Ha egy család élete felborul
Schein Gábor Apa átváltozott című könyve sokféle családi élethelyzetre értelmezhető. Műfaja is sokrétű: egyszerre segítőkönyv, rejtélyes, misztikus mese, de különleges képes mesekönyv is Grela Alexandra festői, részletes, egyedi világot teremtő illusztrációinak köszönhetően. Bár ez a cikk a fizikai vagy mentális betegségek oldaláról ragadja meg a szöveget, fontos kiemelni, hogy Az Apa átváltozott története más krízishelyzetekre is vonatkoztatható pl. függőség, válás, gyász. Teret enged az értelmezés szabadságának, az olvasói fantáziának. Olvass tovább!
Krízishelyzetek minden családban előfordulhatnak, pl. fizikai vagy mentális megbetegedések formájában. A fizikai megbetegedéssel szemben a mentális betegség sokszor nehezebben ismerhető fel, nem jár „kézzelfogható” tünetekkel, valamint a társadalmi megbélyegzés és más előítéletek is súlyosbítják a helyzetet. Míg fizikai betegség esetén gyakran tapasztaljuk a környezet odafordulását, támogatását, mentális betegség esetén ennek éppen az ellenkezője történik. Így keletkeznek a családi titkok, amik elmagányosodással, a segítségkérés valószínűségének csökkenésével járnak. Ráadásul olyan titkok ezek, amikről sokszor mindenki tud, mégsem beszél. (1)
A mesekönyvet rendeld meg itt!
Mi történik ilyenkor a gyerekekben?
Ha a szülő megbetegszik, az hatással van a család egész rendszerére. A súlyos betegség kiveszi a kontrollt a kezünkből, fokozott stresszt idéz elő, felborítja a megszokott működést. (2)
„Úristen, szegény apa! Aztán Rózira gondoltam. Szegény Rózi! Magammal kellett volna hoznom a boltba. Nem lett volna szabad otthagynom apával. És anyát sem!”
Gergő mindenkivel együttérez, csak saját magával nem. Nem foglalkozhat önmagával, hiszen úgy érzi, ő a támasza a családnak. Hatalmas felelősség nyomja a vállát: ő a stabilizáló tényező. Ha a szülő tehetetlen, kétségbeesett, a gyerek segíteni próbál – a krízishelyzetben lévő szülő pedig megfelelő segítség, eszközök nélkül akaratlanul is támaszkodhat erre.
Lapozz bele a mesekönyvbe itt!
Krízishelyzetben a gyerek ösztönösen fordul a kötődési személyhez: ahhoz a gondozóhoz, akiben megbízik, még akkor is, ha ez a személy nem pozitív mintaadó. (4) Éppen ezért nagyon fontos a sérülékeny gyermek számára a szűkebb és tágabb környezet társas támogatása. Egy olyan családtag, rokon, pedagógus, közösség, ahol jó mintákat, biztonságot, megértést talál. (5) Egy olyan személy, aki érzékenyen reagál, megbízható és kiszámítható. Védőhálót biztosít, ha ezzel a személlyel, ebben a közösségben a gyerek megfelelő megküzdési stratégiákkal találkozik, azaz játékon, alkotáson keresztül, a mese eszközeit használó segítő beszélgetéssel, reflexióval tudja feldolgozni a krízishelyzetet. (6) Mindezek a titok lebontására is szolgálnak, oldják az izolációt, csökkentik a megbélyegzettség érzését. Fontos a reziliencia és a rugalmasság támogatása, ezek erősítésével a gyerek könnyebben tud megküzdeni a krízishelyzetekkel. Sajnos fizikai betegség esetén gyakran elmarad a rendszerszemlélet: az orvos-beteg kapcsolatból kimarad a gyerek, gyakran a házastárs is. Ez igaz a mentális betegségek esetén is: ha fény is derül a betegségre, a szétaprózódott ellátórendszerben nehéz átfogó segítséget találni. Az Apa átváltozott eszköze lehet a segítségnek, hiszen a mesén keresztül verbalizálhatjuk, feldolgozhatjuk a nehéz érzéseket, ezáltal letehetjük a súlyos terhek egy részét.
Frindt Julia cikkét olvastad.
1. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió statisztikái alapján – 12 gyermekből legalább egy mentálisan sérülékeny szülővel él (F. Lassú 2011c).
2. A mentálisan sérülékeny szülővel élő gyerekek 50%-ban alakul ki valamilyen magatartási vagy fejlődési rendellenesség (F. Lassú, 2020). Sérülhet a gyerek felfedező viselkedése (ingerszegény környezet, biztonságérzet csökkenése), valamint a társas kapcsolatok kialakítására való képesség a nem megfelelő önbizalom, önszabályozás, a kognitív funkciók nem megfelelő fejlődése, és a szégyenérzet felerősödése miatt.
3. Uo., 270. o.
4. Hegedűs J., Gyermekek mentálisan sérült családokban, Pedagógusképzés, 9 (38), 2011/3-4, 271. o.
5. F. Lassú, 2020, A szülők és gyermekek mentális egészsége mint az inkluzív nevelés egyik fontos tényezője, In Sokszínű pedagógia, ELTE Eötvös Kiadó, 14. o.
6. Uo., 17. o.
Rendeld meg az Apa átváltozott című mesekönyvet itt!
Fodor Andrea irodalomterapeuta cikkét pedig itt tudod elolvasni.
