Pagonyosok Kedvenc Lapozói
Tanácstalanul álldogálsz a könyvesboltban, mert nem találod a legjobb, legszínesebb, legmókásabb első könyvet? Nehéz döntés... Ezzel a cikkel most virtuálisan járhatod be a Pagony boltjait, mert eláruljuk neked, hogy nekünk melyek a kedvenc lapozóink (az egyik például A majom mamája). Böngéssz itt, aztán irány valamelyik bolt vagy a web!
Legújabb Pagony Zuglóból: Ha felmerül a kérdés, hogy melyek a legkedvesebb lapozóink, nehéz helyzetbe kerülünk, most mégis megpróbálunk kiválasztani néhányat, amit mindenki számára meleg szívvel ajánlunk.
Axel Scheffler illusztrációja sokak kedvence, és be kell ismernünk, hogy mi is nagy rajongói vagyunk!
A közelmúltban jelent meg Ian Whybrow két meséje az Itt a csikimanó! és a Jó éjszakát, Mackó!, amelyeket amellett, hogy Scheffler nagyszerű képei gazdagítanak, kacagtató mesék kicsik és nagyok számára egyaránt, és a kinyitható fülek csak tovább mélyítik az izgalmakat. Julia Donaldsonnal közös munkája már sokak számára ismerős, most a Boszi seprűnyélen című meséjüket szeretnénk kiemelni: szakítva a hagyományokkal és szembe menve a sztereotípiával, itt a boszinál szóba sem jöhet a gonoszság.
A Merre?Erre? Mákszem királylány igazi kalandokat rejt a lapjain, hiszen mi magunk dönthetjük el, hogyan alakuljon a történet: Mákszem királykisasszony az erdő felé vágtasson, vagy egy másik utat válasszon?
De nem csak mesék várnak a kicsikre: A baba bab lapjain kedves kis verseket találunk, amiket a legkisebbek is gyorsan megtanulhatnak, és mi is könnyen azon kapjuk magunkat, hogy fejünkben recitáljuk. És nem feledkezhetünk meg a Varró Dániel fordításában olvasható Popó-totóról sem, aminek címénél csak tartalma megnyerőbb - mennyi cukiság egy helyen!
Végezetül meg kell említenünk a Puszi, nyuszi!-t, ami nem csupán szórakoztató, de azt is megtanítja, hogyan ejtik, hogy ’hola’ és ’au revoir’. (Vida Angi és Fliegauf Kati)
A Pozsonyi úti boltosok kedvence:
A Popó-totó nem egy hagyományos lapozó, de talán pont ezért nagy kedvence a vásárlóinknak és nekünk is.
A feladat a következő: minden oldalon egy popóból és egy versikéből kell megfejteni, milyen állat hátsóját nézegetjük épp. Ez már önmagában is mókás játék, Varró Dani fordítása azonban garancia a nevetésre. Választhattok is, hogy a vadon élő állatok popójára vagytok kíváncsibbak, vagy esetleg a tanya lakóira.
Ha épp ismerkedtek az állatfajtákkal és szerettek játékosan tanulni, akkor ezt a könyvet nektek találták ki! :) (Bagossy Laura és Bertók Eszter)
A Debreceni Pagony nagy kedvencei a Pipp és Polli-sorozat lapozói:
"Axel Scheffler rajzait imádjuk, bármit illusztrál, belopja magát a szívünkbe. A könyvek tüneményes történeteket tartalmaznak a barátságról, melyek tökéletesen szólítják meg a legkisebbeket is. A kicsik nagyon szeretik a főszereplő állatokat. A kedves sztorik mellett pedig böngészőként is szoktuk őket ajánlani a részletgazdag rajzok miatt. Kis mérete miatt pedig ideális utazáshoz is." (Csikó Márti és Végh Zsuzsi)
A Fehérvári Pagony:A telhetetlen hernyócska örök, nagy kedvencünk, és ráadásul egy igazi jolly joker könyv is. Látszólagos egyszerűsége ellenére nagyon is komplex, letisztult és okos történetet alkotott Eric Carle. A gyönyörű, élénk színű montázsokból készült könyv esztétikus, a mesét is könnyű követni, pontról pontra, illetve falatról falatra jutunk el a végkifejletig: a kis hernyóból pillangó lesz.
