Egy jó mesekönyvben magadra ismersz, és ha szerencséd van, meg is nevettet
Mesekönyvet megszeretni sokféleképpen lehet, mindegyik szívednek kedves köteteddel saját történetetek lesz. Mrena Julianna meséiben az az egyedülálló, hogy a rátalálás, első olvasás és sokadik újraolvasás fázisában is megragadnak újra és újra. Hogy mi a szerző titka? Utánajárunk! Olvass tovább!
Mrena Juliannát nem túlzás úgy emlegetni, mint a magyar Julia Donaldson. Mindkettőjükre jellemző, hogy rendkívül frappáns, nem mindennapi történetekkel rukkolnak elő, amelyek érzelmi és logikai szinten mégis teljesen valósághűek – vagyis rólunk, hétköznapi emberekről, fantáziadús gyerekekről szólnak. Mrena Julianna így fogalmaz rengeteg ötletéről: „Általában vannak ötleteim. Mindenféle, sok is. A fejemre nőnek. Úgy élnek körülöttem, mint egy csapatnyi neveletlen macska.” – és itt meg is érkeztünk egy újabb titokhoz, ami a szerző köteteit jellemzi.
Hát persze, hogy a humor. Bármely gyerekkönyvét ha lekapod a polcról, előbb vagy utóbb – de inkább előbb – nevetni fogsz. A szerző nem fukarkodik bevetni a teljes eszköztárát:
- Derülhetünk a történetek abszurditásán: ki hallott már világjáró rongyos zokniról? Mi már igen! Megfáradt, mégis újra magára találó unikornisanyukáról szólt már a fáma? Eddig nem, de ez is pótlásra került.
- A szereplőkben valahogy rendre magunkra ismerünk: találkoztatok már valakivel, aki hasonlít egy cuki mintalajhárra, aki esténként sehogy sem akar elaludni?
- A szerző nagyágyúja pedig a szavakkal való örök játék, amivel gördülékeny, magával ragadó és nagyon frappáns rímes sorokat farigcsál.
A kötetek másik jellemzője, hogy olyan fontos témákat dolgoznak fel mesei közegben, amelyek a kisgyerekes mindennapjaink legégetőbb kérdései közé tartoznak. Ki látott már nehezen elalvó gyereket? A sötétségtől való félelem hozzátok is elért már? Vágytál már arra, hogy a hétköznapi életből kikerülve izgalmas kalandokon át valódi hős, sőt híresség váljon belőled? És potyogtattad már könnyeidet rég elmúlt, szabad éveid siratva, miközben tudtad, hogy maga az élet csodája történt meg veled? Imádjuk, hogy ezekhez a nagy témákhoz Mrena Julianna úgy nyúl, hogy míg egyik oldalról kiemeli a nehézségeket, a másik oldalról egy adag humorral, iróniával el is veszi az élüket. Problémákkal valahogy így érdemes megküzdeni.
Meg kell említeni Szert-Szabó Dorottya nevét is, aki a vizuális mesélést, és így a vizuális humort adja a mesekönyvekhez. Külön felhívjuk a figyelmet a Mamikornis című kötet grafikájára: egészen különleges, ahogyan az alkotó többféle technikát ötvöz az oldalakon, ettől a képi világ egyszerre válik mozgalmassá, sűrűvé és nagyon maivá, miközben részletei tartalmilag is túlmutatnak az elsődleges képi asszociációkon.
Szavak helyett jöjjenek a mesekönyvek, szerezd be a kedvenceket máris!
Mi történik, ha egy csillogó, varázserejű, fenséges unikornis anyai örömök elé néz? Megszületik a világ legkáprázatosabb babája – és egy új élethelyzet elé néz az addig gondtalan életet élő egyszarvúnk, akit már bátran hívhatunk Mamikornisnak is.
Ebben a mesekönyvben tökéletesen sűrűsödik a kisbabás, kisgyerekes lét minden szépsége és kihívása. A bébi sosem tapasztalt örömöket hoz az életbe, bájával mindenkit elvarázsol, csak az anyukája mintha veszítene kicsit ragyogásából...
A kis poronty bizony sír, nem alszik és folyton karattyol, de csodalény anyukája mindent valahogy megold. De várjunk csak, hiszen Mamikornisnak már nincs is varázsereje, akkor mégis hogyan csinálja?
