"...minden száj a maga módján mesél"

Mosonyi Aliz: Egyszer volt, ahogy még sose volt - tizenkét és fél Grimm mese, ill. Rofusz Kinga, Pagony, 2014.

„A régi meséket is szeretem, de ezek sokkal jobbak” - mondta a nyolcévesem, amikor elolvastuk együtt Mosonyi Aliz Grimm meséit. Ebben a könyvben tizenkét és fél mese van, de olyan, amilyet még senki se olvasott, „se az apám, se az anyám, se a nagyapám, se a nagyanyám, a dédapám se, a dédanyám se, az ükapám se, az ükanyám se, én se, te se.” - Both Gabi ajánlója

„A régi meséket is szeretem, de ezek sokkal jobbak” - mondta a nyolcévesem, amikor elolvastuk együtt Mosonyi Aliz Grimm meséit. Ebben a könyvben tizenkét és fél mese van, de olyan, amilyet még senki se olvasott, „se az apám, se az anyám, se a nagyapám, se a nagyanyám, a dédapám se, a dédanyám se, az ükapám se, az ükanyám se, én se, te se.”

„MosonyiAlizul” olvashatjuk el ezt a tizenkét és fél ismert történetet, melyeket a Grimm testvérek őriztek meg számunkra. A bevezetőben már idézett hosszú felsorolás még jó sokszor szerepel abban a fél mesében, mellyel elkezdődik a kötet. Nekem nagyon tetszett, hogy ilyen sokszor visszatér ez a mondat, de kicsit féltem, mit szól hozzá egy nyolcéves. A nyolcévesnek még nálam is jobban tetszett. A második felsorolásnál összevonta a szemöldökét, a harmadiknál széles mosoly terült el az arcán, a negyediknél igyekezett velem együtt mondani a szereplőket, az ötödiknél felszabadultan nevetett, a hatodiknál nem árulom el, mit csinált, és akkor még mindig hátra volt a hetedik...

A Jancsi és Juliska, a Csipkerózsika és a Piroska és a farkas jó pár évvel ezelőtt három önálló kötetben jelent meg, szintén a szerző elmesélésében, a Pagony kiadó gondozásában. Ezekből nőtt ki ez a tizenkét és fél Grimm mesét tartalmazó új könyv. A nyolcéves majdnem mindegyik eredetijét ismerte. Ő nagyon tömören foglalta össze a véleményét: „A régi meséket is szeretem, de ezek sokkal jobbak.”

A Grimm-mesék sötétsége, mélysége és Mosonyi Aliz humora egyszerre hagyott nyomot Rofusz Kinga képein. Az illusztrátortól megszokott és szeretett visszatérő motívumok mellett újabbak is felbukkantak. Minél messzebbre jutunk a könyvben, annál kiforrottabb megoldásokkal találkozunk. A sziluettek szerepeltetése különös drámaiságot ad annak a néhány illusztrációnak, ahol ezt a technikát láthatjuk. Szintén sűrű és drámai kép a Csipkerózsika meséjében szereplő tűk, ollók és egyéb vágóeszközök látványa, miközben nagyon vicces is. Igazán groteszk az az illusztráció, melyen a lapáton ülő boszorkány szemüvegei sorra lepottyannak, miközben a kemencébe löki Juliska. Rofusz Kinga kiválóan belehelyezkedett ebbe a különös régi-új mesevilágba a képeivel.

Mosonyi Aliz mesélési módjának fő jellemzői a ritmikusan felépített mondatok és az állandóan visszatérő szerkezetek, melyek szinte a láncmeséket idézik. A folyamatosan jelen lévő irónia mellett a váratlan poénok, a vicces idézetek és a jelzők halmozása is kedvelt eszköze. Életkortól függetlenül szerethető és élvezhető ezeknek a szövegeknek a játékossága.

Mosonyi Aliz a szívünknél fogva vezet be minket az ismert mesékbe. Olyan, mintha egy buborékban lebegnénk olvasás közben, és csak az utolsó mondat után jövünk rá arra, hogy be voltunk zárva a történetbe. Annyi feszültséget teremt a halmozással, a ritmussal, a visszatérő elemekkel és az iróniával, hogy hiába ismerjük a szereplőket és a mesék végét, újra és újra lélegzet-visszafojtva éljük át a mesehősök élményeit. Erre csak a nagy mesélők képesek, és nem kétséges, hogy – a Grimm testvérek mellett – Mosonyi Aliz is nagy mesélő.