Szorongásoldó mese (nem csak) gyerekeknek

Oliver Jeffers csodálatos képeskönyvéről

2017. január 18.Zsani

cimkék: szülőknek jó könyv Pagony

pingvinOliver Jeffers világszerte ismert könyve végre magyarul! Éppen itt az ideje! A szeparációs szorongás nem kortól függ, de vannak életszakaszok, amikor intenzívebben jelentkezik a gyerekek (és a felnőttek) életében. 

Hogy hogyan oldja fel mindezt minden erőlködés és modorosság nélkül A pingvin és a kisfiú története? Hogyan könnyít a magánytól való félelmünkön, meghozva a felszabadító rácsodálkozást?

A cikkből kiderül!
Lost and Found (magyarul A pingvin és a fiú címmel jelent meg) című könyve 2005-ben nyerte el a Nestlé Smarties Book díj aranyérmét. A könyvből készült animációs film több, mint 40 nemzetközi díjat nyert.

Nem csoda: A pingvin és a kisfiú egyszerre tudja a piciket és felnőtteket a lapokhoz bilincselni egészen addig, míg el nem jön a vacsoraidő. Igazi családi összebújós történet, amit mindenki újra- és újra akar majd olvasni és nézegetni, mert a szülők számára legalább annyi kalandot és megkönnyebbülést nyújt, mint a kisebb, nagyobb gyerekeknek. 

Igazából már első látásra is varázslatos: először a képek tetszenek meg, majd a történetet olvasva leesik az állad, mennyire pontos és találó. Vizuálisan Agócs Írisz munkáira hasonlít, akit jól ismerhetsz a Maszat-sorozat, a Cipelő Cicák, vagy a Tandori kötetek rajzolójaként, ezért a magyar olvasóközönségnek kimondottan komfortos, miközben a mese tele van vágyakkal, izgalommal, szomorúsággal, szeretettel és egymásra találással. Ez a párosítás mindenképpen szerencsés. Az illusztrációk egyszerre tudják a gyerekek és a felnőttek szeretetét elnyerni.

pingvin
























Ami a legjobb vizuális játék benne, hogy a kisfiú és a pingvin (a helyzetüktől függően) hol egész közel vannak az olvasóhoz, hol pedig egészen aprók, a távolból, vagy valamilyen óriási dologhoz képest alig látszanak. Gyönyörűen hozza játékba Oliver Jeffers a különböző nézőpontokat, ezzel még líraibb élményt nyújtva a távolság és a kicsinység megtapasztalására.

De miért tetszett ez a könyv annyira nagyon egy három és fél éves kislánynak? 

És miért tetszett épp annyira a szülőknek is?

A kisfiú élethelyzetét homály fedi. Nincs neve, nem jelennek meg a szülei, annyit látunk, hogy egy házban lakik. Egyedül ajtót tud nyitni. "Volt egyszer egy kisfiú, aki egy napon egy pingvint talált az ajtaja előtt." - így kezdődik Oliver Jeffers A pingvin és kisfiú című képeskönyve. A pingvinről sem tudni, hogy honnan jött és miért, de ettől kezdve mindenhová követte a fiút. A pingvin szomorú, ezért a fiú haza akarja vinni a Déli-sarkra. Megküzd a hullámokkal, majd megérkeznek. Kiteszi a pingvint a Déli-sarkon. "De ahogy visszafordult, a pingvin bánatosabbnak tűnt, mint valaha. És neki is furcsa volt így egyedül." Végül a kisfiú ráeszmélt, hogy a pingvin nem eltévedt, hanem magányos volt. Nehezen ugyan, de újra egymásra találtnak. "Így aztán a kisfiú és a barátja együtt tértek haza, és egész úton csodálatosabbnál csodálatosabb dolgokról beszélgettek."

A magánytól való félelem, a szeparációs szorongás nem korhoz kötött. Alapvetően a kisgyerekek kapcsán szokott róla szó esni, mikor az anyuka valahol "ott hagyja" a gyerekét. Tapasztaljuk csecsemőkorban, mikor elkezdődik a bölcsi, vagy az ovi, sőt később is vissza-vissza tér. Még a felnőttek is szoronghatnak a magánytól. Sőt a magányt meg kell tapasztalni minden emberi lénynek. Előbb utóbb bekövetkezik a pillanat, amikor, ha csak egy röpke időre is, hogy egyedül leszünk. Ez egyáltalán nem feltétlenül rossz. Kinek jó, kinek rossz, hol jó, hol rossz... De amíg csak tudjuk, hogy be fog következni ez a helyzet, kialakulhat a félelem az ismeretlentől, a bizonytalantól. Az oviba, bölcsibe szoktatás alatt a szeparációs szorongás nagyon erős, de van, akinél később jelentkezik. A szociálisan nyitott, kalandvágyó lurkók gyakran később eszmélnek rá, hogy anyával, vagy apával mégiscsak mennyivel könnyebb és jobb, mint eleget tenni a szocializáció szorongató kihívásainak. Ők a kezdeti lelkesedés után általában akkor kapcsolnak, amikor a többiek már rég megbékéltek a helyzettel.

Egy valamit azért mégis tehetsz: ha éppen kínozza a szorongás, érdemes megkönnyebbülni egy arra érdemes mesével. Te is meg fogsz nyugodni!

pingvinÉs akkor nézzük a két szereplőt: a kisfiú, bár teljesen magányosan van ábrázolva, nem érzi, érti az elején, miért talált éppen rá a pingvin. Úgy tűnik, bár egyedül van, nem szenved hiányt semmiben. Teljes az élete, sőt, a pingvin megjelenése teljesen értelmezhetetlen számára. Ez alakul át a felismeréssé, milyen óriási a hiány, ha a pingvin, aki, amióta megismerte mellette volt, egyszer csak eltűnik. Milyen óriási az űr! És milyen furcsa! Semmi sem a régi... Megtapasztalja, milyen az, ha valaki tényleg teljes egészében jelen van az életében. Megtanulja, milyen a szeretet. Mi is a kötődés. 

A kisfiú nem félt a magánytól, mégis megtapasztalta azt, milyen az, ha valakit szeret, de nincs vele. Vele leginkább a bátor és magabiztos, szociálisan érzékeny és nyitott gyerekek azonosulnak, akik lelkesen indulnak az oviba heteken, sőt, akár hónapokon keresztül, ám lassan mégis leesik nekik, a tantusz, miszerint a szüleivel a legjobb mégiscsak az élet...

Nekik óriási megkönnyebbülés, hogy a két hős a nehézségek után újra egymásra talál, és elválaszthatatlan barátok lesznek.

Mi a helyzet a pingvinnel? 

Ki ő és honnan jött? Hát miért nem azzal kezdte, hogy magányos és azért szomorú? Talán ő sem tudta... A semmiből jött, és csak volt. Csak azért jött, hogy legyen. A kisfiúnak legyen. Lehet, hogy volt előtte valakije, akit elveszített? Nem tudni. Mindenesetre a pingvin már tudhatta, mi az a szeretet és mi az a magány. És képes volt ezt megtanítania a kisfiúnak is. 

A pingvin nagyon szorosan kapaszkodik a fiúba, lépten-nyomon ott van a sarkában. Ő azoknak a gyerekeknek a metaforája, akik, pontosan tudják, mekkora veszteség, ha a biztonságot adó szerettük nincs velük. Ő szereti a biztonságot, a közelséget, inkább függő típus, aki megtanulhatja A pingvin és a kisfiú történetével, hogy, nem is olyan nehéz egyedül helytállni, mint elsőre gondolná, és, aki szereti őt mindig visszatér hozzá.

A felolvasás után, valahogy sokkal könnyebben megy minden. Nincs tele félelemmel az este, és nyugodtabban merülhetsz álomba te is és a gyerek is, mint valaha.

fent

A pingvin és a kisfiú kalandjai folytatódnak a Fent és lent című könyvünkben, keresd mindkét kötetet webboltunkban!





A szerzőről:

Az 1977-ben született Oliver Jeffers ír származású illusztrátor, jelenleg Brooklynban él, és elsősorban gyerekkönyv illusztráció révén vált ismertté, habár emellett figuratív festészettel és installációkkal is foglalkozik. Lost and Found című könyve 2005-ben nyerte el a Nestlé Smarties Book díj aranyérmét, mely magyarul A pingvin és a kisfiú néven jelent meg. A könyvből készült animációs film több, mint 40 nemzetközi díjat nyert, itt nézd meg a film trailerét, ide kattintva pedig egy angol nyelvű videóban megismerheted a film alkotóit és a szerzőt is.

Ha  még többet akarsz megtudni a szerzőről, akkor érdemes megnézned, hogyan telik egy napja Oliver Jeffersnek, kukkants bele a mindig nála lévő kis vázlatfüzetébe is, amit mindenhova magával visz, még a mosodába is.

Szeretnéd kiszínezni legújabb barátodat, azaz a pingvint és a kisfiút? Itt tudod letölteni!