőre még csak ÉLNI akarok!

Sajnálatos hírem, hogy egy szóval vagy kifejezéssel nem tudom jellemezni magamat. Annál azért bonyolultabb lélek vagyok. De talán az ÉLET az egészen illik rám, ugyanis azt nagy kanállal habzsolom. Pörgök, eseményről eseményre járok, bizonyos dolgoktól eszméletlenül fellelkesedek, irtózatosan nagy társasági lény és közösségi ember vagyok, és annak örülnék a legjobban, ha mindig történne velem valami. Szóval az élet, a spontán, és a pörgés, az, amik közül választanék, ha jellemeznem kéne magamat.

Most pedig itt van egy idézet, nem ez a kedvencem, de egyet konkrétan nem is tudok megnevezni erre a címre, így csak egy elgondolkodtató szállóigét kaptok, A lélek legsötétje c. könyvből származik:

„Ennyit tesz a világunkban élni: egy nagy hazugságot. Egy illúziót, ahol mindenki elfordítja a fejét, és úgy tesz, mintha nem volna semmi kellemetlen, nem léteznének a sötétség koboldjai, se a lélek kísértetei.”  

Mivel, mint már említettem, egy igen nagy részemnek elemi összetevője a pörgés, és ezt az „igényemet” sajnos sokszor nem teljesíthetem, anyagi okokból vagy pedig a kötelezettségeim miatt, ezt az énemet az olvasáskor és íráskor élem ki legfőképpen. Így lett számomra a hobbiból elengedhetetlen szükséglet. De tényleg! Másmilyen a hangulatom olyankor, amikor megfelelő mennyiségben olvasok, méghozzá jókat, mint amikor nincs időm rá, vagy pedig csak nem akad a kezembe olyan darab, ami hosszabban lekötné a figyelmemet. Megnyugtat, felpörget, megsirat, felvidít, megnevetett, és még folytathatnám a sort, amit egy könyv nyújt nekem. Azt hiszem kijelenthetem, hogy a függőjévé váltam.

Az írás pedig... Nos... Már nagyon régi barátságban vagyunk mi ketten. Néha csak az, ha verset költök, tud egyedül lenyugtatni, az érzelmeimet eligazítani, egyébként pedig borzalmas állapotban maradok. Másnál talán a futás is használ, nálam viszont egyedül ez. A próza írással már más a helyzet. Az számomra szórakozás. Mikor nem tudok valamit megélni, de nagyon vágyom rá, akkor egyszerűen csak leírom. Történetek gyártok sorra, bár rossz szokásom, hogy sosem fejezem be őket, de mindig van egy épp írás alatt álló novella/könyv, amin eleget gondolkozhatok. Egyébként pedig, mint már említettem az emberi jogok, és a politika közel áll a szívemhez, így az irodalom számomra a sajtószabadság, a szólásszabadság is egyben, ami egy demokratikus társadalom elengedhetetlen alapja. Azt hiszem, az emberek többsége nincs is tisztában vele, mekkora hatalom van a kezükben, az írás által. Kifejezhetjük véleményünket, lejegyezhetjük gondolatainkat és megoszthatjuk életre szóló jó tanácsainkat. Hát van ennél csodálatosabb dolog a világon?

Igazából bármilyen regényt elolvasok, ami felkeltette az érdeklődésemet, de többségben a romantikus, fantasy, sci-fi, talán a legjellemzőbb rám, de filozofikus, történelmi, dráma, thriller vagy bármilyen más történeten is szívesen végig rágom magamat.

Jelenleg a Légy jó mindhaláligot „olvasom”. (Kötelező) Valamint az Idegpálya c. művet. Kedvenc könyveim között szerepel az Elfújta a szél, A Gyűrűk Ura, a Luxen sorozat, és az Arctalan szerelem. Igazából ezeket mind nagyon élveztem, de közben adtak valami olyat is, ami örökké velem marad, kimondtak valamit, ami szükséges volt ahhoz, hogy az legyek, aki most vagyok.

Kedvenc karakterem nincs, hisz minden történetből mást kedvelek meg. De egyébként szeretem a kicsit furcsa, de őrülten zseni szereplőket, de a humoros, dögös pasik sem állnak tőlem messze. Egyébként pedig bárki, aki egy kicsit is érdekes és különleges, felkelti az érdeklődésemet.  

Így a végére pedig megosztom veletek a blogom címét: The Reader Style 
(Divatposztokat és könyvkritikákat találtok rajta.)











 
Köszönöm, hogy elolvastad, és bocsi, hogy ilyen hosszú lett,

Hanga


Olvasd el Hanga pályázatát itt!

Kapcsolódó cikkek