Értse meg Hannácska, ez egy felháborítóan józan város!

Kamaszkritika az Időfutár sorozatról III.

cimkék: #kamaszkritika

Azért szeretnék király lenni, mert féktelen hatalomvágy tombol bennem. Kötelezővé akarom tenni, hogy mindenki azt csináljon, amit akar. Törvénybe fogom iktatni, hogy mindenkinek azt kell szeretnie, akit tud, úgy élnie, ahogy jólesik neki, és olyannak lenni, amilyen. És aki nem engedelmeskedik, az életfogytig tartó szabadságra lesz ítélve.


IDŐSÍKOK
Jeli Viktória, Tasnádi István és Vészits Andrea: Időfutár V. - A ​por hatalma

Jelen


Mitől lesz egy könyv mai? A nyelvezettől, az aktualitástól, a díszlettől, attól ha grámpiketek és ananásztollú emberek mászkálnak benne? Attól, hogy mindenki szlengben beszél és ezerrel nyomatja az informatikát? Attól, hogy ma játszódik? 

A jelen, mint idősík úgy volt berendezve, mint akármelyik másik ma játszódó könyv jelenje (kivéve, hogy talán kicsit több volt benne az informatika). A jelen, olyan volt, mint egy üres papírlap, amit aztán megtöltöttek mindenféle rajzokkal, krikszkrakszokkal, mintákkal, pecsétekkel… Az ötödik kötetre a jelen vissza is húzódik a medrébe, hiszen a legtöbb fontosabb karakter különböző idősíkokba lesz ,,áthelyezve”. A jelen idősíkként nézve kicsit szokványos volt, hiszen ismerjük, benne élünk és nem csodálkozunk minden reggel rá, hogy -nézd egy kenyérpirító! Frank Shailor találta ki, aki amerikai volt, de ennek ellenére ma a brittek jellemző reggelije a pirított kenyér.- Egyszerűen nem, mivel beleszülettünk.

18. század

(A jelen után, természetesen), a 18. század a legkidolgozottabb század. Annyira ki van dolgozva, hogy egy saját figurát is kapott, aki az összes kötetben jelen van, és mint túlsnapszolt kocsis osztogatja fáin poénjait (igen, Sándor…). Az első kötet után afféle érdekes adalékhelynek tartottam (a maga furcsa rigolyáival-jé, a 18. században még, ha nem figyeltél oda a higiéniára, hopp meghalhattál), de szépen lassan elkezdte bontogatni a szirmait és kinyílt. A 4.-5. kötetben már egy fő idősíknak számított (szinte fontosabb is volt, mint a jelen). Az már látszott, hogy ez nem az a fajta könyv, amit azért írtak meg, hogy az író megfelelő csomagolást találjon az, "öntyömpöntyöm, gyerekek, a 18. század is egy kor volt, akkor is éltek emberek” tanulságú meséjének. Még csak az az igény sincs meg a szerzőkben, hogy művüket híres emberek divatbemutatójává változtassák (persze, sok híres ember megjelenik a sorozatban, de a hétköznapiak tartják az egyensúlyt). Igaz a vége felé már túl sok volt az összeesküvés elméletekből, minden új történés után mérlegeltem, gondolkodtam, hogy talán mégis csak megint átverik Hannát és kiderül, hogy ők egy szuper díszlettel rendelkező gumibohóctársulat, mert már annyi csavart beleraktak a szerzők, hogy én, mint olvasó is csavarokban kezdtem el gondolkodni.

Jövő

A legingoványosabb talaj, bármilyen értelemben vesszük a jövő. Ha szembeszaladna velem a Lánchídon egy lobogóhajú laborköpenybe öltözött magyar tudós és azt ordibálná, hogy: "Emberek! 39 év múlva kies sivatag lesz a Balaton helyén. Feltalálnak egy új gonosz anyagot! Ne szavazzátok meg majd azt a politikuuuuust!" - minden bizonnyal fanatikusnak nézném, kitérnék az útjából, nem létesítenék szemkontaktust vele.

Viszont vitathatatlanul ötletes, hogy kitaláltak egy alternatív jövőt, bár sokszor éreztem magam halálra ítélt életű felnőttnek, míg olvastam a könyvet… Buraváros ötletéért, kivitelezésért, világáért hangulatáért odavoltam, de a káosz rend és ,,káosz elmélet” első (és második) olvasásra egy kicsit kusza volt és érthetetlen. Miért lenne a rend a káosz és a káosz a rend? Ennek ellenére a jövő egy izgalmas és váratlan idősík és jól meg van komponálva.

