
Az ovisok bevették az idősek otthonát!
„Minden néninek és bácsinak,
akik nem felejtettek el játszani.
És minden gyereknek,
akik együtt játszanak velük.”
Olvass tovább!
A történet elsőre talán nem tűnik nagyon izgalmasnak: a süni csoport óvodásai ellátogatnak egy villába, ahol idős emberek laknak, hogy előadjanak nekik egy színdarabot. A gyermeki fantázia és kíváncsiság azonban felpörgeti az eseményeket: azonnal meg kell például tudniuk, hogy laknak-e abban a villában boszorkányok. Ha megtudták, majd kideríthetik azt is, hogyan lehet felvenni egy falábat, vagy hogy hogyan lehet halak nélkül horgászni. De ennél sokkal több is történik ezen a helyen.
Tedd már most a kosaradba!
Elsősorban természetesen nagy mókázások és egymásra találások. Kiderül, hogy egészen sok közös van egy kicsiben és egy nagyon nagyban, és itt a keserédes humorunkat elő is kell venni. Egy gyerek például könnyedén észreveszi, hogy ha egy néni a poharában felejti a fogát, és nem szégyelli megkérdezni azt sem, mosni mégis hogyan szokta: ha kint van, vagy ha bent? Abszolút érti, ha a néninek pelenkája van, hiszen neki is van még, bár már csak éjszakára – huh, de jó, akkor nincs ezzel egyedül. Teljes természetességgel gondolja, hogy az Őszirózsa Villában lakók gondozója is egy óvó néni, a teljes egymásra találást pedig a dugicukrok előkerülése koronázza meg.
Lapozz bele itt!

Stefanie Höfler története óriási kedvességgel és rengeteg humorral mesél arról, hogy egymással kapcsolódni mindig felemelő – legyünk bármilyen messze is életkorban egymástól. Hozzuk össze a generációkat: olvassátok ti is Az Őszirózsa Villa meghódítása című egyedülálló kötetet Nádori Lídia fordításában!
A könyvet Nádori Lídia fordította.
A könyv az Európai Unió társfinanszírozásával jelent meg.

