Két könyv, négy szereplő Hollandiából

Új könyvek kicsiknek

cimkék: #jó könyv #Pagony

A Pagony könyvei között van jó néhány nagyon markáns, szinte emblematikus darab, ami valahogy magában foglalja a kiadó lényegét. Igényes, eredeti gyerekirodalmak, amik különleges élményhez juttatják a kicsi és nagy olvasókat. Ilyenek például az Axel Scheffler, Julia Donaldson könyvek, A legcsinosabb óriás, vagy a Bot Benő. De ezek közé tartoznak a Tomlinson sorozat kötetei is a cicáról, bagolyról, pingvinről, gorilláról, tyúkról és a földimalacról, és ilyen emblematikus Annie M. G. Schmidt minden meséje Szutyoksáritól, Titin át egészen a sünis Manciig. A kiadó két legújabb darabja, a Pim és Pom – A nagy kaland és a Janó és Janka őszi meséi is beállhat ezeknek a könyveknek a sorába.

Pim és Pom – A nagy kaland 

Pim, a fehér hasú cirmos cica, és barátja, a tetőtől-talpig szurokfekete Pom 1958-ban láttak napvilágot a holland Het Parool napilap hasábjain. A két macska történeteit Mies Bouhuys álmodta meg, s saját macskái után nevezte el meséi főhőseit. Pim és Pom több mint tíz évig minden héten megjelentek az újságban, majd kalandjaik könyvben is megjelentek. A következő nagy lépésként pedig a tévék képernyőin bukkantak fel, e sorozatból pedig tavaly mozifilm is készült, melynek egyfajta kivonata ez az új könyv.
Ez a kiadvány egyszerűen tökéletes. A szöveg, a történet, a méret és az illusztrációk egy nagyon szeretnivaló, kompakt kis mesekönyvvé állnak össze. Egyszerűen fogalmaz, mégis valahogy költőien. Van humora, tanulsága. Együtt lehet izgulni a történésekkel és természetesen boldog a befejezés. És a rajzok! Ismerősek, mert az alkotójuk Fiep Westendorp, Annie M. G. Schmidt örök alkotótársa – akik egyébként éppen a Het Paroolnál találkoztak először. A Janó és Janka vagy a Titi könyvek színvilágához képest ezek a rajzok azonban még gazdagabbak. A kékben, narancsban és vörösben úszó képek nagyon hangulatosak.
Pim és PomPim és Pom két cicus. Jó barátok, és a Kedves Hölgynél, a világ legaranyosabb gazdasszonyánál laknak. Puha párnán pihennek, és a legfinomabb szardínián élnek. Egy nap a gazda unokahúgai piknikre viszik a cicákat, ahol kiderül, hogy az ikerlányok terve az, hogy elcsenik a cicákat, és magukkal viszik őket egy másik városba, ahova épp költöznek. Ettől a két cica annyira megretten, hogy elszökik. Innentől kezdődnek a kalandok, félreértések, új barátok találása, a barátságuk erőpróbája, és a happy end. 
Fiep Westendorp és Mies Bouhuys könyve biztos, hogy alapdarab lesz a pagonyos irodalomhoz szokott gyerekek könyvespolcain. Kattints, és olvass bele az új könyvbe, ha pedig érdekel a könyv alapjául szolgáló mozifilm, itt megnézheted az angol nyelvű előzetest!
(Laura ajánlója)


Janó és Janka őszi meséi

Pimmel és Pommal ellentétben Janót és Jankát aligha kell bemutatnom bárkinek is: a két jó barát mindennapjait bemutató sorozat minden bizonnyal a holland gyermekirodalom királynője, Annie M.G. Schmidt leghíresebb alkotása.
Van valami a régi mesékben, amit nehéz megfogalmazni. Arra a megnyugtató érzésre gondolok, ami akkor fogja el az embert, amikor a kezébe vesz egy elnyűtt Kisvakondot, és beszívja a könyv illatát, vagy amikor meghallja a Frakk, a macskák réme főcímdalát, esetleg akkor, amikor meglát egy Kockásfülű Nyulat egy játékboltban. Bár lassan három generációnyi hollanddal ellentétben én nem Janón és Jankán nőttem fel, őszi történeteiket olvasva mégis ugyanaz az érzés járt át.
Ez a békés hangulat csak fokozódik, ahogy az ember egyre jobban bevonódik a két gyerek meghitt, kissé melankolikus világába. Szeszélyes őszi időjárás ide vagy oda, Janó és Janka ősszel is épp úgy feltalálják magukat, ha játékról van szó, mint bármikor máskor. Szakad az eső? Nem baj, ugorjunk tócsákba! Heves szélvihar teszi próbára a fák ágainak ruganyosságát? Tökéletes időpont arra, hogy pékségbe menjünk! Fagyos jégeső veri az ablaküveget? Itt az ideje bögrébe gyűjteni a jégdarabokat, és odaadni AnyJanó és Janka őszi meséiának ajándék gyanánt. Olyan sűrű köd száll le az utcákra, hogy az ember az orráig sem lát? Ilyenkor a legjobb vonatosat játszani, ezt mindenki tudja. Persze az ősz nem csak az óceáni éghajlat viszontagságairól szól. Janó és Janka gyermeki ártatlansággal látják meg a szépet abban, ha gereblyézniük kell, ha kukacot találnak az almában, sőt abban is, ha a papírsárkányuk fennakad a fán.
Szóval van valami a régi mesékben, egy olyan meghittség és békesség, ami Janó és Janka őszi meséiben is fellelhető. Új könyvek, rajzfilmek, animációs filmek jönnek-mennek, s gyakran egyik zseniálisabb közülük, mint a másik – de azért megnyugtató arra gondolni, hogy mindig is lesznek olyan klasszikusok, amikhez örökké vissza lehet nyúlni.
(Anna ajánlója)

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek