Törd a fejed!

Granna társasok kisiskolásoknak

cimkék: #játék #8-12

A héten a Granna játékok lesznek a boltban és a weben is a középpontban. Hogy mit kell tudni ezekről a társasokról? Az egyik legjobban játszható társasokról van szó, amelyek kilépnek a hagyományos társasok sablonjaiból (nem mintha azok nem lennének nagyon jók), mint ki nevet a végén, dominó, fekete péter… Amint az alapjátékokat meguntuk, áttérhetünk ezekre! Van köztük jópár, amit már 5-6 évesen is játszhatunk, ha kicsit odafigyelünk a játékostársunkra, 7-8 évesen pedig bármelyik játszható szinte!

Én most három olyan játékot válogattam össze, amit együtt tud játszani az 5 és a 7 éves.

Kicsoda? Micsoda?, avagy Sárkány Samu fejtörői

Ebben a játékban verses találós kérdésekre kell megfelelni. Ezer éve megvan nekünk, a gyerekeim az összes kérdést fejből fújják, és mégis újra meg újra elővesszük. A kisebb dobozban Varró Dániel találós versikéi vannak, amik ugyaen nem az életmű csúcsai, de így is három testhosszal viccesebbek minden egyéb verses találós kérdésnél, amit olvastam valaha. Lehet versenyeztetni a gyerekeket, hogy ki találja ki előbb a kérdést (ha nagy a korkülönbség, ez nem vicces), lehet körbe menni, ha sokan vagyunk, hogy mindenki a mellette ülőnek mond egy kérdést, aki ha kitalálja, akkor megkapja a kártyát, és az nyer, aki előbb szerez meg öt kártyát. És lehet egyszerűen játszani: egyik gyereknek egy kérdés, másiknak egy kérdés. Főzés közben, vonaton, autóban. Nálunk már egymásnak olvassák.

Farkasok és bárányok

Az én elsős kislányom szerint reggel korán kelni, azaz kelteni valakit a legnagyobb gonoszság a világon. Ehhez képest, miután vasárnap délután kipróbáltuk ezt a játékot, arra kért, hogy másnap hatkor!44!!4! keltsem fel, mert ő társasozni akar reggel. Szerintem ennyi elég is lenne játékajánlónak, de azért leírom, mi ennek a  játéknak a  lényege, és mi hogyan játszottuk.

Mindenkinek van egy színe, amilyen bárányokat gyűjt. Ez titkos. Mindenkinek van négy kártyája, amin bárányok és kerítések vannak. A lényeg: az egész olyan, mint egy bonyolultabb dominó, tehát kék bárány mellé csak kéket lehet rakni, sárga mellé sárgát, falu mellé falut stb. A cél: a saját színünkből minél több bárányból egy elkerített nyájat alkotni. Viszont! És ez a nehézség: ha ugye már két vagy három oldalával kell illeszkednie a kártyánknak a lerakottakhoz, akkor egyre nehezebb a megfelelő kártyát megtalálni. Minél később zárunk le egy nyájat, minél tovább taktikázunk, annál valószínűbb, hogy eltaktikázzuk magunkat. Ráadásul ha valaki egy erdőszéllel lezár minket, akkor odateheti a farkast, és ameddig nem tudunk a farkasos erdőbe vadászt tenni, nem számítanak a birkáink… no meg a játékostársaink csírájában elfojthatják nyájgyarapítási kísérleteinket, ha lezárják helyettünk kis nyájunkat. Ami segít rajtunk: ha több oldalával illeszkedik a lerakott kártyánk, több kártyát húzhatunk helyette, így növelhetjük a választékunkat. Ha van már egy tisztes méretű nyájunk, mondhatjuk azt, hogy kiszállunk, és akkor kapunk hat pluszpontot. Egy kilenc-tíz fős nyájnál bőven benne van a pakliban, hogy 15 fősnél nagyobbot senki nem fog csinálni, és nyerünk.

Ami nagyon fontos ebben a szuper változatos és logikát fejlesztő társasban: lehet nagyon stratégiázni, és akkor egy tíz-tizenkét évesnek is kihívás (vagy nekem, aki hajlamos huszonötféle verziót lefuttatni fejben, hogy mi van, ha, és mi van, ha…), ha nagyon kiszúrunk egymással akkor lehet viccesen küzdeni. DE egy kisebb gyerekkel is tök jól lehet játszani, ha hagyjuk építkezni egymást! Sőt, az én gyerekeim még üzletelni is kezdtek a kártyáikkal! És akkor az a cél, hogy hogyan tudjuk mindannyian minél ügyesebben kirakni a pályát, hogy minden nyáj nagy legyen és le legyen zárva.

Ezt a játékot tehát mindenkinek ajánlom, nagyon jó.

Halfogócska

A Halfogócska volt az a társas, amit a pingvinek miatt vettünk kézbe, mert a kisebbik gyerek olthatatlan rokonszenvvel viseltetik mindenféle sarki állat iránt.

Ebben a játékban minél több halat kell gyűjteni úgy, hogy a jégtáblát, amiről indulsz, leveszed, és elteszed. Van egy, kettő és háromhalas tábla. Ebből az következik, hogy mindig sokhalas táblára kell igyekezned. Mindenkinek három bábuja van, amit mozgathat. Persze csakhogy ha nem figyelsz, könnyen beszorulsz egy kis jégtáblára, vagy éppen összetömörültök a többiekkel, és nem tudsz továbblépni, aminek következménye, hogy hiába állsz egy hármas táblán, nem tudod bezsebelni… Ehhez a társashoz nem árt pár lépéssel előrelátni, hogy ne teljesen véletlenszerűen ugráljunk - ez az ötévesnek még nem való, de a hétévessel mi rendesen belemerültünk! Nagyon jó kis pörgős logikai játék, egy hibája, hogy a hatszögtáblákból kirakott mező könnyen szétcsúszkál, ahogy vesszük ki a táblákat, és kicsit eltart kirakni úgy, hogy ne csússzon szét. Nem baj, legalább a finommotorika is fejlődik kicsit:)

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek