Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában - A kiscsoportosok már megtanulták, hogy reggelente óvodába kell járni. Már nem is sírdogálnak, amikor elbúcsúznak az anyukájuktól! Megismerték az óvó nénit, a dadus nénit, találtak maguknak barátot, választottak kedvenc játékot. Már azt is tudják, hogy a tízórai után mese lesz, a mese után játék az udvaron, és ha ebéd után lefekszenek aludni egy kicsit, délután csillogó szemmel várhatják az érkező anyukákat és apukákat. Bartos Erika nagysikerű
Bogyó és Babóca az óvodában című meséjében kedves bogárkák segítségével ezt a napi rutint követhetik nyomon a gyerekek, nagy segítséget kapva így az ovis mindennapok megértéséhez. Mivel a körkörösen ismétlődő szokások nagy biztonságot nyújtanak a kicsiknek, az óvodás mesét örömmel fogják fogadni, hiszen róluk-nekik szól.
Az első, ovisoknak szóló sikeres sorozat könyveihez kapcsolódó színezőket bármikor használhatjuk az év során!
Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben - Még mindig kicsit hűvös van és időnként borongós az idő. A Nap későn kel és hamar nyugszik,lassan oldódik csak sötétség, ami olykor olyan félelmetes! Amikor a gyerekek megérkeznek az óvodába, még csak épphogy kivilágosodik, de amikor az anyukák és apukák értük jönnek, már lehet, hogy be is sötétedett! „Hogy lehet ez? Hát már sosem visznek haza engem? Óvó néni, mikor jönnek értem?”– kérdezik a kicsik. Az óvó néni megsimogatja az aggódó kis buksikat, mesél az egyre hosszabbodó nappalokról, aztán meg egy gyöngybagolyról, aki eleinte félt a sötéttől. Hupp, a bagolyfióka szívesebben élt volna nappali életet, hiába született éjszakai madárnak. Pont úgy félt a sötéttől, mint néha a gyerekek. De az anyukája nem hagyta annyiban a dolgot! Rávette kis fiókáját, hogy nézzen szét a világban, hátha a sötétséggel csak annyi a baj, hogy semmit sem tud róla. És milyen igaza volt! Hupp szót fogadott, ügyetlenül kikászálódott az odúból, hogy találkozhasson a kisfiúval, a kislánnyal, az öreg hölggyel, a fiatal lánnyal, akik megmutatják neki, a sötétség nem ijesztő, sokkal inkább izgalmas, káprázatos, csodálatos és gyönyörű! Jill Tomlinson A bagoly, aki félt a sötétben című könyvét középsős és nagycsoportos gyerekeknek ajánlom, függetlenül attól, hogy félnek-e a sötéttől vagy sem, mert a mesék egyszerre meggyőzőek és mulatságosak, a történetek 4-6 éves gyerekek számára jól érthetők és átélhetők.
- Nyomtasd ki, sokszorosítsd
ezt a képet, majd rajzoljatok a faágra bagolycsaládot körökből és háromszögekből! Itt lehet beszélgetni a különböző formákról, idomokról.
Berg Judit: Micsoda idő! - A kisebbek az állatos történeteket, a nagyobbacskák a tündérmeséket kedvelik leginkább Berg Judit kötetiből. Panka és Csiribí, a két kis tündérgyerek az erdőben él. Panka süt-főz, muzsikál, Csiribí szerel, javít, vagy liftet épít mókusmamának, hogy ne kelljen a sok mogyoróval az odúba cipekednie. De a tündérek erdejében is olykor meggyűlik a baj az időjárással!Panka barátja, Benedek, a kismadár, hiába keresi az ablakpárkányra szórt magokat, mert reggelre mindent belepett ahó. Panka finom áfonyás lepénnyel útra kel, hogy szánkózni hívja Csiribít, de egyszer csak eltűnnek a tündérfiú nyomai a hóban...
Berg Judit Hó című meséje igazi középsősöknek való tündérmese, ami alkalmat adhat egy jó kis nyomkövetős játékra is.
Feladatlap - középsősöknek: nyomtasd és sokszorosítsd
ezt a képet! Beszélgessetek arról, hogy leesett a hó. A gazda megetetné az állatait, de sehol sem találja őket. De a hóban lévő nyomok majd elárulják, hol lehetnek! Legyen a képen tyúk, malac, cica, kacsa lábnyom, amiket a gazdának követnie kell. Mindegyik állatot máshol találja meg! Pl a cicát a kutyaházban, a kutyus mellé bújva, a kacsát a befagyott tavon „korcsolyázva”, a malacot a kerítésnél havat túrva…
Vadadi Adrienn: Leszel a barátom? - A
mesékközépsősöknek és nagycsoportosoknak igazi óvodás történetek! Leával és barátaival csupa olyasmi történik, mint bármelyik óvodással. Nem szeretnek ebéd után aludni, csak az orrukat fintorgatják, ha nem vajas kenyér kerül az asztalra, néha pedig beléjük bújik a kisördög. Amikor pedig úgy zuhog az eső odakint, mintha dézsából öntenék, csak szomorúan bámulnak ki az ablakon és mindenfélét kitalálnak, csak kijussanak végre játszani az udvarra! Persze az óvó néni, mint mindig, amikor galiba készül, kitalál valamit. De nem elég ám a gyerekeket az ablaktól elcsábítani vagy közösen játszani valamit, annál sokkal izgalmasabb ötletre van szükség, hogy megmentse a helyzetet! Az Esős nap című mesét minden olyan esős napra ajánlom, amikor úgy zuhog, mintha dézsából öntenék!
További játékok közösen:
Nagycsoportosok: Dugjuk takaró alá a gyerekek kinti cipőjét, sapkáját, sálját úgy, hogy ne lássuk, majd egymás után húzzuk elő őket. Nevezzük meg, hogy kié és adjuk oda a gazdájának.Lehet nehezíteni a játékot úgy, hogy a gyerekek a takaró alatt megfognak egy ruhadarabot, meglesik, majd körülírják a gazdáját. Ezt a játékot 15 főnél többen nem érdemes játszani, mert nagy lesz a zűrzavar!
Középsősök: Játsszák el közösen azt a játékot, amit Vadadi Adrienn: Leszel a barátom kötetében az Esős nap című meséjében hallottak. De a „Melyik ujjam volt?” játék után a párok meg is „gyúrhatják” egymást, mintha farsangi fánkot készítenének. Közben együtt mondhatják: „Gyúrom a tésztát, pofozgatom, sütök belőle fánkot, megkenem lekvárral és bekapom!” Mindkét játék csiklandozós, nagyokat nevetős!
Kicsik: Minden gyerek nyakába akasszunk egy nyakláncot, amin a jele van. Járjanak körbe vagy táncoljanak zenére, és amikor megáll a zene, mutatkozzanak be egymásnak. A játékot lehet nehezíteni úgy, hogy a gyerekek bemutatkozáskor nyakláncot cserélnek és a következő találkozáskor nem a saját nevükön kell bemutatkozni, hanem azén, akinek a jele a nyakukban lóg.
