Artemisz sportcipőben

Szakács Eszter A Szelek Tornya című mitológiai fantasyjében nem kevesebbre, mint az ismert mítoszok, kiváltképpen a görög mondavilág young adult keretekbe ágyazására vállalkozik. Hogyan tudja a szerző ezt a középiskolások által rettegett szövegvilágot, a hexameterekbe kódolt héroszokat a modern olvasó számára is könnyed és laza olvasmánnyá faragni?

A válasz egyszerű: kiapadhatatlan mesélőkedvvel és odüsszeuszi leleményességgel. Olvass tovább!

Ahogy hősei a világok között, úgy teremt egyensúlyt Szakács Eszter a zsánerek és motívumok között. Regényében könnyed léptekkel járja be a fantasztikus műfajok széles palettáját; legyen az olvasó fantasy rajongó vagy sci-fi fanatikus éppúgy megtalálja a maga azonosulási pontjait.

A kilencedikes kamaszlány élete váratlan fordulatot vesz, amikor szó szerint belezuhan a fantasztikumba. Szellő Mira osztálytársai szívatása elől menekülve egy elhagyott építési területre téved, ahol egy darura felkapaszkodva próbál kereket oldani üldözői elől. Odafent az irányítófülkében azonban hihetetlen dolog történik. A fülke ablakából minden képzeletet felülmúló csodálatos lényekkel és különös építményekkel teli világ elevenedik meg előtte. A megzavarodott lány elveszti egyensúlyát és a fülkéből a mélybe zuhan, ekkor azonban egy griff siet a segítségére.

Mira hamarosan választ kap a grifftől a benne tobzódó kérdésekre. A Föld mellett számos másik világ létezik, ahol a régi korok istenei és hősei laknak. És ez még csak a kezdet, rövidesen kiderül, hogy Mira az Olümposz nevezetű univerzum leszármazottja, akit a világ sorsát alakító és egyengető Moirák azért választották ki, hogy a grifflovasok közé csatlakozva őrizze az egyensúlyt. A tizenötödik születésnapját betöltő Mira ezután telepatikus kapcsolatba kerül az őt megmentő griffel, és együtt indulnak el az Olümposzi Akadémiára, a Szelek Tornyába, hogy elinduljanak a kapuőrré válás rögös útján. Mindeközben a sötét erők sem tétlenkednek. A háttérben egy titokzatos gonosz és egy mindent behálózó összeesküvés szálai kezdenek kibontakozni, hogy újraindítsák az Olümposz és az Azgárd között egykor dúló Kapu-háború véres összecsapását.

És ez még csak a kezdete a regényben sorjázó számtalan fantasztikus fordulatnak. Olümposz például nem az az ódon, irodalomtankönyvekből ismert világ, merev oszlopcsarnokaival és agyagváza pózba merevedett héroszaival, hanem egyenesen az istenek Szilícium-völgye. Az olvasó csak kapkodja a fejét a számos találmány és újítás láttán, amelyek mi mással működhetnénk, mint mágiával, ami az Olümposzon az elektromosság megfelelője. Légliftek hozzák-viszik a diákokat a Szelek Tornyának szintjei között, az istenek lakhelyének polgárai olyan hologramszerű okos kütyükkel közlekednek, amire még Tony Stark is elégedetten biccentene, az információáramlást a Kozmonet biztosítja, ha pedig valamelyik diák a Szirén-szelídítést kapja órai feladatként, a metamorfonnak nevezett mágikus 3D nyomtatóból azonnal elő tudja hívni az erre alkalmas segédeszközt.

A regény egyik legnagyobb ereje éppen a felépített világok részletgazdagságában és sűrűségében rejlik, amelynek hátterében Styx-folyóként zúg az egész antikvitás. Bár a cselekmény gerince a Zeuszékkal fémjelzett zsebuniverzumban játszódik, ha csak egy rövid tanulmányi út erejéig, de más mitikus világokkal is megismerkedhetünk. Szakács Eszter pedig folyamatosan hozza az újabb és újabb meghökkentő összefüggéseket, és amikor már azt hinnéd, nem lehet fokozni, jön még egy nagy lapáttal a kifacsart mitológiai remixelésből. Az egyik ilyen csúcspont tagadhatatlanul az a jelenet, amelyben Mira és osztálytársai az Alvilágba tesznek kiruccanást tanulmányi céllal (!) az Argó fedélzetén, ami már önmagában egy nagyon abszurd ötlet.

A Szelek Tornya másik nagy érdemes, hogy ügyesen billegteti a cselekményt a fantasztikum és a realista szál között, amely úton-útfélen belefolyik-belebotlik a zsebuniverzumok isteni játszmáiba. A vagány, bátor és nyíltszívű Mira egyik napról a másikra válik sci-fi sorozatokat vacsorázó és könyveket bújó, az iskolai közösségből kilógó kamaszból kozmikus méretű találkozások főszereplőjévé, innentől fogva pedig egyszerre kell helytállnia grifflovas tanoncként és teljesítenie az iskolapadban a Földi világban.

A két világ közötti egyensúlyozáshoz emberi és mesebeli segítőtársakat is kap. Élő szobrok, kentaurok, hibridek és más furcsábbnál furcsább lények kísérik végig beavatása útján. A regény azonban nem csak a fantasztikumban nyújt maradandót, hanem a földi világ realistább keretei között is. Tönkrement, széthullott családok, magyar panelvalóság éppúgy része a szerző multiverzumának, mint az Olümposzi tech-világ kacsalábon forgó palotái.

A Szelek Tornya komplex élményt kínál, amely nem csupán a YA korosztályhoz tud szólni, hanem az idősebb olvasók számára is számos kikacsintási lehetőséget tartogat. A szerző, akár egy griff, felkap és végigrepít varázslattal teli görög világán keresztül. Az olvasó pedig, ha néha torzítva is, egy kicsit modernizálva, de nagyon sok apró részletet megtudhat azokról a dolgokról, amelyekről a „hexameteres” szerzők is írtak. Ha olvasás közben azon kapod magad, hogy végig készenlétben áll a Google, azt gondolom a fiatalabb olvasók számára kissé beporosodott görög mitológia megszerettetése szempontjából a regény elérte egyik fő célját.

Szakács Eszter a Babilon című regénnyel folytatta a zsebuniverzumok építgetését, a regények olyan különleges világot építenek, amik abszolút elmelnek a valóságtól, ráadásul bármilyen sorrendben olvashatod a könyveket. Mi jöhet még? Ahogy ebből az interjúból kiderül, már készül a trilógia zárófejezete is!


Addig is tedd a kosaradba és olvasd el A Szelek tornyát és a Babilont itt és itt!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek