Sokféle szerelem

LMBTQ ifjúsági regények

A 21. Pride hét alkalmával összegyűjtöttük a legfrissebb LMBTQ témájú ifjúsági regényeket. Olyan írókkal találkozhattok, mint John Green, David Leviathan, Becky Albertalli és James Lecesne. Ne hagyd ki őket!

will.jpg
John Green és David Leviathan: Will & Will

John Green és David Leviathan lenyűgöző szerzőpárosnak bizonyultak. A Will & Will nem egy olyan könyv, mint a Csillagainkban a hiba volt, amin széjjelbőgöd a fejed miközben 4 órát vonatozol hazafelé és a veled szemben ülő néni már nem tudja hova nézzen zavarában (itt szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezt a könyvet ne olvassátok nyilvános helyen, kivéve, ha jól áll a sírás). De a Will & Will nem ilyen.  Ez a könyv sokkal jobban hasonlít az Egy különc srác feljegyzéseihez, a rengeteg kulturális utalásával és amerikai diákok mindennapjait bemutató szarkasztikus és önkritikus humorával. Egy kicsit rózsaszínűbb és cukormázasabb, talán hollywoodosabb az egész, valószínűleg azért is, mert a sztori egyik mozgatórugója a Nagyon mini c. musical színrevitele, amit a főszereplő Mini Cooper írt a saját életéről. De mitagadás, Mini Copper lehengerlő, akár egy augusztusi vattacukor-zabálással eltöltött randi a Margitszigeten. A könyvben Mini Cooper testesíti meg „a meleg srác”-ot, ahogy az emberek elképzelésében él, imádja a musicaleket, sőt az élete önmagában véve olyan, mint egy musical, mindene színes és hiperérzékeny, barátai gyakran mondják rá, hogy „ennél buzisabb már nem is lehetne”. Vele – és a sztereotípiákkal – szemben ott van Will, (részben Isaac is), aki ellenpontozza ezt a figurát. Willnek és általa már Mininek sem az lesz a fő tulajdonsága, hogy „meleg”, ahogy egyetlen más szereplőnek sem az a fő tulajdonsága, hogy heteró. A regény végére kidolgozott személyiségeket találunk, akikről el is felejtjük, hogy éppen milyen szexuális orientációval bírnak, nem az határozza meg őket, hogy melyik nemhez vonzódnak, hanem saját egyéniségük, érzéseik és tetteik. Emberekről olvashatunk, akiknek épp ugyanolyan érzéseik vannak, mint nekünk, éppen ezért teljesen bele is tudunk helyezkedni az életükbe: libabőrösek leszünk a csókjaiknál és sírni fogunk a csalódásaiknál.

simon.jpg
Becky Albertalli: Simon és a Homo Sapiens Lobbi

Becky Albertalli regénye kicsit komolyabban nyúl a melegség kérdéséhez, mint eddig bármelyik könyv, amit a témában olvastam. Kezdjük magánál a címnél. Simonban felvetül a kérdés, hogy miért csak a nem heteroszexuális embereknek kell coming-outolniuk? Miért nem az az alap, hogy egyszer eljön mindenki életében az a bizonyos kínos beszélgetés a szülőkkel, amikor azt mondjuk, hogy anyu-apu ilyen meg olyan a nemi identitásom meg a szexuális orientációm, erre apánk próbálná elviccelni a dolgot, anyák az érzéseinkről faggatna, a nővérünk meg nyomná a PC szöveget a szüleinknek. Ezt hívja Simon a Homo Sapiens Lobbinak, hogy NE a heteró, fehér, középosztálybeli, keresztény legyen az alapbeállítás, és hogy csak azoknak kelljen aggódniuk az identitásuk miatt, akik ebbe a skatulyába nem férnek bele és azon, hogy ezt hogyan tálalják másoknak.
A rengeteg zenei (McCartney, Pink Floyd, Justin Bieber, Elliot Smith) irodalmi (Machbeth, Harry Potter, Giacamo Casanova emlékirtai, Oscar Wlide), filmes (Charlie és a csokigyár, Oroszlánkirály, Batman, Igazából szerelem) és popkulturális (Kim Kardashian, Assassin's Creed, Oreo utalás miatt hatalmas plusz pont jár Becky Albertallinak. A Bibliától elkezdve, a The Smith zenekaron át a Nagy Ő valóságshowig összesen 76 kulturális kitekintést tesz a könyv. Lenyűgöző, ahogyan a különböző szcénákból átvett alkotásokat keveri, mindezzel egy homogén ízlést kialakítva Simonnál. Talán részben ennek köszönhető, hogy "Becky Albertalli első regényének hősébe immár 13 országban szerelmesek a lányok, és hát mit tagadjuk a fiúk is."

