100 éve született Janikovszky Éva...
A könyvek és szerzői jogok világnapján született, köteteit ma már 30 nyelven olvassák, és 2026-ban ünnepeljük születésének a 100. évfordulóját. Janikovszky Éva gyerekeknek és felnőtteknek szóló írásai generációkat kötnek össze. A centenárium alkalmából a Móra Kiadó és a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány emlékévet tart: új és megújult kötetekkel, hangoskönyvvel, hazai és határon túli szervezetekkel közös rendezvényekkel, színházi és animációsfilm-premierrel, illetve egy kórusmű ősbemutatójával tiszteleg a méltán világhírű alkotó emléke előtt
Janikovszky Éva több interjújában is elmondta, hogy gyerekként nem akart író lenni. Hogyan vezetett mégis az útja oda, hogy világszerte olvasott szerzővé vált? A Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, szerkesztő 1926. április 23-án született Szegeden, Bartos Lili és Kucses Pál gyermekeként, Kucses Éva Etelka Nanetta néven. A „papírillatot” nagyapja, Bartos Lipót szegedi papír- és könyvkereskedésében ismerte meg, ahol kiskorában rengeteg időt töltött. Szülei válása után dr. Donászy Kálmán újságíró lett a nevelőapja, aki rengeteget mesélt neki, s ő bátorította, hogy kezdjen naplót, cikkeket írni.
Az egyetemen főként bölcsészettudományi tantárgyakat hallgatott (filozófia, néprajz, magyar és német), kiválóan olvasott és írt németül, végül 1950-ben tanári diplomát szerzett. Ezt követően a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Tankönyvosztályán helyezkedett el, majd átkerült a Nevelésügyi Főosztályra. Ott kötött életre szóló barátságot Szabó Magdával, aki később róla mintázta meg az Abigélben Horn Mici alakját.
Janikovszky Éva 1954-ben került az Ifjúsági Kiadóhoz, amely 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét. A kiadóban több pozícióban dolgozott: kezdetben lektor volt, később szerkesztője, majd 1964-től főszerkesztője lett a Mórának.
Olyan szerzők műveit gondozta, mint Fekete István, Bálint Ágnes, Csukás István, Szabó Magda, Békés Pál, Lázár Ervin, így már szerkesztőként is kulcsszerepe volt a 20. századi magyar gyermekirodalom formálásában.
Első könyvét felkérésre, egyfajta munkahelyi feladatként írta (Csip-csup, 1957, még Kispál Éva néven), majd két lányregénye, a Szalmaláng és az Aranyeső után Réber László illusztrátorral kezdett közös munkába. Bár ikonikus képeskönyveiket gyerekkönyvnek tartják, ezek a kötetek legalább annyira szólnak a felnőttekhez is. Ironikus humorú szövegei görbe tükröt tartanak az olvasóknak, hagyomány és modernség viszonyára kérdeznek rá, a gyerek-felnőtt kapcsolatok továbbgondolására késztetnek. Ez a sorozat korosztálytól függetlenül népszerű; a hazai és a nemzetközi piacon hárommillióhoz közeli darabszámban kelt már el. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár statisztikája szerint az elmúlt húsz évben több mint 50 000 alkalommal kölcsönöztek Janikovszky-könyvet csak a fővárosi könyvtárhálózatban.
Janikovszky Éva életműve a Móra Kiadó és a Trend Kiadó gondozásában jut ma az olvasók elé. A Már óvodás vagyok méltó folytatása a Még óvodás vagyok! című kötet. Az ebben szereplő szövegek és Réber-illusztrációk nagy része eddig csak folyóiratokban jelent meg. A vidám, okos, gyerekhangon írt történetekben újra találkozhatsz Danival, Pöszkével, Zsoltikával (aki rúg!), az első óvodai naptól egészen a nagycsoportig követve óvodai kalandjaikat. A centenáriumi év alkalmából egy, az író életét és munkásságát bemutató gyerekkönyv is napvilágot lát. A Naphegy életrajzi sorozata Majoros Nóra A lány, akivel mindig történik valami című kötetével gazdagodik.
Aki színházi élményen keresztül is bekapcsolódna az ünneplésbe, az 2026. április 23-án, az író 100. születésnapján a MOMKultban két különleges előadást is megtekinthet. Délelőtt a Velem mindig történik valami című zenés darabra várják a gyerekeket, felnőtteket, a nap végén pedig Kizárólag az utókor számára című színdarabból készült díszelőadást tekinthetik meg az irodalom- és színházrajongók. További események és információk a janikovszkyeva.hu weboldalon.
