Egy szuper apás könyv

Mint gyakorló apa, mindig nagy örömmel tölt el, ha olyan könyv érkezik, ahol az apának kiemelt szerepe van. Sokáig a mesekönyvekben egyáltalán nem vagy csak epizodikusan tűntek fel az apák. Egy ideje azonban alakulóban van egy új típusa a gyerekirodalomnak, nevezetesen az amelyikben az apa nem csak néha, fáradtan és morcosan tűnik fel, hanem teljes valójában mesét olvasva, viccelődve, segítséget nyújtó felnőttként, a gyermek életében, az anyuka mellett, valóban jelenlévő szülőként.

A Palkó és apa is ebbe a könyvtípusba tartozik, ráadásul itt valóban egy igazi apás mesekönyvről van szó, mivel a történetekben szinte csak érintőlegesen találkozunk az anyukával, de ennek ellenére minden a legnagyobb rendben zajlik Palkó körül.
A könyv sok kis történetből áll össze, Palkó és apa hétköznapjaiba és közös programjaikba pillanthatunk bele. Ezek a mesék azért is jók, mert a hétköznapi eseményeket dolgozzák fel úgy, hogy könnyen magukra ismerhetnek a gyerekek a történetekben, meg azért is mert se nem túl hosszúak, se nem túl rövidek, ha csak ovi előtt egy mesét követel a gyerek akkor is jók, illetve ha egy délután csak heverésznénk és olvasgatnánk akkor is, mivel nem szorosan összefüggő történetekről van szó. A kedves meséket Susanne Göhlich jól eltalált rajzai teszik még szerethetőbbé.
Tehát legyen szó az édesség és a vacsora közötti dilemmáról, bútorszerelésről, kirándulásról, rendrakásról vagy tortasütésről, Palkó és apa remekül vesz minden akadályt és a felmerülő konfliktusokat is képesek megbeszélni, hála annak, hogy a tekintélyelvű, sztereotíp apa helyett Palkó apukája egyenrangú félként kezeli a fiát. Egyszóval ez egy igazi apás könyv, amiben kicsik és nagyok egyaránt magukra ismerhetnek.

Tedd kosárba itt!

És hogy miért klassz még?

A pszichológia sok felfedezést tett az elmúlt időben, ezek közül az apa szerepe a gyermek fejlődésében az a terület ami a könyv kapcsán megemlíthető. A tekintélyelvű nevelés és az apák háttérszerepének az elhagyásával új lehetőségek nyíltak az apák és gyerekeik előtt. Mára a kutatások egyértelműen kimutatják, hogy azok az apák akik a gyerekük születésétől fogva aktívan részt vettek a kicsi mindennapi éltében jelentős mértékben hozzájárultak a gyerekek problémamegoldó képességének, intellektusának fejlődéséhez, illetve az empátia és a belső kontrollhely kialakulásához, azokhoz a gyerekekhez képest akik családjában a hagyományos apa szerep volt a domináns. További kutatások pedig arra is rámutattak, hogy egy évnyi meseolvasás után különösen sokat fejlődtek azoknak a lányoknak a nyelvi készségei, akik az apjuktól vagy egy családhoz tartozó másik férfitól hallották a történeteket, valamint azt is kimutatták, hogy ezek a lányok felnőve sokkal sikeresebbek lettek az életük minden területén, mint azok a nők, akiknek gyerekkorukban nem volt szoros kapcsolatuk az apjukkal. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a fiú gyerekek esetében is nagyon fontos az apa szerepe: rengeteg olyan viselkedés mintát sajátítanak el az apjuktól ami a saját felnőtté, férfivé válásuk során pozitív vagy negatív irányba befolyásolják majd az életüket. Egy érdekes kutatás szerint az apás mesék sokkal inkább a gyerekek fantáziáját dolgoztatják meg, szemben az anyukák által kitalált mesékkel, amiknek alapvetően a tanítás volt a hangsúlyosabb eleme. Szóval mindenképpen megéri jó meséket mesélni a gyerekeknek, mert nincs jobb móka az ilyen hűvös őszi estéken, mint nyakig betakarózva meseolvasó-maratont tartani este 11-ig!

Nincs más dolgod, mint beszerezni a Palkó és apát, és már kezdődhet is a buli!

Grancsa Gergely írása