25. születésnapját ünnepli a Pagony!
Hogy a Pagonyt Pagonynak fogják hívni, az a véletlenen múlt, mint általában az ilyen dolgok. Kipattant egy családi beszélgetésen az egyik nagyi fejéből, ahogy hallgatta a fiatalok lelkes boltnyitási terveit, amik már szinte mindenre kiterjedtek, éppen csak a név hiányzott. És attól a pillanattól kezdve mindenkinek természetes volt, hogy ez lesz a neve. Pagony, Pozsonyi Pagony.
Olyan ikonikus helyszín, mint a Százholdas Pagony talán nincs még egy a gyerekirodalomban. És a Pagony tulajdonosai is ezt szerették volna megvalósítani: létrehozni egy olyan helyet, ahová a kisgyerekes szülők azzal a biztos tudattal térhetnek be, hogy itt tényleg minden a gyerekekről szól – és a gyerekekért van. Hogy itt nagyra tartják a kicsiket.
Sok-sok évnyi kitartás, tanulságos kudarcok, rengeteg ötlet és kapcsolódás, alkotói tehetség és olvasói kíváncsiság kellett hozzá, hogy felépítsék azt, amit ma a Pagony jelent. Most, a 25. születésnap alkalmából a tulajdonosok köszöntőjét olvashatod.
Rejtély, hogy mertünk belevágni 25 évvel ezelőtt ebbe az egészbe, de életünk legjobb döntésének bizonyult.
Alig voltunk idősebbek, mint most a gyerekeink, és mindössze néhány hónap alatt a semmiből létrehoztuk a Pozsonyi Pagonyt, aminek nem volt előzménye Magyarországon. Kis túlzással mindent magunk csináltunk, a bolt berendezésétől a számítógépes rendszeren keresztül a beszerzésig és eladásig.
Tény, hogy jókor voltunk jó helyen: a 90-es évek nagy felszabadulásával elárasztották a piacot az olcsó, igénytelen könyvek, sokszor gyenge szöveggel és hatásvadász egyenrajzokkal – a 2000-es évek elejére viszont újra megjelent az igény a szépre, az izgalmasra. Újra előkerültek régi klasszikusok, felértékelődött a grafika, helyet kért egy fiatal írónemzedék, és elkezdtek megjelenni úgy a kísérletező mint a mindennapi életről szóló könyvek.
Irodalommal foglalkozó bölcsészként, kicsi gyerekeink mellett, elsőre természetesen a könyvkiadás izgatott minket, de arról kiadós barátaink lebeszéltek bennünket: túl kockázatosnak ítélték, hogy az összes saját pénzünket könyvekbe fektessük (azóta értjük, igazuk volt, teljes outsiderként ez valóban nagy vakmerőség lett volna). Ekkor úgy döntöttük, összegyűjtjük a piacról a nekünk tetszőt, és ezt kínáljuk egy helyen – azaz: csináljunk egy gyerekkönyvesboltot! A könyvkiadáshoz hasonlóan könyves ismerősök erről is próbáltak lebeszélni minket, mondván, egy gyerekkönyvesbolttal elvágjuk magunktól a piac nagy részét, de végül is nem hagytuk magunkat – 2001-ben Újlipótvárosban megnyílt az élményvásárlást nyújtó mintaboltunk, a Pozsonyi Pagony, amire azóta is az immár 12 tagból álló hálózatunk ékköveként tekintünk.
A nyitás körül írt Népszabadság cikk szinte előrevetítette a fejlődést: „A Pozsonyi út szép. Szép, de élettelen. Nem halott, de élettelen. Egy ilyen hangulatos utcában (még akkor is, ha út) egyre-másra kellene nyitni a graciőz kávéházakat, finom klubokat, tavasztól őszig vendéglátóhelyek teraszain kellene zsonganiuk a környékbelieknek.” – írta Trencsényi Zoltán 2002-ben. Ma, 2026-ban (és már egy jó ideje) a Pozsonyi utat ellepik a graciőz kávéházak, és a teraszokon zsonganak a környékbeliek. Hisszük, hogy ebben a fejlődésben a Pagonynak is szerepe volt, ahogy ez a pillangóhatás megismétlődött a Lövőház utcában, majd később a Bartók Béla úton is.
Sok-sok évnyi kitartás, tanulságos kudarcok, rengeteg ötlet és kapcsolódás, alkotói tehetség és olvasói kíváncsiság kellett hozzá, hogy felépítsük azt, amit ma a Pagony jelent: 10 könyvesbolt Budapesten és vidéken (Pozsonyi, Bartók, Zuglói, Frankel, Tabán, Bakáts, Pécsi Pagony, Soproni Pagony, Debreceni és Győri Pagony) kávézók (a Bartók Pagonyban és a Bakáts téren a Pagony Café-Dió), egy játékbolt (Játékház a Pozsonyi úton), a webbolt, a könyvkiadó és a játékkiadó.
A könyvkiadónk 2002-ben Marék Veronika Boribon születésnapjával indult, a Pagony tizedik születésnapján már 100 címmel büszkélkedtünk, ma pedig közel 1500 címünk van. Olyan szerzők és brandek kapcsolhatók a Pagonyhoz Marék Veronika Boribonján túl (természetesen a teljesség igénye nélkül), mint Bartos Erika Bogyó és Babócája, Berg Judit Ruminije, Berg Judit és Agócs Írisz Maszatja és cipelő cicái, Dániel András kuflijai, Pásztohy Panka Pitypang és Lilije, Kertész Erzsi Pantherája, Kiss Judit Ágnes Babarókája, Czernák Eszter Sárkányovija – még sok-sok írót és illusztrátort felsorolhatnánk, nemcsak magyarokat, de hollandokat, németeket, angolokat, az utóbbi időben egyre több lengyelt, csehet, szlovént is, akiket a Pagony jóvoltából ismert meg az egész ország. Ma már nem beszélhetünk magyar gyerekirodalomról úgy, hogy a Pagony nevét ne említenénk – egy generáció nőtt fel Pagony-könyveken, sokan közülük már maguk is szülők, akik immár a gyereküknek olvasnak Pagony-könyveket.
Noha a Pagony egy kis gyerekkönyvesboltból egész birodalommá nőtte ki magát, az nem változott, amit az idézett cikk 2002-ben is meglátott vállalkozásunkban: „Ez a bolt elsősorban értékeket szán a gyerekeknek, (...) A kultúra itt csábító rendben sorakozik: tessék kedvet kapni hozzá! (...) Az számít, hogy mit mond a gyerek. Ő azonban nem mond semmit, csak ámuldozik, játszik, mesét hallgat, és úgy eltűnik a pagonyban, hogy csak győzze a szülő megkeresni.”
Talán erre lehetünk a legbüszkébbek ebből a negyedszázadból: mi 25 éve nagyra tartjuk kicsiket.
