Emlékezés könyvek segítségével
Pszichológiai tény, hogy a holokauszt okozta traumák nemzedékről nemzedékre adódnak tovább. Természetesen változnak az idők során, de a szorongás különböző formái jelen vannak, még a harmadik, sőt negyedik generációnál is. Sokszor láthatatlan módon öröklődnek át a traumák, éppen ezért fontos, hogy beszéljünk róla a gyerekkel, hiszen a tudás a legjobb eszköz arra, hogy felismerjék őket, majd megküzdhessenek velük.
Fontos felismerni, hogy egyéni sérülések mögött gyakran társadalmi traumák állnak és maradnak észrevétlen. A későbbi generációk esetében még nehezebb tudatosítani a traumák mögött rejtőző okokat, így azok gyakran más, egyéni problémák takarásába kerülhetnek. De hogyan lehet beszélni arról, amiről szinte lehetetlen? Mindig eszembe jut Kertész Imre Sorstalanság című könyve, ha a holokauszt elbeszélhetőségéről és annak problémáiról van szó. Jelen cikkben nem foglalkozunk ugyan ezzel a kötettel, de elengedhetetlennek érzem, hogy említést tegyek róla, mint a téma feldolgozásának kiemelkedő magyar példájáról. Ahol nem kötelező olvasmány az iskolában, ott bátran ajánlom minden szülőnek, adja kamasz gyermeke kezébe!
Ha a megélés milyenségéről szinte lehetetlen is beszélni, történelmileg, társadalmi problémaként fontos vele foglalkozni generációkon átívelve. A náci rezsimhez vezető út és a borzalmas tetteik tényszerű ismertetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az áttételesen érintettek feldolgozhassák a családjukat, identitásukat ért traumákat, egyben növeljük a társadalmi tudatosságot, empátiát, ami implikálja, hogy soha többé ne történhessen hasonló borzalom. Muszáj tudatosítanunk, hogy a traumák öröklődésének fontos fenntartója és indukálója maga az elhallgatás. Magyarázat nélkül egy ilyen komplex jelenséget értelmezni, a fájdalmas érzések szövevényét gyermeki szemmel kibogozni szinte lehetetlen feladat, ez pedig elfojtott fájdalmakhoz, traumákhoz vezethet.
De hogyan tehetünk befogadhatóvá a gyerekek számára egy ilyen nehéz témát? Mivel segíthetünk az értelmezésben és feldolgozásban? Ajánlunk nektek néhány könyvet, amik keretet adnak, segítenek a múlt értelmezésében, hiteles források történelmi szemszögből, valamint személyességükkel vagy éppen fikcionalitásukkal elősegítik a legsúlyosabb érzésekkel való szembenézést is.
Nagyapa hegedűje (12+)
Eric Walters és Kathy Kacer szerzőpáros regénye, a Nagyapa hegedűje a Tilos az Á könyvek egyik legfrissebb tagja. Különleges történet, mely több szálon is nekifut a trauma-feldolgozás bemutatásának.
A New Yorkban játszódó cselekmény egy tinilány, Shirli szemszögéből mutatja be a szeptember 11-i terrortámadás után maradó, a társadalomra szakadó komplex érzések áradatát, valamint a velük való küzdelmet. Shirli nagyapjának karakterén keresztül pedig betekintést enged egy, a holokauszt borzalmait megélt ember megküzdési stratégiáinak alakulásába, a koncentrációs táborban a karjára varrt számsor okozta lelki sérülések hatásaiba.
Nehéz, de fontos témákat boncolgat a könyv, melynek hatalmas sikere azt is mutatja, hogy érthető és emberközeli módon beszél szinte elmondhatatlan dolgokról. Csodálatos érzékkel oldja fel a nehéz érzéseinket, melyek a mély traumák megismerése után bennünk maradnak, mivel egy nagyon szerethető történet első szerelemről, a zene erejéről, összetartozásról, empátiáról is.
Kosárba teszem!
Egy fiú a csapatból (10+)
Kiváló példája Igaz Dóra regénye a holokauszttal foglalkozó magyar ifjúsági irodalomnak.
Dani zsidó származású, ami miatt iskolatársai kiközösítik. A kisfiú nem teljesen érti, miért viselkednek vele így társai, mígnem egy nap barátja nagypapája mesélni nem kezd az életéről, és benne a II. világháború eseményeiről.
A könyv leginkább a hallgatás mérgező hatásaira hívja fel a figyelmet, azaz arra, hogy a traumafeldolgozás legnagyobb nehézsége, ha magunkba fojtjuk az érzéseinket.
Az Egy fiú a csapatból jó alapot adhat a holokauszt eseményeinek értő, közös feldolgozásához gyerekekkel.
Tedd kosárba itt!
Francesco Tirelli fagylaltozója (10-12)
Igazán különleges, megható történet a 2020-ban megjelent Francesco Tirelli fagylaltozója. Nemcsak azért, mert valós eseményeken alapul, hanem mert a szöveg egyszerűsége, a képek ereje magával ragadó történetet tár az olvasó elé. Magába foglalja a zsidóságtudatot, az összetartást és összetartozást, a reményt és az emberi jóságot.
A történet szerint Francesco Tirelli olasz fagylaltos volt Budapesten, aki a második világháború alatt sem tért haza Itáliába, mert bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a kis fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Nekik hónapokon át kellett csöndben, pisszenés nélkül lapulniuk, hogy a bérház lakói se sejtsék: mintegy 20 ember rejtőzik a bezárt fagylaltosüzletben.
A rejtőzködők a szigorú körülmények ellenére is megtartották a zsidó szokásokat. Az egyik kisfiú rájött arra is, miképpen készíthetnek hanukiát (a hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) az üzletben fellelt eszközökből. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút.
A regény a kiadó Infopoly Alapítvány árusítóhelyein kívül egyedül a Pagony könyvesboltokban kapható!
Számláld meg a csillagokat (10-14)
Nos, bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének.
A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet...
A könyv olvasói – a főhős kislány nézőpontjából – megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot átmenekítik Svédországba.
Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy háború és terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.
Kosárba vele!