Eric Carle nagy mágus, hiszen nem csak egy halom finom étel nevét tanítja meg suttyomban, hanem a számokat is. Ezért is remek választás első közös könyves kuckózáshoz egy, másfél éves gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek. Filozofikus egyének elmerenghetnek a pillangó gazdag szimbolikáját vizsgálva az élet nagy kérdésein is, amely szintén jelen van ebben a nagyszerű könyvben. (Rosta Helga és Nagy Niki)
Az Óbudai Pagony csapatának és vásárlóinak - visszajelzések alapján - kedvenc lapozói közé tartoznak a Babageometria, Játékos szavak, Húzd és mondd!-sorozat, Popó-Totó. Azért is választottuk ezeket, mert egyrészt nagyon szórakoztatóak, másrészt pedig fejlesztőek is.
A Babageometria lenyűgözi a babákat, magához vonzza a tekintetüket. A fekete-fehér, vonalak, kontraszt segít a látás fejlődésében.
A Játékos szavak sorozat nagyon színes, ezért figyelemfelkeltő. Emellett a kis mélyedések segítik a finommotoros fejlődést, a képek segítségével szavakat tanulhatnak meg a gyerekek.
A Húzd és mondd!- sorozatot is nagyon kedvelik a kicsik, mert interaktív, sok-sok kis fület lehet kihúzni, a szövege dallamos és ritmusos. Végül pedig a Popó-Totó, ami szintén vidám, szórakoztató, rímes könyv. (Sebestnyén Réka és a csapat)
Íme az Óbudai Pagony összes kedvenc lapozója egy kupacban...
Pécsi Pagony: Mi a Játékos Szavak - Állatok és Farm lapozóit ajánlanánk.
Szerintünk nagyon szépen illusztrált, színes kötet, ráadásul tapizni is lehet a kisgyerekeknek.
Amint belelapozunk látjuk, hogy nem egy egyszerű lapozóról van szó. Ezzel a könyvecskével megismertethetjük az állatok neveit, a hangutánzó szavakkal is szórakoztathatjuk csemeténket, illetve kis böngészőként is használhatjuk .
Kialakításából adódóan látszik, hogy nagy igénybe vételre tervezték.
Bátran lehet ajánlani azoknak a vevőknek is, akik attól tartanak, hogy hamar szétszedi a gyerkőc. (Budavári Zoli)
A Bartók Pagony 3 könyvet választott, íme:
A leporellók a kedvenceim, mert ez az ölben ülős kor a legkedvesebb a szívemnek. Nincs jobb dolog a világon, mint amikor önfeledten, összebújva, átkarolva együtt nézegetjük a könyvet és eljátsszuk, és gurgulázva nevetünk az unokával. Petőfi Sándor Arany Lacinak című lapozója például azért a kedvencem, mert behelyettesíthető a gyermek neve, és a végén lehet csipkelődni. (Gizus)
A Julia Donaldson - Axel Scheffler páros műveiről nehéz elfogultság nélkül nyilatkozni. A kedves történetek és illusztrációk egy olyan egyedi hangulatú kis világba visznek, amihez hasonlóval máshol nem is lehet találkozni. A két szerző meséi közül az én személyes kedvencem A legcsinosabb óriás, mert megható, mégis humoros (nagyon elmés módon), Papp Gábor Zsigmond fordítása pedig bravúrosra sikerült. Őszinte szívvel ajánlom mindenkinek, aki még nem ismeri! (Évi)
Beszélgettünk a munkatársaimmal, kinek melyik a kedvenc lapozója, és A majom mamája majdnem mindenkinél felmerült, mint lehetséges választás. Nekem az öcsém jutott eszembe, aki három évesen kapta meg a könyvet és még nyolc éves korában is imádta, egy kolléganőm akkor szerette meg ennyire, mikor az unokáinak olvasott fel belőle. Az anyukáját kereső kismajom történetének humoros és érzékeny szövege, vidám és színes illusztrációja belopta magát a szívembe! (Lilu)