Milyen szuperereje lehet egy egyszarvúnak, ha már nem úgy megy a varázslat, mint lánykorában? Erre csak a hétköznapi Mamikornisok tudják a választ.
Szerezd meg Mrena Julianna és Szert-Szabó Dorottya megható és vicces meséjét most!
Mrena Julianna – Szert Szabó Dorottya: Lajos, a tündérbogár
Mrena Julianna legújabb meséjében egy különleges tündérrel ismerkedhetünk meg: Lajos rendkívül undok és folyton morcos. Bár varázsereje hibátlan, ki nem állhatja, hogy folyton kérnek tőle valamit... Végül elege lesz a viccmesélő robotokból és éneklő kanapékból, ezért bogárrá változtatja magát, hogy végre nyugta legyen. Ám a boldog bogárélet nem tart sokáig: egy eltévedt kisfiúval való találkozás mindent megváltoztat.
Az elképesztően vicces, szójátékokkal teli verses mese a gyerekeknek szórakoztató, a felnőtteknek pedig mélyebb üzenetet is hordoz arról, hogy milyen jó elengedni a felénk támasztott irreális elvárásokat. Lajos kalandja arra emlékeztet kis-és nagy olvasókat egyaránt, hogy az igazi boldogság az önazonosságban rejlik.
A könyv varázslatos világát Szert-Szabó Dorottya fantasztikus illusztrációi keltik életre.
Tedd a kosaradba máris!
Minimó
Mi közeleg itten? Borzasztó a karma, Rettentő állkapcsa, s rémes fogak rajta... Na nem, ez nem a Graffaló, hanem a félelmetes Minimó, az éjszakai rém! Mindkét verses mesében közös, hogy arról szól, hogyan győzzük le a félelmeinket, és az is, hogy hamar a gyerekek kedvencévé válnak.
Miért félünk a sötétben? Mert megnőnek az árnyékok, recseg a padló, valami (vagy valaki?) a sarokban sustorog, valami koppan az ablakon... ő a félelmetes Minimó! Vegyétek kézbe a Minimót, ami a legjobb, ami egy sötétségtől félő ovissal és kisiskolással történhet!
Mi történik, ha elkapjuk Minimót? Ha a félelem egyszer csapdába esett, a nappali fényben tökéletesen szemügyre vehető. Innen nézve már talán nem is olyan ijesztő... Kicsoda hát Minimó? Rendeld meg most Mrena Julianna könyvét, és megtudod!
Harusnya, a fél pár zokni
Ahogy a műanyag ételtartó dobozoknak is rendre eltűnik a tetejük - vagy éppen csak az marad meg, és a doboznak kél lába -, úgy valamilyen rejtélyes oknál fogva a zoknik is időről időre páratlanul maradnak. Harusnya is egy páratlan zokni, aki nem nyugszik bele, hogy portörlésre használják, inkább megszökik és felfedezi magának a világot.
Megmutatja a gyerekeknek, hogy nem baj, ha néha az ember “páratlan”, azaz különbözik a környezetétől. Ha elég bátrak, nyitottak és kitartóak vagyunk, akkor mindannyian meg fogjuk találni az igazi helyünket.
Szívből kívánjuk tehát nektek, hogy húzzátok fel a hétmérföldes zoknitokat és vágjatok bele ebbe a kalandba Harusnyával!
Mese a kislajhárról, aki nem akart elaludni
A Mese a kislajhárról, aki nem akart elaludni vicces, aranyos, és minden kisgyerekes család számára ismerős szituációt dolgoz fel: Lajhárék örökké szundikáló csemetéje egy este hirtelen nem szeretne elaludni.
Hozzá hasonlóan az embergyerekekkel is előfordul, hogy az egyik pillanatban még jó alvók, a következőben viszont le se lehet fektetni őket. De vajon miért? A mesében olyan humoros magyarázata van ennek a hirtelen pálfordulásnak, hogy azon szülő és gyerek is hangosan fel fog nevetni!
Szert-Szabó Dorottya olyan buja, zöldellő vadont varázsolt a könyv lapjaira, amibe biztosan szívesen tértek majd vissza estéről estére.
Kattints ide, és szerezd meg most!
