
A könyv, amivel könnyebben indul az iskola!
Hiába szívet fájdítóan jó az idő, sajnos újra itt a szeptember: ideje visszarázódni az iskolába és a hétköznapi kerékvágásba. Ha ez nálatok sem megy zökkenőmentesen, a Bence és a türkiz Nabu biztosan segíteni fog, fiúknak-lányoknak egyaránt! Kattints és olvasd el, miért!
Bánáti Anna írását olvasod.
Bence egy átlagos harmadikos kisfiú, aki az átlagos harmadikosok életét éli: rengeteget focizik, nemrég volt mandulaműtétje, sokat lóg a legjobb barátjával, Rigl Zolival és próbál minél kevesebbet lenni a húgával, Jankával (legalábbis amikor éppen megint az agyára megy). És persze sokat játszik a türkiz Nabuval, a szuperhősfigurával, amit a mandulaműtétje előtt kapott, hogy vele legyen a kórházban.
Aztán egyszer csak egy októberi hétfő délután megjelenik a hatodikos (HATODIKOS!) Nagy Pelva, és elveszi tőle Nabut. Bence nem szólhat a szüleinek, mert fél, hogy csak leszidják, hiszen elvileg be se vihette volna magával Nabut az iskolába. Jobb híján tehát Bence és Zoli összedugják a fejüket, hogy kitalálják, hogyan is szerezhetnék vissza Nagy Pelvától Nabut (és persze az öt fegyverét)...
A Bence és a türkiz Nabunak már rögtön az első fejezete megidézi a kellemes, őszies, iskolakezdő hangulatot: “Két fiú kedvetlenül bandukol hazafelé az iskolából a Botond utcában. Mindketten hátizsákot cipelnek, október eleje van, hétfő délután, a kabát alá nem kell még pulóver, süt a nap.” (Nekem mondjuk valamiért sosem engedték a szüleim, hogy pólóra húzzak dzsekit, pedig kevés ennél jobb érzés van a világon!) Bence és Zoli ugyanabban a helyzetben van, mint a velük egykorú olvasó: kezdődik az iskola, jönnek a soha véget nem érő tanórák, az értelmetlen és röhejes beírások…

...az utánozhatatlan, karót nyelt tanári utasítások…
“FÜZET KI, SZÁJ BE!”
...a hülyébbnél hülyébb leckékről nem is beszélve:
“Próbál figyelni a matekleckére. Erzsinek 861 Ft-ja, Ferinek 385 Ft-ja van. Hány forintot adjon Erzsi Ferinek, hogy ugyanannyi pénzük legyen?
"Mekkora hülyeség ez! Minek adja oda a pénzét Erzsi?" Erre gondol Bence.” (Pirospont a kritikai gondolkodásért!)
De persze nem csak a közös szenvedés hozza össze Bencét és az iskolakezdéstől undorodó alsósokat. Magyari Péter könyvében pont az a jó, hogy annak ellenére, hogy oda-odaszól a lassan rothadó oktatási rendszernek, felsorol egy csomó olyan dolgot, ami jó az iskolában: például az, hogy Szelindek Dóra mindig megosztja az uzsonnáját a többiekkel, vagy az, amikor két óra között Bencéék kedvükre tervezgethetik a Nagy Pelva elleni bosszút, de az sem rossz, hogy az iskolában mindig kéznél van Szűcs Zsófi, aki “általában mindent szokott tudni, még a fociról is.” És akibe Zoli talán egy kicsit bele van zúgva, de azt hiszem, ezt csak a következő részből tudjuk meg biztosan…
Szóval kedves szülő, beköszöntött az ősz, ezért add a gyerek kezébe a Bence és a türkiz Nabut! Ha még nem tetted, olvasd el az első fejezetet, és, ha kíváncsi vagy, hogyan született megy a könyv, Magyari Péterrel készített interjúnkat itt találod!