Miért és mire jó egy böngésző?
Minden kisgyerekes család első könyvei között szerepelnek a színes-szagos böngészők. A következő interjúban Győri Hannával, a Pagony szerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mit és hogyan fejlesztenek ezek a kötetek, valamint Hanna elárul egy-két kulisszatitkot az általa szerkesztett Hédi és Totó böngészőjéről is. Olvass tovább!
— Mit kell tudnunk a böngészőkről úgy általában?
Először is irtó jó, hogy a szülő és a gyerek egy képről, könyvről beszélgetnek. Együtt, elmélyülve üldögélnek, és egymást kérdezgetve verbalizálják a látottakat. Ha csak ennyi lenne, már az is nagyszerű: kapcsolódás, nyugalom, élmény és beszédfejlődés.
De a böngészés még többet ad: például a lapon való téri tájékozódást. Hogy merre van a fent és a lent, a jobbra és a balra a könyvoldalon, és hogy különítek el a sokaságból apró részleteket: ez borzasztó fontos lesz az olvasástanuláskor, és hatalmas előny, ha egy gyerek számára ez már evidencia.
Akárcsak az, hogy hogyan épül fel egy történet: először, aztán, végül. És mindezt meg tudja fogalmazni a képek alapján aktívan. Az időben való tájékozódás és a kauzalitás a felnőtteknek talán egyértelmű, de jó adag absztrakciós készség kell ám hozzá!
Önmagában az is egy hatalmas előny, ha a gyerek ismeri ezt a „feladatszituációt”, azaz hogy kap egy kérdést, amire neki keresnie kell egy választ, de itt nincs nyomás rajta, mint egy intézményi közegben, és a szerepeket is lehet váltogatni.
Lapozz bele Hédi és Totó böngészőjébe itt!
—Miben különleges Horváth Ildi most megjelent Hédi és Totó böngészője?
— Ebben a böngészőben vannak a verbális készségek fejlesztésén kívül a mennyiség fogalmát erősítő kis számolós feladatok, a motorikusakat fejlesztők, amikor az ujjunkat kell végighúzni egy kanyargós úton (íráselőkészítés), de olyan apró ismeretterjesztő infókat is elrejtettünk Ildivel, mint a különböző helyek állatvilága (erdő, tenger), a növények felismerhetőek a kertben, a piacon, és hát nem szeretnék megfeledkezni a kedvenc oldalamról, a múzeumosról sem, igazi művészeti kvízjáték lehet a felnőtteknek is kitalálni, hogy melyik kép kit idéz. Nem kell a lexikális információt sulykolni persze, magától fogja a gyerek felismerni majd, amikor szembejön, hogy én ezt láttam már valahol, és rögtön tud majd kapcsolódni hozzá – ahogy az én lányom is felismerte Varró Danit A walesi bárdok ritmusképletében, és aztán tisztáztuk, hogy Arany élt előbb vagy Varró :)
— Egy hagyományos könyvvel összevetve miben más egy ilyen jellegű könyvet szerkeszteni? Mire kellett különösen figyelned?
A fő feladatokon kívül még rengeteg apróságot meg lehet figyelni amúgy a rajzokon, telis-teli vannak érdekes részletekkel, szépséggel. Amire figyelni kellett, hogy nagyjából egyértelműen megfejthetőek legyenek a feladatok, és ne legyen benne olyasmi, amit a nagyobb korosztály sem tud megoldani (pl nagy számok). A feladatok, bár hasonlóak, de azért legyenek változatosak, hogy végig élvezetes maradjon a megoldásuk.
TEDD KOSÁRBA ITT!
Olvasd el az interjút Horváth Ildivel, ő készítette a Hédi és Totó böngészőjét!
Ha tovább olvasnál a könyvről, olvasd el a cikkünket itt!
Ha szeretnél még jobban elmerülni a böngészők világában, ezt a cikkünket olvasd el!
