Kamaszkritikusaink írták 3.

A 2017-es Kamaszkritikus kerestetik! 2.0 eredményhirdetése után elolvashattad már a nyertes kritikákat és szerzőik egyéni hangvételű bemutatkozásait. Mostantól ők is tagjai a Tilos az Á kamaszkritikus csapatának. Ebben a cikkben 
Nagy Bertalan A kék kabátos lány című könyvet ajánlja neked.

Sosem tetszettek a történelmi regények. Ahogy visszaemlékszem, nem is nagyon olvastam ilyeneket. Sokat olvasok, leginkább fantasy, Harry Potter, Percy Jackson kedvelő vagyok.
Azért volt már a kezemben történelmi könyv, nézzük például az Egri csillagokat, ami nekünk is, mint általában mindenkinek, kötelező volt. De engem ezek a könyvek nem nagyon kötöttek le, nem kedveltem őket igazán.
Idén nyáron viszont rábukkantam A kék kabátos lány című könyvre.

27234.jpgHárom nap alatt olvastam el, ittam minden szavát. Sokkal többet adott, mint egy történelem óra a második világháborúról, vagy pedig egy egyszerű kalandregény. Ez a könyv a kettő ötvözete. Lenyűgözött. A maga hátborzongató, érdekfeszítő, néha pedig érzelgős történetével. A könyv gyönyörűen átadta azt, hogy milyen borzalmakat éltek át az emberek a megszállás idején. Azt, hogy mennyi tragédia, katasztrófa és elhurcolás történt.
Nagyon tetszett, ahogy a jelen idő mellett a múltban történt, személyes dolgokat is szépen lassan csepegteti, és a könyv végére kirajzolódik a teljes történet.

Szép azt is látni, hogy legyen bármilyen rossz a helyzet, megszállás alatt tarthatják a várost, ahol élnek, hurcolhatnak el tömegeket, vannak és lesznek is bátor emberek. Akik, ha nem is nyíltan, de szembeszegülnek az elnyomó hatalommal, és akár az életüket is kockára téve mentenek meg embereket, szereznek nekik ételt, vagy egyéb olyan dolgokat, amihez nehezen lehet hozzájutni. Ez is arra példa, hogy a háború alatt sokkal összetartóbbak lesznek az emberek, és ezáltal hogyan épülnek emberi kapcsolatok. Azzal, hogy mindezt megmutatja nagyon sokat adott ez a könyv. Viszont azt is elénk hozza, hogyan mennek tönkre szerelmek, barátságok, kapcsolatok a háború alatt. Azt, hogy hogyan veszíthetjük el akár egy nap leforgása alatt a családunkat, közeli hozzátartozóinkat.

Rengeteg könyv olvasása közben mondom, hogy túl sok a leíró rész benne, ezért nem tetszik. Ebben még azok is megfogtak. Látod, hogy ott egy ház. Látod, hogy ez éppen kicsi vagy nagy. Látod, hogy hogyan van berendezve egy lakás. De a történeti szál tetszett a leginkább. Amikor egy hirtelen történésnél egyszerűen elakad a lélegzetem és erősebben dobog a szívem a meglepetéstől, legyen az jó vagy rossz. Amikor egy szomorú eseménynél akaratlanul is könnybe lábad a szemem, vagy csak egyszerűen egy pillanatra abbahagyom az olvasást és annyit mondok, hogy „Ezazzzz”, vagy, hogy „Neeeeee”.

Hogy kinek is ajánlanám? Tulajdonképpen mindenkinek. Ha nem is szereted ezt a kort, de az izgalmas kalandregényeket igen, akkor ez a könyv érdekelni fog, legyél fiatalabb vagy idősebb, fiú vagy lány. A könyv biztosan magával ragad és mély nyomokat hagyhat benned erről a borzasztó időszakról és erről a szép történetről.

Ismerd meg a szerzőt!

nagybertalan.jpgNagy Bertalan vagyok, 13 éves. Azt szeretem, ha Bercinek hívnak, de a barátaim közül többen direkt Bertinek szólítanak, mert tudják, hogy utálom. Békéscsabán élek a családommal, itt is tanulok az Evangélikus Gimnáziumban. Szabadidőmben zongorázom, úszom, valamint néha orgonán is játszok. Később matematikával szeretnék foglalkozni, de hogy milyen módon, arról még fogalmam sincs.

Az olvasás számomra kikapcsolódás, nagyon jó időtöltés, és ha valamire, erre lehet mondani, hogy összekötöm a kellemest a hasznossal, mert miközben olvasok, bővül a szókincsem és olyan eseményeket, időszakokat és helyeket ismerek meg, amik későbbi tanulmányaim során még jól jöhetnek. Legszívesebben krimiket és fantasy könyveket olvasok, de nagyon szerettem Berg Judit Rumini - sorozatát is, ugyanis ezek voltak az első önállóan elolvasott könyveim, és ezeken keresztül haraptam rá az olvasásra. Szerettem Nógrádi Gábor könyveit is, nagy élményem, hogy egy érdi vetélkedő során személyesen találkoztam vele.

Idén - köszönhetően a rengeteg latin kifejezésnek -  viszonylag sokáig, ám annál nagyobb örömmel olvastam a Quo vadis-t. Nagyon szerettem a Kék kabátos lányt is, ezért írtam erről a pályázati munkámban. Most éppen Agatha Christie A fogorvos széke című regényét olvasom. Elsősorban a reál tantárgyakat szeretem, de úgy gondoltam, hogy kipróbálom magam az írásban is. Az írás nekem most hobbi, ennek ellenére nagyon örültem, hogy a pályázat nyertesei között lehettem.

Kedvenc idézetem nincs. A bakancslistám első pontja az, hogy szeretnék egyszer valahova repülővel utazni. A mindennapjaim elengedhetetlen tárgya az óra, mivel sok elfoglaltságom van és szeretek mindenhova időben odaérni. A könyveimet otthon eddig próbáltam írók vagy sorozatok szerint rendszerezni, de ha kivettem egyet, az soha nem a helyére került vissza, így felbomlott a rend.

Ha egy szóval kellene magam jellemezni az a „nyitott” lenne, ugyanis szívesen fogadok és próbálok ki minden újdonságot, ezt bizonyítja az is, hogy elindultam ezen a pályázaton.