trevor.jpg
James Lecesne: Trevor
Trevor 13 éves kissrác, aki imádja Lady Gagát és szereti halottnak tettetni magát a kertvárosi házuk kertjének pázsitján. Azt hiszem leszögezhetjük, hogy Trevor haláljófej egy gyerek. Halloweenkor a 21. század egyik legnagyobb ikonjának, Lady Gagának öltözik (okéoké, bevallom Lady Gaga a példaképem, de akkoris), és ekkor megindul a pletyka, hogy Trevor biztosan meleg. Általában a homofóbiáról, mint jelenségről elmondható, hogy igen keveset tud az egyes szexuális orientációkról, a nemi identitásokról és a gender kérdésekről. Gyorstalpaló: ha valaki férfiként női ruhát hord, akkor nem feltétlenül meleg, de még csak nem is feltétlenül transzszexuális, a megfelelő kifejezés, ha mindenképp valami címkét akarunk az illetőre rakni, akkor transzvesztita. A könyv egyébként nyitva hagyja a kérdést, hogy Trevor melyik nemhez vonzódik vagy milyen a nemi identitása, mert nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy Trevor egy emberi lény, tehát – függetlenül attól, hogy milyen az identitása – fáj, ha megalázzák, ha kiközösítik, ha zaklatják, stb. Tudom, ez evidenciának hangozhat, de sajnos nem az. Az emberek nem veszik észre, hogy néha egy érzés olyan erős, hogy inkább csak lefeküdnél és meghalnál, mint hogy tovább érezd.” James Lecesnének sikerült megszólaltatnia egy hiteles hangot, egyetlen ponton sem bizonytalanodom el, hogy ez tényleg egy 13 éves fiú hangja-e, végig elhiszem Trevornak, amit mond, amit érez, mintha mindez a saját öcsémmel történne.

stand_up.jpg
Ha szétnézünk a kortárs ifjúsági irodalom terén, akkor tök boldogan megállapíthatjuk, hogy egyre többször bukkannak fel meleg és queer identitású szereplők, habár nem ők állnak a könyv középpontjában. Vegyünk csak néhány példát az idén megjelent könyvekből, ott van Szakács Eszter A Szelek Tornya c. mitológiai fantasyie, ahol felbukkan egy meleg nagybácsi, vagy Molnár T. Eszter Stand-up! c. naplóregénye, ahol a főszereplő egyik barátja coming-outol majd, Mészáros Dorka Én vagy senki c. kamaszkirimjében pedig  a tökéletes szívtipróról derül ki, hogy a fiúkhoz vonzódik. Azért nagyon jó, hogy egyre több műfajban, egyre többször bukkannak fel LMBTQ emberek, mert ezzel segítünk tudatosítani a legújabb generációban, hogy igen, vannak nem-heteró emberek is, nem kell totálisan kiakadni egy coming-outtól, nem kell elfordítani a fejünket. A mai irodalom már nem kerülni meg többé a témát, felhagyott a struccpolitikával.

Nagy Eszteranna írása