Az ókori Róma

Bevallom, eleinte ezt az idősíkot, ezt a "színt" egyáltalán nem vettem komolyan. Hogy miért? Mert ide "száműzték" az összes viccesebb mellékszereplőt (Szabika, Edina, Rogyák, Géza, Vali néni és Hanna néni) és nem hittem, hogy a történetet képesek lesznek úgy továbbvinni, hogy értelmes és kerek rész legyen belőle.
Hát, sikerült. Talán annak is nagy szerepe volt ebben, hogy köznapi római karaktereket is behoztak (Calo, Clodia), akik (legalább) éppen olyan kattantak voltak, mint a Rómába teleportált "osztag" és ott volt egy Tekla is, aki mindent elmagyarázott, ami kusza volt, vagy mai szemmel furának tűnt. Rogyák Mari - Gáza bá szerelem kicsit furcsa volt, szépen lassan jöttem rá, hogy a római brancsban a gyerekek a legnormálisabbak.

Király Katica Csenge írása


KARAKTEREK
Jeli Viktória, Tasnádi István és Vészits Andrea: Időfutár VI. - A ​holnap ostroma

Az Időfutár 6. könyvében kedvenc karaktereink újra megjelennek és életünk még az eddigieknél is lehetetlenebb.

A szerelmi szálak tovább bonyolódnak:
Edina kis híján szívrohamot kap mikor megtudja, hogy Ervin, az Ő Ervinje elutazik Amerikába és már soha többé nem jön vissza. Így minden tudását beleadva, segít Teklának megszervezni a szökést. De persze ez az akció rosszul sült el, mivel Rogyák Mari kitalálta, hogy ő mégse megy. Apropó Rogyák! Szeszélyes egy nőszemély az biztos! Egyik nap még Petronius így, meg Petronius úgy, másnap azonban már az arénában üvölti, hogy „Gézaaa, szeretlek! Kérlek bocsáss meg!” Persze Géza bá' sem egy egyszerű eset, de a szíve mélyén minden haragja ellenére szereti Mari nénit. De ahhoz, hogy erre ráébredjen, Szabika segítségére is szükség volt. Szabi az események közepette, Edinába habarodik bele olyannyira, hogy a lány kedvéért még diétás kólát is hajlandó lenne szerezni az ókori Rómában. Vali néni és Hanna néni hozzák megszokott formájukat. Hanna néni rájön, hogy hiba volt segíteni a svájciaknak, de az Imre iránti szenvedélyes szerelme nem hagy alább, ezért mindenben segít a római-különítménynek a hazajutásban. Vali néni Vesta szűz lesz, de véletlen hagyja kialudni a szent tüzet, ezért elküldik Géza bácsiékhoz a gladiátorok közé. Itt megismerkedik Szent Péterrel és az ujja köré csavarja. Mindeközben Seneca a háttérben gonoszkodik és próbálja irányítani a szálakat, azonban Néró idióta húzásai rendesen megnehezítik a dolgát.

Azonban féreglyuk-teló kapcsolatok is szövődnek. Bulcsú talált egy olyan humanoidot, aki ráadásul lány és talán mégsem annyira egyszerű és bugyuta, mint az összes többi. Valószínű a fiú egy kicsit szerelmes is lesz Teklába (mert igen, ő az a bizonyos humanoid), de ezt még saját magának sem meri bevallani. A lány pedig viszonozza Bulcsú burkolt érzéseit és ketten egy kifejezetten jó párost alkotnak. Hanna Buravárosban megismerkedett Fúzióval, akarom mondani Józsival és felettébb jól érzik magukat együtt. Benedict ezt nem veszi jó néven, de ő nem tud ezzel foglalkozni, mert neki Bodrit kell etetni, fotocellázni kell és persze Sándor kell szórakoztatnia (diktafonon keresztül!) csodás hangjával. Sándor Buravárosban nem találja igazán a helyét, mert „Értse meg Hannácska, ez egy felháborítóan józan város!”. Tibi, a király éjjel-nappal őrzi Zsófi testét és mikor a lány felébred a kómából, együtt megy vele mindenhova, vigyáz rá, segít neki megtenni az első lépéseket. Zsófi igazán hálás, de egyben furdalja a lelkiismeret amiért a hasonmása ilyen szörnyű dolgokat tett. Az öreg Ervin jóváteszi azt a hibát, amit még fiatal korában követett el azzal, hogy felfedezte az új anyagot. Segít Buravárosnak megszerelni az időgépet, így a többiek hazatérhetnek és megállíthatják őt, az új anyag felfedezésében. Így Edina is boldog lehet, mert az ő cicája itthon maradt.

És végül, de nem utolsósorban essen szó Búné és Imre sorsáról. Imre a fúriák hatására „megtér” és igazi angyali teremtés válik belőle. Befolyásolhatósága miatt Edit rendesen ki is használja. Az igazgatóhelyettes asszony elárulja Buravárost többször is, de mikor a végső csatában az arkhón veszít, rögtön Tibiék pártjára áll, azzal az érvvel, hogy ő életét kockáztatva szolgáltatta az információkat Buravárosba.

A könyvnek rendkívül erős karakterei vannak és az a legjobb, hogy mindegyik különböző.

Sámuel Laura írása

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek