A képregény újra menő

Újdonságok retró hangulatban

Képregényt olvasni elég menő volt a mai szülők gyerekkorában, de mi a helyzet ezzel a majdnem méltatlanul elfeledett műfajjal ma? Örömmel értesítünk, hogy mostanában rengeteg csodálatos kiadvány jelenik meg, és a sikere ma is töretlen, elég a gyerekek kezébe adni. Ismerd meg, milyen menő képregényeket olvasunk most!

A képregény, gyerekkorom népszerű műfaja, reneszánszát éli. Ugyanaz történik vele mint a diavetítéssel. Mindkettő valahol a digitális világ megfékezésére szolgáló áthidaló megoldás. Míg a diavetítés a mozgókép bámulása helyett egy meghitt, rendhagyó és varázslatos élményt nyújtó szórakozás, addig a képregények az intenzív rajzokkal, és a kifejező, leegyszerűsített szövegekkel szinte mozgókép szintű ingert kínálnak. Legalább közben nem a monitort bámulja a gyerek. 
 
Sokszor találkozom elkeseredett szülőkkel, akik amiatt bánkódnak, hogy gyermekük nem hajlandó könyvet venni a kezébe. A kütyük bűvöletében élő gyerekek és a miattuk aggódó szülők napi küzdelmében kompromisszum lehet egy jó képregény. Hiszem és tapasztalom is, hogy ha egy gyermeket képes beszippantani egy-egy ilyen rajzos könyv, akkor előbb vagy utóbb terjedelmesebb művek olvasására is képes lesz. 
 
Örömteli, hogy egyre bővül a képregények listája. A régi klasszikusok mellett, mint az Asterix és Obelix sorozat újra kiadott részei, megjelennek kortárs művek is, így például a Nyulász Péter regénye alapján készült Helka. Míg a lányom bármit elolvas amit a kezébe adok, addig a 9 éves fiamat nem tudom rávenni egy klasszikus méretű regény elolvasására. Megpróbálkoztam hát a képes verzióval, ami viszont olyannyira bejött, hogy hangos olvasást tartott belőle, teljes átéléssel. A képek segítségével remekül követhető a szereplők érzelmi állapota. Pillanatok alatt kiolvasta az amúgy nem is olyan vékony könyvet, és utána már nem ódzkodott az olvasásától.

A trilógia első részét Somogyi György írta át, és Tebeli Szabolcs rajzolta képregénnyé. Várjuk a folytatást!








Érdekes módon a képregény kínálat inkább a fiúkra specializálódott.

A nálunk elérhető képregények többsége is a kalandokról szól. A Ventus Libro kiadó Klasszikusok képregényben sorozata például olyan nagy regényeket rajzosított meg, amit a mai gyerekek valószínű eredeti állapotában már nehezen vennének kézbe. A sátán kutyája vagy A láthatatlan ember története ma is izgalmas, de biztos sokaknak ilyen formán könnyebben fogyasztható.

Megtalálható a sorozatban Dickens: Karácsonyi ének Defoe Robinson Crusoe-ja és Mark TwainTom Sawyer története is.












Izgalmas és nagyon aktuális az Illegál című képregény, amely egy 12 éves afrikai fiú, Ebo menekülését meséli el Európa felé. Két idősíkon zajlanak az események. Az egyik a Földközi-tengeren való átkelés stációit mutatja be. A háborgó tenger, a kiszolgáltatottság, a félelem nagyon hatásosan rajzolódik meg.

A másik idősíkon pedig azt követhetjük végig, miért kényszerül egy gyerek nekivágni a bizonytalanságnak, kiszolgáltatva a természet viszontagságainak, jó és rossz emberek kénye-kedvének. A történet önmagában is felkavaró, de a kifejező képek szinte filmszerűen közvetítik az eseményeket. 











Az újonnan megjelent  képregények sorában talán a legizgalmasabb Anne Frank naplója - képregény. Ari Folman és David Polonsky rajzos könyvében, úgy próbálják elmesélni Anna Frank történetét, hogy megőrizzék annak szellemi esszenciáját, ugyanakkor a rajzok segítségével bizonyos részletekre rá is tudjanak erősíteni. Anne Frank humorára például. De belekerültek a könyvbe olyan képsorok is, amivel a lány lelkiállapotát tudják szemléletesebben bemutatni. Az egész naplót lehetetlenség lett volna képekbe foglalni. Éppen ezért bizonyos fontos részleteket nem is próbálták lerajzolni: a szöveg részek egy az egyben kerültek bele a könyvbe. A képregény olvasása közben az embernek nem az az érzése, hogy egy lebutított változatot olvas, inkább egy szubjektív elbeszélést kap, amivel még izgalmasabbá válik a történet.

Kapcsolódó cikkek